A kutyabarát helyek szakértője, a kutyabarathelyek.hu
Összes      Friss      Ajánló      Állatvédelem      Egészség      Jó tudni!      Könnyű      Közérdekű      Kreatív      Nevelés      Utazás

Hihetetlen felfedezések, meglepő találmányok - és a kutyák, akiknek mindezt köszönhetjük

2021. szeptember 12., 08:00


Szerző: M.Lilla


Kategória: Jó tudni!




Régészet, biotechnológia, gyógymódok, űrutazás... A tudományos kutatások és felfedezések megannyi területén találkozhatunk kutyákkal is, akik nélkül ma egészen máshol tartana a világ. Kik voltak ők?



Hűséges társaink, legjobb barátaink.. Figyelmesek, tanulékonyak és intelligenciájuknak, kíváncsiságuknak, kifinomult szaglásuknak hála a legkülönfélébb feladatoknál segítenek bennünket. Gondoljunk csak a hős szánhúzókra, akik 1925-ben a hó által elzárt alaszkai falunak juttatták el a járványos diftéria gyógyszerét. Balto, a "szérumkutya" és társai rengeteg életet mentettek meg, nevüket a mai napig nagy tisztelet övezi.

 

Történelmi anekdota is lehetne, de igaz: a híres brit régész és antropológus, Mary Leakey még Afrikába is magával vitte kutyáit - köztük jónéhány dalmatát -, akik gyakran elkísérték az ásatásokra. Nemcsak a jó hangulatot segítették elő, hanem az időnként odatévedő ragadozókat is elijesztették. De ott van Chaser, a border collie, aki több mint 1000 tárgy nevét tanulta meg gazdája segítségével. És nem feledkezhetünk meg kedvenceinkről sem, akik minden egyes napunkat bearanyozzák.

 

Mary Leakey családjával egy régészeti ásatáson Afrikában és kedvencei, a dalmaták
Mary Leakey családjával egy régészeti ásatáson Afrikában és kedvencei, a dalmaták
Fotó: reddit.com

 

Lássunk most néhány olyan ebet, akik a történelem során elképesztő felfedezésekhez és találmányokhoz járultak hozzá:

 

Robot – Őskori barlangrajzok felfedezője

 

Néha a legnagyszerűbb felfedezések egy banális véletlenből születnek. Így történt ez Robot, a fehér keverék esetében is, aki az 1940-es években gazdájával tett egy kiadós sétát Franciaország délnyugati régiójában, amikor is – állítólag – beleesett egy lyukba. A 18 éves gépészinas, Marcel Ravidat hívogatta kutyáját, majd elindult a kétségbeesett ugatás nyomába. És ekkor olyan látvány tárult a szeme elé, amely évezredek óta rejtve volt az ember elől. Hihetetlenül részletes, kiemelkedően jó állapotban megmaradt barlangrajzok sora díszítette a falakat, eredetüket tekintve jóval a történelem előtti időkből.

 

A régészeti feltárások során arra következtettek, hogy a több mint 600 festmény legalább 17 ezer évvel ezelőtt készülhetett, a kiterjedt barlangrendszer pedig vadászati és vallásos rituálék helyéül szolgálhatott. A Lascaux-i barlang ma az európai paleolit barlangművészet érintetlen ékessége; Robotra pedig nem véletlen emlékeznek úgy, mint a kutya, aki újraírta a történelem előtti történelmet.

 

Lascaux-barlang, Franciaország - Egy kutya is szerepet játszott a barlangrajzok felfedezésében
Lascaux-barlang, Franciaország - Egy kutya is szerepet játszott a barlangrajzok felfedezésében
Fotó: Twitter

 

Milka – Az első „velcro dog”

 

Manapság szinte minden háztartásban megtalálható a hasznos eszköz, de tudjuk-e, hogy ezt is egy kutyának köszönhetjük? George de Mestral, svájci mérnök és feltaláló 1941-ben éppen szabadságát töltötte, mikor egy szép napon úgy döntött, elviszi kirándulni kedvencét a Jura-hegységbe. Milka, a pointer nagy élvezettel szaladgált az ösvényen, a szimatolás közepette bundája telis-tele lett tüskékkel, bogáncsokkal és mindenféle giz-gazzal. Gazdáját némileg bosszantotta a látvány, ám ekkor újfent ötlete támadt: miután letisztította kutyáját, megvizsgálta a tapadós növényi részecskéket mikroszkópja alatt. Milliónyi apró kis kampó látványa tárult elé, melynek köszönhetően a tüskék, magvak meg tudtak kapaszkodni Milka szőrszálaiban.

 

Inspirálóan hatott rá e felfedezés, úgy vélte, a mindennapokban igencsak hasznos lenne ez mesterséges változatban. Így jött létre a tépőzár, melynek a francia „velour” (bársony) és „crochet” (horog) szavakból alkotott Velcro nevet adta. 1955-ben szabadalmaztatta a „cipzár-nélküli-cipzárt”, ám igazi sikere az 1960-as években jött el, amikor a NASA is elkezdte alkalmazni űrprogramjaiban.

 

George de Mestral, a tépőzár feltalálója és kutyája, Milka
George de Mestral, a tépőzár feltalálója és kutyája, Milka
Fotó: Twitter

 

Naik'o - A bionikus kutya

 

Egy rettentően hideg, téli napon találtak rá egy alomnyi kiskutyára az elhagyatott házban; Nebraska kietlen vidékén, ahol az időjárás nem bánik kesztyűs kézzel sem emberrel, sem állattal. Az egyik kölyöknek súlyos fagyásos sérülései voltak, azonnal állatorvoshoz vitték, ahol kiderült, hogy mind a négy mancsa szó szerint elhalt. Ám úgy vélték, megérdemel egy esélyt. Naik’o híre eljutott a protéziseket gyártó OrthoPets céghez, így lett ő az első kutya a világon, aki mind a négy lábára művégtagot kapott. E bámulatos szerkezetek leutánozzák eredeti lábainak izmait és csontjait, az úttörő műtéti eljárás lehetővé tette, hogy újra járni, futni és még ugrándozni is tudjon.

 

Naik’o története csodálatos példa a második esélyre. Örökbefogadó családja egy alapítványt hozott létre a tiszteletére, melynek keretében sérült és fogyatékkal élő kutyáknak igyekeznek segíteni, valamint gyerekekhez is ellátogatnak világszerte, hogy az elfogadásról, újrakezdésről és szeretetről meséljenek nekik.

 

Az állatok számára készült művégtagok forradalmasították az állatgyógyászatot, az utóbbi években megannyi sérültnek segítettek visszatérni az életbe: Mosha, az elefánt műlábat kapott, míg Beauty, a fehérfejű rétisas 3D nyomtatással készült műcsőrt visel.

 

Naki'o - Az első kutya, aki mind a négy lábán protézist visel
Naki'o - Az első kutya, aki mind a négy lábán protézist visel
Fotó: Facebook/Naki'o the Bionic Dog's Legacy

 

Strelka és Belka – Asztronautakutyák

 

Sokak számára ismerős lehet Laika neve, akit a Szputnyik-2 fedélzetén küldtek fel az űrbe 1957-ben. Akkoriban rengeteg kóbor kutya vándorolt Oroszország utcáin, a feltételezések szerint ők „jobban bírták” a rideg körülményeket, így került be a gazdátlan eb az űrprogramba. Laika utazása kb. 1,5 órán át tartott, mikor a kapszula túlságosan felhevült, és bekövetkezett a katasztrófa; addigra már tudták, hogyan állítsanak egy űrhajót föld körüli pályára, azt még tesztelték, hogyan hozzák vissza…

 

Az áttöréshez kellett még némi idő. 1960 augusztusában indították útjára a Szputnyik-5 űrhajót, fedélzetén két kutyával: Strelka és Belka, további utasai egerek, patkányok és nyulak voltak. Ők lettek az első élőlények, akik űrutazást tettek és épségben visszatértek a földre, kitaposva az ösvényt az emberek előtt. (Yuri Gagarin 8 hónap múlva „lépett be az űrbe”.) Hogy mit élhettek át, sosem fogjuk megtudni, de annyi bizonyos, hogy sikeres űrutazásukat követően örökbefogadták őket és hosszú, teljes életet éltek családjukkal.

 

Érdekesség, hogy Strelka egyik kölyke a Fehér Házban kötött ki: a Pushinka nevű kiskutyát a Szovjetunió ajándékozta John F. Kennedy családjának, ahol királyi bánásmódban részesült; lányuk, Caroline hűséges kis társa volt.

 

Belka és Strelka - Az első kutyák, akik sikeresen visszatértek az űrből
Belka és Strelka - Az első kutyák, akik sikeresen visszatértek az űrből
Fotó: cnn.com

 

Marjorie – A cukorbeteg kutya és az inzulin felfedezése

 

A 20. század elejéig a cukorbetegség diagnózisa gyakran felért egy halálos ítélettel. Többen is próbálták megérteni a betegség mibenlétét, keresték rá a megoldást. A kanadai kutató, Frederick Banting és az orvostanhallgató, Charles Best azt gyanította, hogy a hasnyálmirigyhez lehet köze, ezért az alábbi módszerhez folyamodtak: műtéti úton eltávolították néhány kutyánál e szervet, melynek következtében diabétesz alakult ki náluk. Különféle gyógyszerekkel kezelték őket, egészséges hasnyálmirigyből kivont hormonokat is adtak nekik, ami segített lecsökkenteni vércukorszintjüket.

 

Az áttörést Marjorie, a keverék esete hozta meg: több mint két hónapot élt a beavatkozást követően. Kegyetlenül hangzik mindez, ám a felfedezés a mai napig segíti a cukorbetegeket. Úttörő munkájuk eredményeként Banting és kollégái 1923-ban elnyerték a fiziológiai és orvostudományi (röviden orvosi) Nobel-díjat az inzulin felfedezéséért.   

 

Nobel-díjas kutatók: Charles Best (balra), Frederick Banting (jobbra), és Marjorie, a kutya
Nobel-díjas kutatók: Charles Best (balra), Frederick Banting (jobbra), és Marjorie, a kutya
Fotó: Twitter

 

Trouve - A beszélő kutya

 

Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója (1876) nagy kutyabarát hírében állt; négylábú társai segítségére voltak tudományos pályafutása során is. De kezdjük az elején: Bell édesapja hallássérült és siket emberekkel dolgozott, arra tanította őket, hogyan formáljanak hangokat és szavakat kilégzés során, nyelvük és ajkaik mozgatásával. Bell édesanyja és felesége is siketek voltak, így különösen foglalkoztatta a beszéd és a hangok tudománya. Úgy vélte, bárkit meg lehet tanítani beszélni, és lassacskán formát öltött találmánya is.

 

Ehhez a kis terrier, Trouve különböző hangjait használta fel, majd mechanikusan úgy módosította azokat, mintha emberi hangot hallanánk. A morgások és vakkantások közben az ifjú feltaláló addig mozgatta kutyája száját, amíg a ma-ma-ma hangokat formálta, sok-sok gyakorlással pedig már a "How are you, Grandma?" (Hogy vagy, Nagymama?) kérdést is el tudta motyogni. Vagy valami hasonlót. Bell idővel a beszéd és hallás tanulmányozása által nagy szakértelemre tett szert, és a hangfelvételek segítségével megalkotta a "beszélő gép" sajátos verzióját. 

 

Alexander Graham Bell kutyája, Trouve - A terrier, aki segített megalkotni a beszélő gépet
Alexander Graham Bell kutyája, Trouve - A terrier, aki segített megalkotni a beszélő gépet
Fotó: orlandoweekly.com

 

Robot, Milka, Naik'o, Strelka és Belka, Marjorie és Trouve, köszönjük!

Forrás: sciencefocus.com, smithsonianmag.com
Cikk első megjelenése: 2021. március 10.

Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről

kérünk lájkold Facebook oldalunkat!

 

Témába vág

A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit
A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit egy új német kutatás szerint.

Tényleg mosolyognak ránk a kutyák? Tényleg mosolyognak ránk a kutyák?
Szélesre nyitott, laza száj, a sarkokban felhúzódó ajkak, kilógó nyelv. Szinte mosolyog – szoktuk mondani. De valóban ez történik? Úgy használják a kutyák ezt a kifejezést, mint mi: az öröm és az elégedettség kifejezésére?

Az Állatorvostudományi Egyetem is eltáncolta a Jerusalema Challenget Az Állatorvostudományi Egyetem is eltáncolta a Jerusalema Challenget
Körbetáncolták a kampuszt az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói, oktatói, munkatársai - de még a rektorhelyettesek is! Természetesen nem maradhattak ki a négylábúak sem: kutyák, szarvasmarhák, és egy ló is feltűnik a vidám videón.

Kutyáink megbocsátanak nekünk - és más kutyáknak? Kutyáink megbocsátanak nekünk - és más kutyáknak?
Megbocsátóak a kutyák? Ember-kutya viszonylatban valószínűleg egyből igennel válaszolnánk a kérdésre. Egy kutatás szerint a fajtársak közötti békekötés sem ritka, bár több szempont is befolyásolja.

Honnan lehet tudni egy befogadott kutyáról, hogy bántalmazták a múltban? Honnan lehet tudni egy befogadott kutyáról, hogy bántalmazták a múltban?
Egy mentett, befogadott kutya történetét gyakran homály fedi. Ha vannak is információk az előéletéről, nem könnyű összerakni a pontos képet, hiszen a kutya máshol, másokkal élt. Kérdéses, mennyit és milyen minőségben foglalkoztak vele, szerették-e vagy csak megtűrték, esetleg bántották is.

A Te kutyádnak is van legjobb barátja? A Te kutyádnak is van legjobb barátja?
Az ember legjobb barátja a kutya – nem is kérdéses e szavak igazságtartalma. De honnan lehetünk ennyire biztosak benne? Bundás pajtásunk szívének minden szeretete felénk irányul vagy azért más(ok)nak is akad benne hely?

Ősi vadászkutya maradványaira bukkantak paleontológusok Ősi vadászkutya maradványaira bukkantak paleontológusok
Ősi vadászkutya maradványaira bukkant egy spanyol-olasz-georgiai paleontológuscsoport a georgiai Dmanisi régészeti lelőhelyen.

Miért szeretne a kutyám bizonyos embereket mindenáron megszimatolni? Miért szeretne a kutyám bizonyos embereket mindenáron megszimatolni?
Kíváncsiságuk határtalan, nem csoda hát, ha sűrűn elcsábulnak egy illat vagy érzés hatására. De miért van az, hogy olykor éppen egy idegenre figyelnek fel? Mitől lehet olyan érdekes?

Minősítés

Hogyan lehet minősített
kutyabarát helyed?

Minősítés és hirdetés – Tudj meg többet!

Tudj meg többet
tanúsító védjegyünkről!

Megismerem

Kedvenceink

Biztosítás

Kisállat biztosítás
bel- és
külföldön!
Gondoskodj kedvencedről!

Partnereink

JULIUS-K9 Beagle Club Online Rehabportál Praktiker

Hírlevél

A hírlevélre történő feliratkozással az adatvédelmi nyilatkozatot elfogadom.

kutyabarathelyek.hu - kezdőoldal Észrevételek
FaceBook Instagram Pinterest Google+ YouTube
Tényleg mosolyognak ránk a kutyák? Hírek - Címlapon
Tényleg mosolyognak ránk a kutyák?
A rák korai felismerése kutyáknál - 12 árulkodó jel Hírek - Címlapon
A rák korai felismerése kutyáknál - 12 árulkodó jel