Nyugtató jelek - “Calming signals”

Az állatok fajtól függően különböző jelekkel kommunikálnak, és az egy fajba tartozó egyedek értelemszerűen meg is értik egymást. A házikedvencek is széles “szókinccsel” rendelkeznek a maguk nyelvén, amit testbeszéddel és mimikával próbálnak bemutatni nekünk, és társaiknak is. A kérdés, hogy megértjük-e őket?

A kérdés jogos, ugyanis sok gazda olyan szituációba is belekényszeríti szeretett kutyáját, amit az eb kikerülne, vagy hárítana. Az állatok jelrendszere nem hiába alakult ki, általa elkerülhetőek a folyamatos versengések, hierarchiaharcok, melyek gyengeséghez, betegségekhez vezethetnek. Ha a kölyköt túl korán kiszakítjuk a falkából nem tudja elsajátítani a kommunikáció eme sajátos formáját, ami agresszióhoz, konfliktusokhoz vezethet.

Bemutatnánk néhány látható jelet, ezzel segítve a gazdikat, hogy elkerüljék az esetleges meleg helyzeteket:

• Orrnyalás

Viszonylag gyakran használt kommunikációs eszköz. Főként fekete színű, tömpe orrú, vagy nagy szőrű ebek alkalmazzák, mivel nekik kevésbé láthatóak az arckifejezéseik, mint rövid, világos bundájú társaiknak. Általánosan csak egy rövid nyalásról beszélhetünk, épphogy megjelenik a nyelv az orrhegyen, és már vissza is bújik. De ez kutyáinknak épp elég, hogy megértsék egymást.

• Ásítás

Az eb ásít, ha valaki figyelmen kívül hagyja, mérgesen szól rá, stresszhelyzetbe kerül, vagy izgatott. Ez közel sem az álmosság jele, próbálja nyugtatni magát, azt mutatni a külvilágnak, hogy minden rendben. Természetesen ha tanítani akarunk neki valamit, de nem figyel, ásít, az egyszerű hárítás, egy kiadós kirándulás után pedig a fáradtság jele.

• Elfordulás, a fej oldalra fordítása

Ha valaki közvetlenül, szemből közelít a sétáló kutya felé, az óvatos eb valószínűleg el fogja fordítani a fejét, vagy teljesen kifordul ezzel elkerülve a szemtől-szembe találkozást. Ha mérgesek vagyunk, vagy a kelleténél határozottabban szólunk hozzá szintén a jelek egyikét fogjuk látni. Ugyanez történik, ha valaki bámulja vagy szórakoztatni próbálja az ebet.

• Körülszaglászás

Minden kutya megszagolja az új területeket, embereket, állatokat, ezzel bebiztosítva magát, megismerve a tárgyakat, formákat, ellenfeleket. Ha idegen falka felé közelítünk kedvencünk körül fog szimatolni, ugyanis biztosnak kell lennie benne, hogy kikkel találkozik. A kölyköknél méginkább megfigyelhető a földhöz tapadt nózi, hiszen ők még csak ismerkednek a nagyvilággal, felfedeznek, élményeket gyűjtenek. A kutyáknak lételeme a szaglászás, nem csak jelként alkalmazzák, a megismerésnek fontos eszköze.

• Játék póz

Amikor kutyánk a mellső két könyökére ereszkedik, és úgymond hajol, akkor játszani hívja társát, vagy egy vészes szituációból próbál jól kijönni, enyhíteni a körülményeken. A támadás ezzel könnyen elkerülhető, ha ebünknek van elég mersze féltérdre ereszkedni, és csillapítani a morgós ellenfelet. Ezek a jelek különböző jelentésekkel ruházhatóak fel, és eltérő szituációkban figyelhetőek meg. Játék kezdeményezéskor is ezt alkalmazzák a szórakozott kedvencek.

• Lassú mozgás, fokozatos közelítés

A gyors mozgásra sok kutya ijedtséggel reagál, ezért próbálják lassítással, meg-meg állással jelezni a másiknak, hogy csillapodjon, legalább addig, amíg ők maguk is beszállnak a játékba. A bizonytalan kutya mindig lassan közelít, néha leül, majd továbbhalad. Ha ezt tapasztaljuk mi is vegyünk vissza a tempónkból, ezzel segíthetjük a bizonytalan ebet is, elejét vehetjük annak, hogy egész életében tartson tőlünk az amúgy barátságos állat.

További jelek:

• Farokcsóválás

• Leülés, egyik mancs emelése

• Kör alakúvá vált arckifejezés, a fülek szorosan a fejhez lapítása

• Fekvés

Sajnálatos, de a jelek felismerési képessége, és száma csökken a tudatlan tenyésztés, és az ésszerűtlen fajtajellegek kialakítása miatt. A kistestű, kizárólag kedvencként alkalmazott kutyák jóval kevesebb jelet tudhatnak magukénak, mint nagyobb testű társaik. A basset houndok fülüket szinte egyáltalán nem képesek alkalmazni a kommunikációban, a pulikat pedig pofaszőrzetük gátolja a mimika kialakításában.

Fontos tudni, hogy ha  bármely nyugtató jelet tapasztaljuk kutyánknál, ha séta közben pórázon vagy anélül közelít hozzá egy másik eb, semmiképpen ne várjuk el tőle, hogy hagyjon fel békét jelentő cselekedetével, és ne kényszerítsük oda olyan fajtárshoz, akivel nem szimpatizál, vagy nem értik egymás jelbeszédét.