Boldogabbak a jól nevelt kutyák gazdái

M.T González-Ramírez és munkatársai a gazdák és kutyáik boldogság- és stresszintjét vizsgálták olyan helyzetekben, amikor a kedvencek egyedül maradtak otthon. A magányt rosszul tűrő ebek esetében a gazda stresszesebb volt a távollét során, mert tudta, kedvence nem viseli jól az egyedüllétet. Ilyen esetekben az ember már eleve feszült a helyzet miatt, és ha az eb valóban rosszalkodik, az még több stresszt okoz a gazdának, aki ezáltal nem feltétlen kezeli jól a helyzetet. Ennek pedig az állat issza meg a levét. Ez leginkább olyan formában nyilvánul meg, hogy emiatt egyre inkább eltávolodnak az emberek kedvenceiktől, mert azok nem viselkednek jól. Ez a kutyákban még több feszültséget és szorongást kelt, ezáltal még többet rosszalkodnak. A gazdák csalódottak, amikor kiderül állataikról, hogy nem tökéletesek. Pedig azok lehetnének, ha jól nevelték volna őket. Ezt viszont soha nem késő elkezdeni! Mivel a kutya rossz magatartásából következtethető az események negatív kölcsönhatása, érdemes minél hamarabb, már kölyökkorban hozzászoktatni a kellemetlenebb helyzetekhez is, mint például az egyedüllét.

A kutatók 36 rosszul és 40 jól viselkedő kutyát vizsgáltak meg. Gazdáikkal előtte kérdőívet töltettek ki, hogy megtudják, ki melyik kategóriába tartozik. Arra voltak kíváncsiak, a kutyák remegnek, nyüszítenek vagy rombolnak-e mikor gazdájuk magára hagyja őket. Azok a kutyák, akik jól viselték a magányt, képzettebbeknek is számítottak - míg akik kevésbé, neveletlenebbek. Jellemzően azok, akik nem szorongtak, több időt töltöttek tulajdonosaikkal együtt, mint feszültebb társaik. A szeparációs gondokkal küzdő ebek sokkal jobban ragaszkodnak gazdáikhoz, ám kapcsolatuk minősége rosszabb, mint a másik kategóriába tartozóké.

Ebből is látszik, hogy minden kutyát meg kell tanítani arra, mi helyes és mi nem. Ha elég időt és energiát szánunk rá, kedvencünk nem fog azon izgulni, vajon hazaérünk-e hozzá és eközben nem szedi szét a lakást sem. Ez mindkettőnk érdeke és boldogságának alapköve. Kutyáinkért felelősséggel tartozunk és nem hibáztathatjuk őket a nem megfelelő viselkedésért.