Négyszer gyakrabban fordul elő kanoknál a kutyák fertőző daganatának egyik típusa, mint a szukáknál

A CTVT, vagyis Canine Transmissible Venereal Tumor szexuális úton terjed kutyák között, ha a daganattal érintkezve az egészséges egyed rákos sejtekkel fertőződik. Trópusi és szubtrópusi területeken jellemzőbb, különösen Közép- és Dél-Amerikában, az USA déli államaiban, Ázsiában és Afrikában a szabadon élő kutyapopulációk magas száma miatt, habár a betegség szinte az egész világon megtalálható.

Fertőző tulajdonságai miatt a ráknak e típusa eléggé szokatlannak minősül. A beteg egyed közvetlen kontaktus létrejöttekor adhatja át társának. Az érintkezés során az élő rákos sejtek fizikailag „átültetik” magukat az egyik állatról a másikra. A daganat elsődlegesen a kutyák nemi szervén jelenik meg, a fertőzés rendszerint párzás közben következik be, (a nemeknél nagyjából egyenlő arányban), ritkán azonban előfordulhat, hogy a test már részein, így a bőrön, az orron és a szájban is megjelenik.

A Sanger Kutatóintézet vezetésével 2016-ban dekódolták a rák DNS-ét egy huskyhoz hasonló kutya maradványaiban, amelynél a daganat először kialakult.

Eredetét 11 ezer évvel ezelőttre datálják, jelenlegi tudásunk szerint ez a legrégebbi kutyabetegség. A mai napig fennmaradt a populációkban, főként a világnak azon tájain, ahol nagy számban élnek kóbor kutyák.

A CTVT bármely fajtából bármely életkorú kutyát érinthet, ami pedig a nemeket illeti, a Cambridge-i Egyetem kutatásából kiderült, hogy kanok esetében négyszer-ötször olyan gyakran fordul elő az orron és szájon megjelenő formája. A tanulmányban 2000 fertőzött kutyát vizsgáltak, az adatokat a világ minden tájáról gyűjtötték össze. Mindössze 32 esetben érintette a tumor az orrot és a szájat, e 32 kutyából pedig 27 kan volt:

„Azt találtuk, hogy a CTVT orr- és a szájdaganat típusa igen jelentős hányada a kanokat érintette” - mondta el Dr. Andrea Strakova, a Cambridge-i Egyetem Állatorvostudományi Karának hallgatója, a szexuális úton terjedő tutyabetegségeket kutató csoport tagja. Hozzátette: „Úgy véljük, azért lehetséges ez, mert a kanok sűrűbben szagolják és nyalogatják a szukák nemi szervét, mint fordítva. A szukák genitális tumorai könnyebben hozzáférhetőek, mint a kanoké.”

A Cambridge-i Egyetem tanulmányában kitérnek arra is, hogy az Egyesült Királyságban meglehetősen ritka e betegség, ám az utóbbi évtizedekben valamelyest nőtt a feljegyzett esetek száma. A feltételezések szerint mindez a külföldről bevitt kutyákhoz köthető. Ritkasága miatt kevesen gondolnak rá, ha egy orr- és/vagy szájproblémával küzdő eb jelenik meg az állatorvosi rendelőben, ám ha időben felismerik a rák tüneteit, viszonylag könnyen kezelhető, jelentette ki Dr. Strakova. E tünetek lehetnek: tüsszögés, horkantás, légzési nehézség, deformáció az orron, illetve, ha az orrból, szájból véres és egyéb váladék távozik.

„Véleményünk szerint fontos, hogy a lehetséges diagnózisok között szerepeljen a CTVT is, ha egy kutyánál orr- vagy szájüregi daganatot találnak. A kezelés nagyon hatékony, a kutyák többsége felépülhet belőle a speciális kemoterápiának köszönhetően.”

A kutyákon kívül más állatfajoknál is léteznek szexuális úton terjedő daganattípusok, például a tasmániai ördögnél és egyes tengeri kagylóknál. Tanulmányozásuk segíthet megérteni az embereket érintő különböző rákfajtákat is.