Új hírek a február 20-i tüntetésen leadott javaslatokról!

Több mint húsz állatvédelmi szervezettel kezdődtek meg az állatvédelmi konzultációsorozat egyeztetései az Igazságügyi Minisztériumban - jelentette be Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten, írja az MTI.

Elmondta: három munkacsoport létrehozásáról határoztak a felek. Az első munkacsoport a hatóságokkal való operatív együttműködéssel, annak fejlesztésével, kereteivel foglalkozik, a második a szabályozási környezetben felmerülő javaslatokat összesíti, a harmadik pedig a neveléssel, a felvilágosítással kapcsolatos felvetéseket tekinti át. 

Közölte azt is, hogy a tervek szerint a munkacsoportok két hónap múlva összegzést készítenek, az ősszel pedig újabb összesített egyeztetést tartanak és fél éven belül fogalmazzák meg a jogalkalmazást érintő, illetve a szabályozással kapcsolatos javaslataikat.

Az MTI kérdésére az államtitkár arról is beszélt, hogy más tárcákat is be kívánnak vonni az egyeztetésbe és már a pénteki megbeszélésre is meghívták a hatósági együttműködés érdekében a rendőrséget. Hozzátette: a Belügyminisztérium mellett a szabályozási javaslatokat összesítő munkacsoportba a földművelési tárcát, a neveléssel összefüggő munkacsoportba pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumát tervezik bevonni. 

Völner Pál március elején jelentette be, hogy a tárca konzultációsorozatot kezd, s kiemelt célnak nevezte, hogy az állatok megfelelő védelemben részesüljenek. Akkor hangsúlyozta, a büntető törvénykönyv (Btk.) legutóbbi szigorítása emelte az állatkínzás miatt kiszabható büntetési tételeket: alapesetben 2 év, minősített esetben 3 év letöltendő szabadságvesztés is kiszabható, ha valaki ilyen bűncselekményt követ el.

A jó hírről az Állatmentő Sereg Facebook oldalán is olvashatunk:

"Jó hírek! 
Sokszor sokan kérdeztétek, mi történt február 20. után? Mi magunk is hajlamosak vagyunk új időszámításban gondolkodni: "február 20. előtt", "február 20. után". 
Nos a mai napon büszkén számolhatunk be arról, hogy az Igazságügyi Minisztériummal megkezdődtek az egyeztetések az állatvédelmi intézkedések, jogszabály-tervezetek és oktatási programok hatékonyabbá tétele érdekében. Völner Pál IM parlamenti államtitkár meghívására a lezajlott egyeztetés végén a meghívott 22 állatvédelmi szervezet képviselője arról döntött ma, hogy 3 munkacsoport áll fel és dolgozza ki az elkövetkezendő két hónap során a 1. szükséges jogszabály-módosításokat 2. a rendőri/hatósági munka hatékonyabbá tételét segítő intézkedéseket, javaslatokat, együttműködési lehetőségeket és 3. olyan oktatási-képzési programokra tesznek javaslatot, melyek a bölcsődés gyermekektől a nyugdíjasokig minden korosztályt meg tudnak szólítani, valamint az ismeretterjesztésen túl akár az 50 órás kötelező közösségi szolgálathoz akár végső soron a nemzeti kerettantervhez tud csatlakozni, ily módon akár az iskolai tananyag részévé is válhat. A 22 állatvédő szervezet nagyon sokszínű: részt vettek a nyúlmentők, a papagájmentők, a tengerimalac-mentők, a vadászgörény-mentők; a kutyás-cicás szekcióból fajtamentésként vettek részt a foxisok és a szánhúzók; részt vettek menhelyet üzemeltetők és ideiglenes gazdakörrel dolgozók; jelen voltak kifejezetten balesetes vagy állatkínzásos ügyekre szakosodottak és megunt, kidobott, leadott állatokkal foglalkozók; részt vettek a kifejezetten kedvtelésből tartott állatokat mentők és hangunkat hallattuk mi is a vegán életmód és a haszonállatokkal kapcsolatos bánásmód és szabályozás megváltoztatásának elkötelezett hívei. Elhangzott a BRFK szakembere részéről, hogy az állatkínzás bűncselekménynél igen magas a látencia, a statisztikai adatok alapján az évi kb. 300 ügyből 40 jut el bírósági szakba, ahol jellemzően felfüggesztett szabadságvesztés, pénzbírság és közérdekű munka a büntetés. A bűnügyi helyettes rámutatott arra is, hogy a társadalomban egyfajta "érzékenyítésre" van szükség, mert rendkívül nagy a közömbösség az állatvédelem körein túl, tágabb értelemben is; egy-egy állatkínzást, állatelhagyást nagyon nehéz kideríteni akkor amikor nincsenek nyomok, nincsenek tanúk és az emberek nem segítik a nyomozói munkát mert nincs "érdekük benne".
A gyepmesteri telepek átfogó szabályozására és reformjára van szükség, a jófogás és a többi oldalon napi szinten több milliárd forint értékű állat vár gazdára, amely ügyletek 99%-a után az eladók nem adóznak, egyes állatfajoknak jelenleg csak a kereskedelme szabályozott és sok esetben a hatósági állatorvosok is bajban vannak hogy mit és hogyan vizsgáljanak az állatokon (pl. nagypapagájok). Szó esett az állami szervekkel való együttműködési megállapodásokról, a működő és a tervbe vett állatvédelmi járőrszolgálatokról, arról, hogy az önkormányzatoknak sokkal aktívabban kell szerepet vállalniuk a jövőben az állatvédelem terén. 
Véget kell vetni annak, hogy egy-egy eset helyszínén egymást kérdezgeti a rendőr a hatósági állatorvos az önkormányzati ügyintéző és a kormányhivatali ügyintéző hogy kinek mi a feladata, kinek mi a hatásköre. Össze kell fésülni és aktualizálni kell (melyben az állatorvosoknak nagy feladata és felelőssége van) a petvetdata rendszert az önkormányzatok részére kötelezően előírt ebösszeírási nyilvántartással, jelenleg ugyanis a két működő rendszer dacára csak becsült értékek vannak a Magyarországon tartott kutyák példányszámát illetően, mivel az önkormányzati nyilvántartások önbevalláson alapuló nem teljes rendszerek, a petvetdata pedig az elhullott állatokat is tartalmazza. Nincs szankciója annak, ha jelenleg tulajdonosváltáskor a chipet nem regisztrálják át a jogelődről a jogutódra. 
Van tehát tennivaló, és tenni is fogunk érte, hogy a felelős állattartás a felelős állatvédelemmel kéz a kézben járjon. Együtt sikerülni fog! (C.)"