11 ezer éves egy nagyon ritka, ma is létező kutyabetegség

    A kutya közepes termetű, rövid, egyenes, szürkésbarna vagy fekete szőrű állat lehetett. Elizabeth Murchison, a kutatás vezetője elmondta: nem tudni, miért alakult ki éppen ennél az egyednél a kutyák rákjának ez a fertőző formája, de lenyűgöző volt visszatekinteni ilyen távoli időkre, és rekonstruálni a "személyiségét" ennek a hajdani kutyának, melynek genomja fennmaradt azokban a rákos sejtekben, amelyeket ő kezdett terjeszteni.

    A vizsgált rák párzással terjed, a kutyák nemi szerveinek daganatát okozza (CTVT, canine transmissible veneral tumor), és rendívül ritka, rajta kívül csak egy, állatokat sújtó, fertőző tumor ismeretes. A betegség genomjának feltérképezésével és egy "molekuláris óraként" értelmezhető mutáció vizsgálatával az eredetét 11 ezer évvel ezelőttre tették a kutatók. Körülbelül ebben az időben háziasította az ember a kutyát.

    Murchison hozzátette: figyelemre méltó, hogy a több millió genetikai változás ellenére, melyen keresztülment, a betegség még mindig létezik, nem halt ki az első egyeddel, melynél kialakult, hanem más kutyákat megfertőzve továbbterjedt.

    A tanulmány azt is kimutatta, hogy a vizsgált rák hosszú időn át egyetlen kutyapopulációban létezett, és csak az utóbbi fél évezredben terjedt el a világon.

Ez talán a nagy földrajzi felfedezések korában kutyájukkal együtt hajóra szálló utazók számlájára írható - vélték a kutatók.

    Mike Stratton, a Sanger Intézet igazgatója elmondta: a kutyák fertőző daganatának genomja abban segít, hogy a tudósok megértsék a folyamatot, melynek során a rák fertőzővé válik.

    A legtöbb rák úgy keletkezik, hogy a szervezet egyetlen sejtjében mutáció lép fel, mely a beteg sejt irányíthatatlan osztódását idézi elő. A rákos sejtek gyakran okoznak áttételeket, azaz a kezdeti daganatból kiindulva a test más szerveire is átterjednek, az azonban igen ritka, hogy a beteg test más ember vagy állat szervezetét fertőzze meg - tette hozzá a kutató.