A félelem szaga és a boldogság illata - Másként reagálnak rá a kölykök és a felnőtt kutyák

Azt már tudjuk, hogy kutyáink imádják szagunkat, és azt is megérzik, ha félünk. Egy 2017-es tanulmány szerint arra is képesek, hogy az izzadságunkban lévő kémiai jeleket azonosítva „megmondják”, milyen hangulatban vagyunk.

Dr. Daniel Anielo és társai különböző mintákat mutattak a résztvevő ebeknek, és a bennük rejlő érzelmi lenyomatokat ők maguk is tükrözték. Amikor például egy olyan embertől vettek mintát, aki éppen szorongást vagy félelmet élt meg, a minta megszimatolása után a kutyák viselkedése is megváltozott: stresszes állapotba kerültek, és a gazdájukat keresték támogatás reményében. Viszont ha olyan mintát szagoltak, mely egy nyugodt és boldog embertől származtak, a kutyák kíváncsivá váltak, szívesebben fedezték fel a kísérlet helyéül szolgáló szobát, kevésbé támaszkodtak gazdájukra, és még idegenekkel is hajlandóak voltak interakcióba lépni.

Kölyök és felnőtt kutyák szimata – Van eltérés?

Ezt szerették volna tudni a kutatók is, így újra felállították csapatukat, hogy behatóbban is megvizsgálják a jelenséget. A következő kérdést tették fel:

„Vajon a kölykök és a felnőtt kutyák képességei különböznek-e abban, hogy kizárólag szagmintára támaszkodva megállapítsák, milyen érzelmi állapotban van az ember?”

A már ismert eljárást alkalmazva különböző mintákat gyűjtöttek emberektől, akik éppen szorongást/félelmet éltek át, vagy jól érezték magukat, boldogok voltak. Két csoportra osztották a kutyákat: az egyikbe 6 hónaposnál fiatalabb kölyköt (61) soroltak, míg a másikban 1 évnél idősebb felnőttek (80) foglaltak helyet. Mindegyiküket elkísérte saját gazdája a tesztre. Mind a gazdik, mind az idegen szerepét játszó emberek előtt ismeretlen volt, milyen csoportba kerültek a kutyusok (félelem, boldogság vagy kontrollcsoport).

Az eredmények szinte ugyanazok voltak a felnőttek esetében, mint a korábbi tanulmányban, ám a kölyköknél érdekes különbségekre bukkantak a kutatók.

1. A félelem szaga

Mind a kölykök, mind a felnőtt kutyák stressz jeleit mutatták, miután találkoztak ezzel a mintával. Viselkedésükben közös pont volt, hogy gazdájuk közelségét keresték. Ezt a reakciót már leírták hasonló tanulmányokban, és arra enged következtetni, hogy stresszes helyetekben a gazda jelenti kedvence számára a „biztonságos bázist”.

2. A boldogság illata

A felnőtt kutyák viselkedése szinte megegyezett az előző kísérletben résztvevőkével. A „boldog izzadság” érzékelésének hatására szívesebben közelítették meg a szobában lévő idegen embert, és kevésbé tendáltak a kijárat felé, szemben a „félős” és a kontrollcsoporttal. A kölykök azonban másként reagáltak, viselkedésük inkább a kontrollcsoportéhoz volt hasonló. Mindez azt sugallja, hogy a felnőtt kutyák érzékenyek az emberi boldogság és nyugalom érzésével összefüggő szagokra, míg a kölykök nem.

3. Nem képesek azonosítani a szagokat vagy a viselkedéses válasz hiányzik?

Az a tény, hogy a „boldog” és a kontrollcsoportban lévő kölykök viselkedése között nem volt kimutatható különbség, két újabb kérdést vet fel: még nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy be tudják azonosítani a boldogság illatát, vagy felismerik ugyan, de még nem fejlődött ki bennük a viselkedéses válasz. A kutatók kiemelték, hogy a tanulmány kivitelezése során ennek vizsgálatára nem volt lehetőségük.

4. A félelmi reakció – Veleszületett vagy inkább biológiailag meghatározott?

Az a tény, hogy a kölykök reagáltak a félelemre, ám a boldogságra nem, két dolgot feltételez: már eleve úgy jönnek a világra, hogy felismerik a félelem szagát, és képesek reagálni rá (tehát veleszületett), vagy biológiai alapokon nyugszik a válasz, vagyis születésükkor úgymond „elő van készítve”. Értik itt ez alatt azt, hogy rendelkeznek azzal a képességgel, melynek köszönhetően világrajövetelüket követően rohamos gyorsasággal megtanulnak reagálni a félelem szagára.

Összegzés

A kutatók azt találták, hogy a félelem szagára adott válasz jellegzetes és viszonylag konzisztens mind a kölyök- mind a felnőtt kutyákban. A két csoport közötti fő különbség az volt, hogy a felnőttek mérsékelt pozitív választ adtak a boldogság illatára, míg a kölykök reakciója nem sokban különbözött attól, mint amikor a kontrollcsoportban nem volt jelen a boldogság illata. Ezen azt mutatják, hogy a fiatal kutyáknak fejlődésük során kell elsajátítaniuk a kettő közötti összefüggést.

S hogy ez miben segíthet nekünk?

A kutya életének első néhány hónapja során rengeteget tanul a világról, társairól, saját magáról, és persze rólunk is. Ezek a tapasztalatok rendkívüli jelentőséggel bírnak, egy életre meghatározóak maradhatnak. Neveljük kiskutyánkat tudatosan, már a legelső pillanattól fogva. Segítsünk neki, hogy kellemes élményeket társíthasson a dolgokhoz, más kutyákhoz, és hozzánk is. Tanítsuk meg neki, mi a helyes, és mi nem az, vigyázzunk fizikai, mentális érzelmi egészségére. Gondoskodjunk róla felelősségteljesen, szeretettel - hogy ő is megismerhesse a boldogság illatát!