Egyre növekszik az aranysakál populáció Magyarországon

Friss adatokat közölt a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem az aranysakál populáció mértékéről hazánkban, melynek állománya elképesztően gyors, évi 40%-os növekedést mutat. Feltételezhetően az állomány hamarosan eléri végleges mértékét, ugyanis az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott a növekedési ütem. 

Az aranysakál kezdetben a délnyugati régióban, a Dráva felett telepedett meg, majd az ország északkeleti és északnyugati részén is stabilan meghódította a területeket, a legészakibb csücskök kivételével lényegében mindenhol. A medvével és a farkassal ellentétben stabil állományt hozott létre.

" A különböző aranysakálok állománynövekedése összefügg az antropogén táplálékforrások rendelkezésre állásával, mezőgazdasági intenzitással, a hulladékgazdálkodással, és főleg az éghajlat változásával. Az organikus hulladék létfontosságú táplálkozásuk szempontjából, valamint a földhasználat és éghajlat változásai is kedvezően befolyásolták elterjedésüket" - írja honlapján a MATE összegzésként az elterjedés okát. 

"2021-ben több, mint 12 ezer állatot lőttek ki a vadászok. A szakemberek szerint mintegy 60 ezer nádi farkas élhet ma Magyarországon."

Az aranysakál veszélyes a háztáji állatokra, kisebb kutyákra nézve, azonban emberként nem kell tőlük tartani. Testméretét tekintve valamivel nagyobb, és eltérő színű a rókától, valamint testalkati különbségek is vannak. Tart az embertől, és rendkívül érzékeny, így megfigyelni még éjjellátó távcsővel is nehézkes.