Tudománnyal a tévéből nevelés ellen

Nemzetközileg bizonyított, hogy az elsődleges ok az agresszió, amiért a gazdik állatorvos-terapeutához viszik kutyáikat. Meghan Herron kutatásokkal alátámasztva állítja, hogy a sok konfrontatív nevelési eljárás (ahol pl.: kiabálunk a kutyával vagy fizikailag irányítjuk) bizony csak minimálisan korrigál ebünk viselkedésén, ellenben agressziót szülhet.

A dominancián alapuló tréning alkalmazása félelmet generál a kutyában, ami nem kívánt viselkedéshez vezet, váratlan reakciókat mutathat a kedvenc a nevelő célzattal rugdosódó ember felé.

A tanulmány egy 30 tételből álló kutatást foglal magába, melynek kérdéseire azoknak a gazdiknak kellett válaszolnia, akik igénybe vették a viselkedésterápiát a Penn Vet állatorvosi rendelőben. A kérdéssorban arról faggatták a gazdikat, hogyan kezelték kutyáik agresszív cselekedeteit, valamint, hogy erre az ebek pozitívan, negatívan, vagy semlegesen reagáltak-e. A tulajdonosok arról is meg lettek kérdezve, hogy honnan tanulták az alkalmazott technikákat. Sajnálatos, de sokan közülük a tévéműsorokban bemutatott nevelési eljárásokat vetették be kutyáikon, szakképzettség hiányában negatív eredményre jutva vele.

140 teszt került kitöltésre, melyek meglepő eredményeket hoztak. A megfélemlítő vagy domináns célzattal nevelő gazdik érték el a legmagasabb szintű agressziót kedvenceiknél, még akkor is, ha a beavatkozás csak közvetetten történt.

• A kutya ütése vagy rúgása (a tulajdonosok 41%-a számolt be agresszióról)
• Morgás a kutyára (41%)
• Harc az ebbel, hogy megszerezzenek a szájából valamit (38%)
• “Alfa szerep” - a kutya hátára fektetése és ott tartása (31%)
• “Domináns lenyomás”- az állat letaszítása az oldalára (29%)
• A pofa vagy grabanc megragadása (26%)
• A kutya bámulása, amíg az el nem néz (30%)
• Az eb lelocsolása vízipisztollyal, vagy sprével (20%)
• Üvöltés, hogy “NEM” (15%)
•  A kutya kitétele hosszú ideig valamilyen hatásnak - zaj, csúszós padló (12%)

Ezzel ellentétben a nem feszélyező eljárásokat alkalmazók között az agresszív viselkedés aránya jelentősen csökkent

• A kutya betanítása arra, hogy üljön, ha bármit akar (a gazdik mindössze 2%-a számolt be nem kívánatos viselkedésről)
• Jutalmazás a szemkontaktusért (2%)
• Csere: ételt a szájban lévő játékért cserébe (6%)
• Jutalmazás a “figyelj rám” vezényszót alkalmazva (0%)

A tanulmány célja, hogy rávilágítson a dominancián alapuló tréning kockázataira, melyet sokan elleshettek a népszerű tévéműsorokból. Ne alkalmazzunk ilyen technikákat kedvenceinken, ha nem értünk hozzá, ugyanis komoly problémákhoz vezethet. Példának vehetünk itt bármilyen fizikai korrekciót, így például a sarkunkkal kizökkentést, vagy a fojtónyakörvvel korrigálást is.

Korábbi kutatásokkal azt is sikerült bizonyítaniuk, hogy az eb agresszív viselkedését nem feltétlenül dominancia eredményezi, nem mindig akar alfa pozícióra törni, még ha a gazda sokszor így is gondolja. Gyakran áll a probléma hátterében félelem, önbizalomhiány, vagy a gazdába vetett hit elvesztése. A nevelő szándékú tulajdonosok azonban sokszor nem veszik észre a kapcsolatot a módszer és a kutya nem várt megnyilvánulása között. A megoldás gyakran hatásos, de nem hosszútávon. Abban a pillanatban sikerül elhallgattatni, vagy maradásra bírni az ebet, később mégis negatív berögződésekhez vezethet, melyeket igen hosszú időbe fog telni “kiszedni” a kutyából.

A rugdosódó, kiabáló technikák helyett törekedjünk a pozitív megerősítésre, főként akkor, hogyha egy agresszióra hajlamos, ismeretlen előéletű kedvenccel van dolgunk. Ez változást eredményez a kutya érzelmi állapotában, tehát kiváló eredményre juttat, ha türelmesek vagyunk.

Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről

kérünk lájkold Facebook oldalunkat!