Újabb kutya halt meg a Budai várban

Gino esete nem egyedi. A helyi kutyások évek óta hadakoznak az önkormányzattal. Céljuk nem a kutyafuttatásra kijelölt terület megszüntetése – mivel így is meglehetősen kevés olyan terület van, ahol póráz nélkül szabadon mozoghatnak az ebek – hanem a veszélyre felhívó táblák valóban figyelemfelkető kivitelezése és kihelyezése.
(Az Anjou bástya a Várban 0-24 hivatalos kutyafuttató hely. Ott történik a legtöbb baleset. A Tóth Árpád sétányt pedig idősávosan (minden nap sötétedéstől másnap reggel 9 óráig) használhatják a kutyások póráz nélkül kutyafuttatás céljára.)
A helyi lakosok nyilván tudnak a veszélyről, a várba kutyával látogatók azonban nem feltétlenül. A vendéglátóegységek forgalmának pedig egyre nagyobb részét teszik ki azok a turisták, kirándulók, akik négylábú társukat a lehető legtöbb helyre magukkal viszik.

Arról továbbra is csak a találgatás megy, hogy miért ugranak fel a kutyusok a várfalra. Egyesek szerint róka, menyét vagy egyéb vadon élő állat szagát érzik meg. Vannak, akik szerint a varjakat kergetik. Mások szerint megugrandó akadályként tekintenek rá, és mivel nem látnak keresztül rajta, nem látják, hogy utána 5-10 méteres mélység van. Megint mások úgy gondolják, hogy a kutyák meg akarják nézni, hogy mi van a fal túloldalán. De az tény, hogy az esővíz elvezetése miatt a fal teteje ráadásul kifelé lejt és a legkisebb pára, csapadék is csúszóssá teszi. Nincs lehetőség megkapaszkodni, csökkenteni a lendületet. Ha tehát egy kutya lendületből felugrik rá, onnan már nincs visszaút és borítékolható a baleset.
2017-ben így pusztult el egy megriadt ló is, a lovasának a zuhanás előtt még sikerült leugrania.

2020-ig nem igazán voltak dokumentálva a vári balesetek. Az év őszén azonban több kutya is bizonyíthatóan ott szenvedett sérülést. Így kezdeményező csoportok, hozzájuk csatlakozó kutyás szervezetek, valamint civilek a közösségi médiákban közzétett felhívások segítségével elkezdték gyűjteni az adatokat. Mostanra több tucatra tehető a beérkezett esetekről szóló leírások száma. Volt olyan szerveződés is, aki a környékbeli állatorvosi praxisokban kérdezősködött. Állításuk szerint rendelőnként átlagosan évi 3-4 esetről számoltak be a megkérdezett orvosok. Rejtély, hogy sem a gazdik döntő többsége, sem az állatorvosok miért nem fordultak már korábban a nyilvánossághoz.

Az önkormányzat képviselői szerint csupán elenyésző számú, egyedi esetről van szó. Ráadásul mivel a Budai vár teljes területe műemlékvédelem alá esik, nem könnyű a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően figyelmeztető táblákat kihelyezni.
Ennek ellenére ők is érzik a helyzet súlyosságát, hiszen az elmúlt években már próbálkoztak matricák és táblák kihelyezésével is. Azonban mivel a balesetek tendenciája nem látszik csökkeni, úgy néz ki, hogy más – nagyobb figyelemfelhívó erejű – megjelenítésre van szükség.

Fontos kiemelni még, hogy a várfal nem csupán a kutyákra nézve veszélyes jelenleg. Rendszeresen látható, hogy az emberek szeretnek kiülni rá. Illetve szülők, akik félelmet nem ismerve maguk emelik fel gyermeküket, hogy a várfalon sétáljanak. Sajnálatos módon gyermek is zuhant már a mélybe a Budai Várról. 

A médiák egyre többet foglalkoznak az esetekkel. Azonban a hatékony megoldás továbbra is csak várat magára. Akik pedig valóban tudnának tenni az ügy megnyugtató megoldása érdekében azok még mindig az önkormányzat emberei.

Ha ti is a szerencsétlenül járt kutyások közé tartoztok, akik ott szenvedtek balesetet, írjátok meg – bármikor is történt - a segits@varibalesetek.com email címre vagy a Vári Balesetek Facebook oldalának küldött üzenetben! Fontos, hogy minél több eset kerüljön regisztrálásra! Csak úgy lehet előrelépést elérni a helyzet megoldására, ha minden érintett belátja, hogy milyen komoly problémáról van szó.