A kutyabarát helyek szakértője, a kutyabarathelyek.hu

Összes      Friss      Ajánló      Állatvédelem      Egészség      Jó tudni!      Könnyű      Közérdekű      Kreatív      Nevelés      Utazás

Római kori kutya lábnyomára bukkantak hazánkban!

2015. szeptember 23., 10:00


Szerző: S.Zs.


Kategória: Jó tudni!




A baracsi római tábor területén 1999 óta folyó kutatásokhoz kapcsolódó idei kisfelületű tervfeltárás most is tartogatott számunkra meglepő leleteket: ahhoz, hogy egy legalább 1800 éve élt házi kedvenc agyagcserépben megörökített nyomait láthassuk, nem feltétlenül szükséges Angliába látogatnunk.



Kutya ábrázolása ókori római mozaikon
Kutya ábrázolása ókori római mozaikon
Fotó: thedodo.com

 

A baracsi római auxiliáris (kisegítő vagy segédcsapat-) tábor területén immáron 16 éve folynak régészeti kutatások Dr. Kovács Péter egyetemi tanár vezetésével, együttműködésben a dunaújvárosi Intercisa Múzeummal, önkéntes régésztáborozók részvételével - írja a mult-kor.hu. A Római Birodalom határát képező limes Duna menti magyarországi szakasza, az ún. ripa Pannonica részét képezte Baracs – antik, forrásokban fennmaradt kelta eredetű nevén Annamatia. A kutatások korábban már tisztázták a négyzet alakú objektum kiterjedését és védműveinek helyét. Idén az augusztus utolsó két hetében zajló ásatási kampány alatt a katonai létesítmény belső épületeinek feltárása a hátsó, keleti rész, az ún. retentura egyik legénységi épületénél folytatódott egy kisméretű, 40 négyzetméteres szelvényben.

 

Tetőfedő cserép-darabokon is találtak kutya-lábnyomokat
Tetőfedő cserép-darabokon is találtak kutya-lábnyomokat
Fotó: Novotnik Ádám (mult-kor.hu)

 

A kései periódust jelezve számtalan 4. századi bronzérme, egy aláhajtott lábú bronzfibula és besimított díszítésű kerámiaedény-töredék látott napvilágot. Szórványosan, de a korábbi időszakból előkerült a rómaiak luxuskerámiájának, az ún. terra sigillátának néhány töredéke, és az időszakra jellemző 2. századi érmék. Az idén kiásott többperiódusú kőépület feltárásának újdonsága volt, hogy a kőtábor első pusztulása a 178-as szarmata betöréshez köthető, amelyet az isteni Faustina császárnő (Marcus Aurelius elhunyt felesége) érme is keltez.

 

Mancsnyomok az ókori római cserépdarabon
Mancsnyomok az ókori római cserépdarabon
Fotó: Novotnik Ádám (mult-kor.hu)

 

Az idei ásatás érdekességét továbbá a nagy számban előkerült tetőfedő cserepeken látható, még a kiégetésük előtt keletkezett nyomok adják. A római katonák – különösen békeidőben – gyakran foglalkoztak téglaégetéssel, amit bizonyít a számtalan csapatnevek rövidítéseit tartalmazó bélyeges tégla. A feltárás során a szinte az egész pannoniai határszakaszt téglával ellátó, Lugioban (Dunaszekcső) állomásozó gyalogos segédcsapat, római nevén a cohors VII Breucorum bepecsételt csapatnevével ellátott cserép is napvilágra került, míg a 2. század elejétől csaknem másfél évszázadon át itt található trák segédcsapat (cohors I Thracum) téglabélyege eddig ritkán fordult elő Baracson annak ellenére, hogy téglagyártás itt is folyt. A tábor kőbe építésének időpontja a 2. század közepére tehető, azonban az ásatáson az épületek tetejét fedő cserepek már másodlagos helyzetben, a késő római periódusban készült vályogfal alapjába kerültek. A másodlagosan fel nem használt téglákat a késő római átépítések során terítették szét a tábor teljes területén.

 

Egymásba mosódó mancsnyomok
Egymásba mosódó mancsnyomok
Fotó: Novotnik Ádám (mult-kor.hu)

 

Azonban nemcsak a római katonák hagyták a nyomukat a csapatnevük feltüntetésével az építőanyagon, hanem a tábor környékén található állatok is, megörökítve magukat az utókor számára. A lábnyomokat megőrző legalább hat darab tetőfedő cserép, azaz tegula töredéke az egykori épület közepén, egy omladékban kerültek elő. Novotnik Ádám, az ásatáson résztvevő régész elmondta, hogy a frissen előkészített, még puha agyagcserepeket kiégetés előtt kitették a földre száradni, és minden bizonnyal még a bőrkeménység elérése előtt léphetett rájuk egy vagy akár több, éppen arra mászkáló állat, amivel a maga módján beírta magát a történelembe. Szerinte a – sok esetben egymásba mosódó – nyomok kutyafélére, de leginkább kutyára utalnak, de némelyik téglán látható jelek alapján a „rókajárás” sem lehet kizárt, azonban ehhez még további vizsgálatok szükségesek. Az ásatáson előkerült állatcsontok mellett ezek a tetőfedő cserepek további értékes forrást nyújthatnak a régészeti állattannal foglalkozó archeozoológusoknak ahhoz, hogy milyen lehetett a korabeli fauna és állattartás a lelőhelyen és környékén.

 

Téglatöredéken is látszik a kutya lábnyoma
Téglatöredéken is látszik a kutya lábnyoma
Fotó: Novotnik Ádám (mult-kor.hu)

 

A római korban gyakran fordulnak elő állati (kutya, macska, juh, kecske), sőt némelykor emberi lábnyomokat megőrző tetőcserepek – az idei baracsi leletek között egy katonai csizma (caliga) talpán található szögek nyomai is látszanak az egyik töredéken. Az ilyen módon „megjelölt” téglákat ennek ellenére mégis kiégették, és használták. Egyes újabb feltételezések szerint sokszor szándékosan kerülhettek a téglákra ezek a nyomok, elsősorban babonából vagy bajelhárítás céljából.

 

A téglaégetés biztonsági okokból a táboron kívül zajlott, ez azonban nem zárja ki, hogy a katonai létesítményben élő katonák akár kutyát is tarthattak volna. Nagyobb valószínűséggel azonban a tábort körülvevő táborfalu (vicus) civil lakosai között lehetett a tettes(ek) gazdája. A nemrég előkerült leletek az Intercisa Múzeumba kerültek.

 

 

 

Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről

kérünk lájkold Facebook oldalunkat!

 

 

Forrás: Novotnik Ádám mult-kor.hu

Témába vág

Kutyakekszeket és játékokat hagynak a látogatók a 150 éve elhunyt, hős kutya szobránál Kutyakekszeket és játékokat hagynak a látogatók a 150 éve elhunyt, hős kutya szobránál
Sallie egyszerűen ott volt azok mellett, akiket megszeretett, hűségesen vigyázta álmukat, és a tragédia óráiban sem hagyta el azokat, akik gondoskodtak róla, akik fontosak voltak a számára.

Kutya helyett róka lehetett a házikedvenc az ókori argentinoknál Kutya helyett róka lehetett a házikedvenc az ókori argentinoknál
Egy ókori argentin temetkezési helyen talált rókacsontok vizsgálata alapján a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy az akkor emberek háziállatként tarthatták a rőt ragadozókat - jelentette a The Guardian című brit lap.

Hihetetlen felfedezések, meglepő találmányok - és a kutyák, akiknek mindezt köszönhetjük Hihetetlen felfedezések, meglepő találmányok - és a kutyák, akiknek mindezt köszönhetjük
Régészet, biotechnológia, gyógymódok, űrutazás... A tudományos kutatások és felfedezések megannyi területén találkozhatunk kutyákkal is, akik nélkül ma egészen máshol tartana a világ. Kik voltak ők?

Fényesen csillog a prágai Károly híd szobrának kutyafigurája, a látogatók érintésének hála Fényesen csillog a prágai Károly híd szobrának kutyafigurája, a látogatók érintésének hála
Kedves és hűséges kisugárzásának köszönhetően szívből átérezzük a bennünket összekötő, ősidőktől eredő szeretetet.

Gondoltad volna, hogy a szánhúzók sokkal régebb óta társaink, mint ahogy eddig véltük? Gondoltad volna, hogy a szánhúzók sokkal régebb óta társaink, mint ahogy eddig véltük?
Több mint 9500 évvel ezelőtt jelentek meg először Szibériában.

Minősítés

Hogyan lehet minősített
kutyabarát helyed?

Minősítés és hirdetés – Tudj meg többet!

Tudj meg többet
tanúsító védjegyünkről!

Megismerem

Kedvenceink

Biztosítás

Kisállat biztosítás
bel- és
külföldön!
Gondoskodj kedvencedről!

Partnereink

Egyedi kutyás ajándéktárgyak EB OVO Közhasznú Egyesület Ebugatta Brimo partysátor

Hírlevél

A hírlevélre történő feliratkozással az adatvédelmi nyilatkozatot elfogadom.

kutyabarathelyek.hu - kezdőoldal Észrevételek
FaceBook Instagram Pinterest YouTube
Az igazi kutyahűség - nem tágított bajba jutott társa mellől Hírek - Címlapon
Az igazi kutyahűség - nem tágított bajba jutott társa mellől
Hirdetési akció a kutyabarathelyek.hu-n! Hírek - Címlapon
Hirdetési akció a kutyabarathelyek.hu-n!