A kutyák is tisztában vannak azzal, ha nem tudnak valamit

A kutyák is rendelkeznek bizonyos szintű metakognitív képességekkel, ami azt jelenti, hogy tisztában vannak azzal, ha nincs elegendő információjuk egy probléma megoldásához és emiatt igyekeznek több információhoz jutni, hasonlóan a főemlősökhöz - állapították meg a németországi Max Planck Történettudományi Intézet DogStudies laboratóriumának kutatói, akik a Learning & Behavior című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

A projektet vezető Juliane Bräuer és kollégája, Julia Belger két különálló, V-alakú védőfalat állított fel, amelyek mögé egyikük egy jutalmat - ételt vagy játékot - rejtett el, miközben a másik fogta a kutyát. Az esetek egy részében az állat látta, hogy melyik fal mögé rejtették a jutalmat, néha viszont nem - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon.
 

A kutatók azt vizsgálták, hogy a kutyák milyen gyakran néztek be a falon lévő lyukon az előtt, hogy választottak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a csimpánzhoz és az emberhez hasonlóan a kutya is végez-e ellenőrzést a lyukon keresztül, ha nem látta, hogy hová helyezték a jutalmat. Ez ugyanis azt mutatná, hogy az állat tisztában van azzal, hogy nem tudja, hol van a jutalom - ami egy metakognitív képesség -, és ezért megpróbál több információhoz jutni választás előtt.
 

"Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a kutyák hajlamosak elszántan keresni az extra információt, amikor nem látják, hogy hol van elrejtve a jutalom" - mondta Belger. Hozzátette: "az a tény, hogy a kutyák inkább akkor ellenőriztek, amikor nem volt tudomásuk a jutalom hollétéről, metakognitív képességekre utal, mivel teljesül a tudásról rendelkezésre álló tudás egyik feltétele".

Az ellenőrzés ugyanakkor nem járt mindig együtt sikeres választással.
 

Az első típusú tesztnél a kutatók ételt, vagy játékot rejtettek el a falak mögött. Amikor a kutyák úgy választottak, hogy előtte belestek a lyukon, akkor gyakrabban választottak helyesen, mint akkor, amikor nem végeztek előzetes ellenőrzést. Az állatok gyakrabban végeztek ellenőrzést akkor is, amikor a játékot keresték, ami azt sugallja, hogy valamelyest rugalmasak a keresési szokásaikban és nem rutinviselkedésről van szó.
 

A második tesztben azonban, amikor egy nagyon vagy egy kevésbé finom falatot rejtettek el a kutatók, akkor még az ellenőrzéssel együtt is meglehetősen rosszul teljesítettek a kutyák. A kutatók szerint ennek az lehetett az oka, hogy az állatok annyira izgalomba jöttek a jutalom keresésétől, hogy nem tudták megállni, hogy ne a hozzájuk legközelebbi falat válasszák, még akkor is, ha látták, hogy a jutalom valószínűleg nem ott van.
 

A teszt harmadik változatában az állatok mindig látták, hogy a kutatók hova tették az ételt, de csak 5 másodperccel, vagy 2 perccel később engedték nekik, hogy begyűjtsék a jutalmat. Érdekes módon az állatok nem ellenőriztek gyakrabban a hosszabb idő eltelte után, még ha ilyenkor kevésbé is voltak sikeresek az étel megtalálásában.
 

Az eredmények alapján ugyan a kutatók nem tudják egyértelműen kijelenteni, hogy a kutyák rendelkeznek metakognitív képességekkel, de annyi biztos, hogy erre utaló viselkedést észleltek náluk. A szakemberek szerint ebben a tesztben a kutyák a látásukra és a szaglásukra is hagyatkozhattak az információgyűjtés közben. "A jövőben szeretnénk elvégezni egy olyan tesztet, amelyből kiderül, hogy a kutyákat milyen tényezők befolyásolják annak eldöntésében, hogy a szaglásukra, vagy a látásukra támaszkodjanak-e inkább" - mondta Bräuer.