Befogadta az idős, daganatos kutyát, hogy szeretetben élhesse le utolsó napjait

Pötyimaminak nem volt könnyű élete, fizikailag nagyon rossz állapotban, szinte csonttá fogyva érkezett meg februárban az atlantai menhelyre. Barna-fehér bundájának fénye megkopott, szemeiből végtelen szomorúság áradt. Idős kora miatt félő volt, hogy lesz-e rá érdeklődő, s az alapos állatorvosi vizsgálat sem szolgált jó hírekkel: a süket kutya gyógyíthatatlan rákkal küzdött.

A LifeLine Animal Project állatmentő szervezet munkatársainak komoly fejtörést okozott, mit tegyenek ebben a helyzetben, szerették volna megadni neki utolsó napjaira azt a gondoskodást, amit eddigi élete során nélkülöznie kellett.

„Hihetetlenül édes, szeretnivaló kutya! Igazán megérdemli, hogy megtapasztalhassa, milyen érzés az is, ha viszontszeretik.” – mondta el a szervezet szóvívője.

Az idő rövidsége miatt még elszántabban keresték a barátságos kutyus számára az ideális megoldást. Leírásában kiemelték, hogy a szervezet vállalja gyógyszerelésének és kezeléseinek költségét, csupán egy befogadóra van szükség, aki Pötyimami hátralévő napjait vidámsággal, élményekkel és sok-sok szeretettel tölti meg.

Álmuk csodával határos módon valóra vált, mikor a leendő önkénteseknek szóló program résztvevői között egy hölgy felfigyelt az idős kutyusra. A menhely munkatársa elmesélte történetét, beszámolt betegségéről is. Ahogy elhaladtak kennelje előtt, megmagyarázhatatlan érzés fogta el:

 „Pötyimami kennelje volt az utolsó, mely előtt megálltunk. Megmentői tisztában voltak vele, hogy már nincs sok ideje hátra, kétségbeesetten szerették volna elhelyezni egy szeretetteljes környezetben. Azonnal magával ragadott a története, és tudtam, hogy emiatt kellett eljönnöm ide.” - mesélte Jessica Miller.

Éveken át elhanyagolták, hónapokat töltött a menhelyen, július 8-án végre hazatért. Az elmúlt hetekben rengeteg új élménnyel gazdagodott: a kocsikázásért például teljesen odavan, boldogan cipelgeti plüssjátékait, de a legjobban gondozója mellett szeret lenni, hihetetlenül hálás a törődésért. Ha tehetné, egyfolytában pusziban fürösztené megmentőjét! Az ételekben némileg válogatós, míg az egyik finomságtól prüszköl, addig a másiktól szó szerint bezsong, annyira ízlik neki.

Pötyimami kora és fizikai állapota miatt sajnos már nem tudják kezelni a rákot, ezért szteroidokat és gyulladáscsökkentőket kap az étrendkiegészítők, vitaminok mellé. Nem tudni, mennyi idő adatik meg neki, és ez elég nehez teher ideiglenes gazdija számára is. Előfordul, hogy maga alá kerül a gondolattól, milyen lesz majd elveszíteni e csupaszív kutyust, ilyenkor szorosan magához öleli, és hálát ad minden percért, mellyel megajándékozzák egymást.

Csodálatos dolog, amit tett, a menhely munkatársai örökké hálásak lesznek a jószívű hölgynek:

„Egyetlen ember is képes megváltoztatni egy kutya életét. Jessica megmentette Pötyimamit attól, hogy élete hátralévő részében egy kennelben, magányosan kelljen várnia a halált. Most már boldog kutyaként távozhat a világból."