A kutyák is átélhetik a runner's high érzését futás után

Runner's high, a futók mámora, és még sokféleképpen lehetne jellemezni a kifejezést. Megjelenhet egy intenzívebb futás, aerob tréning, biciklizés, túrázás után, amikor a szervezet átlépi saját teljesítőképességének határát, és olyan vegyületek szabadulnak fel, melyek elősegíthetik, hogy legközelebb is vállalkozzunk egy-egy nehezebb edzésre. Egy kutatásnak köszönhetően pedig már azt is tudjuk, hogy az érzés nem csupán az emberekre jellemző. Kiderült, hogy egyes állatfajok, köztük a kutyák is megtapasztalhatják ezt a kellemes érzést kiadós testmozgás után.

A kutatók feltevése szerint azok az állatfajok, melyeknek úgymond vérében van a futás, hasonló érzést élhetnek át, így kiindulási alapnak az emberek, kutyák és vadászgörények reakcióit vizsgálták. Utóbbit azért választották be, mert ugyan mozgékonyak, de a futás nem tartozik kedvenc sportjaik közé.

8 kutya, 8 görény és 10 ember vett részt a tanulmányban. 30 percen keresztül sétáltak és futottak egy futógépen, a testmozgás előtt és utána is vérmintákat vettek tőlük a kutatók. A kutyáknál és az embereknél az ún. endokannabionoidok megemelkedett értékét mutatták futást követően. Görényeknél ez az érték nem változott, és mindhárom fajnál változatlan maradt sétánál is. Az endokannabinoidok olyan molekulák, melyekre gyakran úgy hivatkoznak, mint a szervezet által előállított „marihuána-szerű” vegyületre, mivel hasonló receptorokat aktiválnak, mondta el a National Geographic-nak a tanulmány társszerzője, Gerg Gerdeman.

„Enyhe és intenzív aerob tevékenység után sokan számolnak be a mozgás jótékony hatásairól, amely különböző neurobiológiai érzésekkel jár. Ilyen például a runner's high is. Funkciója talán éppen az, hogy arra ösztönözze az embert, rendszeresen végezzen aerob gyakorlatokat. Úgy tűnik, hogy ezek az endogén neurotranszmitterek fontos szerepet játszanak a pozitív élmények életre keltésében azáltal, hogy aktiválják a kannabinoid receptorokat az agy jutalomközpontjában testedzés közben, és a mozgást követően is.”

Majd hozzátette, hogy számos állatfaj végez rendszeresen olyan testmozgást, mely állóképességet követel meg tőlük, és mivel az emberek testfelépítése több ponton is hasonlít az övékéhez, elképzelhető, hogy a mozgás-kiváltotta endokannabionoid-jelek fokozottan motiválják a magas-intenzitású mozgással járó viselkedéseket a futásra termett emlősökben.

A feltevéseket bizonyítani látszik, hogy a kísérletben résztvevő emberek arról számoltak be, boldogabbnak érezték magukat a mozgás után. Pozitívabb hangulatba kerültek, ami összhangban állt az említett neurotranszmitterek emelkedett szintjével.

Ha belegondolunk, mennyi befektetett energiát kíván a futás, és milyen megterhelő lehet egy-egy edzés (nem beszélve a sérülés lehetőségéről), nagyon is érthető, hogy talán éppen amiatt folytatjuk e tevékenységet, mert belsőnket elárasztják e molekulák keltette jutalom érzése. Nincs ez másként kedvenceink esetében sem. Ez teszi igazán felemelővé a futás élményét.

Ha pedig négylábú barátunk is elkísér minket az edzésre, akár mindketten átélhetjük a runner's high érzését, és még kapcsolatunk is erősödik a közös tevékenység által. Egy tanulmány szerint azok a gazdik, akik rendszeresen edzenek együtt kedvencükkel, könnyebben érhetik el kitűzött fitnesz céljaikat (a szorzó 2.5).

A legtöbb kutya nagyon is igényli a mozgást; nemcsak fizikai egészségük megőrzésében, de a mentális jólét és érzelmi egyensúly szempontjából is szükségük van rá. Arról pedig, hogy mire figyeljünk futás előtt, közben és után, hogy kutyánk is profitáljon belőle, ajánljuk figyelmedbe kapcsolódó cikkeinket:

• Kutyával futnál? Ne tétovázz!
   
• Edzés kutyával - 10 tipp, hogy mindkettőtök számára élvezetes legyen a testmozgás
   
• Fussunk a kutyánkkal – Kezdő szett

Ha pedig még keresed leendő négylábú futópartnered, köztük megtalálhatod:

• Kutyával futnál? Ez a 16 fajta hosszú távon is remek futópartner lehet
   
• Kutyával futnál? Ez a 12 fajta rövid távon is remek futópartner lehet

És igen, ezt a képet egyszerűen nem hagyhattuk ki. :)