Terápiás kutyák társaságában a gyermekek is kevésbé érzik magukat stresszesnek

Kutatások sora igazolta már, hogy a kutyáknak hála csökken a stressz-szintünk, nem beszélve azokról a csodás történetekről, amiket más gazdiktól hallunk. Állítják, a kutyás család gyermeke egészségesebb, és általánosságban véve könnyebben lendülnek túl a nehézségeken is. Természetesen mi magunk is megtapasztalhatjuk nap, mint nap, mennyire jó hatással van ránk kedvencünk társasága. 

Újabb bizonyítékot kaphatunk minderről az angliai Lincoln Egyetem pszichológusainak hála. Kerstin Meints és társai arra voltak kíváncsiak, hogy a kutyák jelenléte az iskolában csökkentheti-e a gyermekek által érzett stresszt, és ehhez sajátos nevelési igényű tanulókat is bevontak a kutatásba. Rendkívül érdekes eredményeket kaptak, mely a rendelkezésre álló szakirodalomnak is javára szolgál.

Tekintettel a vizsgálat tárgyára (mennyire stresszes a gyermek), minden egyes résztvevővel nagyon körültekintően jártak el, és a kutyák jóllétére is komoly figyelmet fordítottak. Bármikor nemet mondhattak a gyermekekkel történő interakciók során, ha úgy érezték, elfáradtak, vagy egy ponton túl nem tudtak megbirkózni a feladattal.

Talán kevesen vannak tisztában azzal, hogy az állatasszisztált foglalkozások során a terápiás kutyákra is jelentős teher nehezedhet. Természetesen minden eshetőségre felkészítik őket, de az ingergazdag környezet, a foglalkozáson résztvevők által közvetített energiák miatt bizony hamar elfáradhatnak, de ezt egy képzett és tapasztalt felvezető (gazdi) észreveszi, és kivonja kedvencét a feladat alól, hogy pihenhessen, feltöltődhessen.

A kutyák jótékony hatása vitathatatlan

A pszichológusok által feltett kérdések megválaszolásához két részre osztották a kutatást. Ehhez 11 angliai intézményben végeztek vizsgálatokat: négy általános iskolában, valamint 7 olyan intézményben, melyekben speciális igényű gyermekeket oktatnak. A 23 kutyát pedig különböző fajtákból válogatták össze.

A vizsgálatok során nyálmintát vettek a gyerekektől, melyből a kortizol-szint aktuális értékét kaphatták meg. (A kortizol, vagyis a stresszhormon jelzi, mennyire érezzük magunkat stresszesnek.)

A mintákat többféle helyzetben, eltérő időpontokban gyűjtötték be:

• a kutatás elején a kontrollcsoportokból, vagyis ott, ahol nem alkalmaztak relaxációs technikákat, sem terápiás kutyákat,
• relaxációs technikák alkalmazása előtt és után a kijelölt csoportokban
• terápiás kutyák alkalmazása előtt és után a kijelölt csoportokban

Az eredmények alapján elmondható, hogy az állatasszisztált foglalkozás hatására jelentősen csökkent az iskolás gyermekek kortizol-szintje az iskolai időszakban.

Ez a jótékony hatás mind az egészséges, mind a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknél kimutatható, akár egyéni, akár csoportos formában valósult meg a kutyás foglalkozás. Mindez abból a szempontból is fontos, mert ez volt az első olyan kutatás, amely kifejezetten a terápiás kutyák nyugtató hatását vizsgálta kisdiákok esetében a kortizol-szint mérése által.

Az összehasonlító vizsgálatokból fény derült arra is, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek kortizol-szintje sokkal magasabb volt a tanulmány kezdetekor, mint egészséges társaiké. A hathetes kutatási időszak végére azonban a két csoport közötti kezdeti különbségek eltűntek, mivel az általános iskolásoknál mért kortizol szintje megemelkedett a kontrollcsoportokban és ott is, ahol kutyák helyett relaxációs technikákat alkalmaztak. Ez újdonságként hatott, ám fontos következtetést vonhattak le belőle: az iskolás élettel járó normális stressz nyilvánvalóan hatással van az egészséges gyermekekre is.

A kutatók meglehetősen aggasztónak találták mindezt, hiszen köztudott, hogy a stressz kedvezőtlenül hat a tanulásra. A mintául szolgáló populáció (általános iskolások) körében tapasztalt megnövekedett stressz-szint riasztó méreteket ölt. Angliai tanárok körében végzett kérdőíves felmérés alapján elmondható, hogy az általános iskolákban jelentett stressz, illetve a szorongásos és pánikrohamok 78%-os növekedést mutattak. Emellett egyre többen stresszelnek amiatt is, hogy képtelenek megfelelni az eléjük támasztott elvárásoknak (75%). A tanulók között pedig évről-évre többeknél jegyzik fel a depresszió tüneteit (55%).

Mit jelentenek számunkra ezek az adatok, és hogyan segíthetnek nekünk?

Az iskolás gyermekek a stressz megannyi formáját élik át a mindennapokban, ám a terápiás kutyák jelenléte támogatóan hathat rájuk, mely enyhítheti az általuk érzett stresszt. A kutatók szerint eredményeik rámutatnak arra is, mennyire fontos lenne az oktatásban még inkább előtérbe helyezni a gyermekek egészségét, mentális és érzelmi jóllétét. Tanulmányuk szilárd bizonyítékul szolgál erre, mely további vizsgálatok alapját adhatja a korai nevelés és oktatás témájában. Igazolja azt is, milyen sokat segíthet a stresszcsökkentésben a terápiás kutyák jelenléte, nemcsak az egészséges, de és különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében is.

Az eredményeket szem előtt tartva érdemes lenne megfontolni, hogy élménytelibbé tegyék az oktatást a diákok számára, akik gyakran kihívásként és szorongással telve élik meg az iskolás éveket.

*Írásunk a Psychology Today magazin cikke alapján készült.