A kutyatréner kulisszái mögött – Neked ki a mestered?

Mini-blog Panyi Zita kutyaviselkedés-terapeutával.

Privát gondolatokkal, kérdőjelekkel, sikerről és örömökről.

***

... Egyetlen mondatot tudtam kiejteni a számon:

A kutyák a mestereim.

Mindig is ők voltak és ők is lesznek. Senkitől nem tanultam annyit életemben, mint tőlük. Az ember lánya autodidakta módon vagy egyetemi padban ülve, könyvtárak mélyén, vagy a való életben, de rengeteg tudást, tapasztalatot képes szerezni és felhalmozni. Ám annyi használható, a személyiségfejlődésemhez, akár a szó szoros értelmében vett életben maradásomhoz nélkülözhetetlen tudást, mint amennyit a kutyáktól kaptam, egyetlen ember nem adott. Példamutatással végképp nem… Ők tanítottak célra fókuszálni, a jelenben élni, félretenni az egóm, alkalmazkodni, idegrendszert analizálni, észrevenni az eredményt vagy a pillanat vidámságát akkor, amikor különösebb ok erre azért nem mutatkozott… Amikor egy ember rombolt, a kutyáim mindig ott voltak építeni.

Két nemzetközi kutyás szaktekintély nevét hozta fel példaként a gazdi. Belekezdhettem volna, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában hosszú évek óta gyűlnek a tanulmányaim és megfigyeléseim a védetett programom részeként. Kifejthettem volna neki, hogy 2017 óta a nevem lajstromszámozott védjegy lett szakmán belül. De minek? Inkább arról beszéltem, mit tartok zseniálisnak Cesar Millan és Victoria Stilwell munkásságában. Kiegészítve Jan Fennell, Turid Rugaas, Sophia Jin, Martin Rütter, Zak George, dr. Debra Horowitz, dr. Brian Hare és még sok más állatorvos, kinológus, kutyakiképző nevével a listát. Igyekszem rendszeresen olvasni a magyar és a nemzetközi szakirodalmat. Meg is szoktam rendelni a legújabb elérhető könyveket. Legutóbb a szeparációs szorongás és a pórázon mutatott reaktivitás témakörében. Elengedhetetlennek tartom ezt, hiszen folyamatosan új eredmények vannak a kutyák állatorvoslásának, viselkedéskutatásának a területén. Igyekszem ezen tudáselemeket beépíteni az általam vezetett kutya-viselkedésterápiákba.

Még valami: meglátásom szerint minden kutyás szakembernek saját magának kell tudni, milyen technika, módszer mennyire illik habitusához. Ha ilyet nem lát maga körül, akkor kidolgozni, megtalálni, rájönni. Ez tipikusan az a hivatás, ahol nem lehet vetíteni. Nem prezentálhatok olyan érintést, módszert, energiát, ami nem sajátom. Ami nem fakad a zsigereimből, nem automatikusan és ösztönösen ered belőlem, kiegészítve a szakmai tudásanyaggal. Ez meglehetősen balesetveszélyes lenne! A kutya – már csak a szaginformációkból is – pontosan tudja, ki mikor autentikus és ki mikor nem. Nem fog komolyan venni, sem követni egy színjátszó figurát.

Nem technikákat képviselek, hanem kutyákkal foglalkozom. Nem tudom, sikerült-e választ adnom…