Fél évet jósoltak a szívbeteg kölyöknek, de már az első szülinapját ünnepelte

Veleszületett szívbetegsége miatt a kis németjuhásznak mindössze hat hónapot jósoltak az orvosai. Honey testvérével együtt éldegélt ideiglenes befogadójánál, bár fejlődésben meglehetősen elmaradt mellette, kölykös vidámsága mindenkit magával ragadott. Mikor Erica Mahnken meglátogatta, azonnal szívébe zárta a kiskutyát.

Honey állapotát ismerve elsőre ódzkodott az örökbefogadás gondolatától, ám ahogy belenézett csillogó szemeibe, egyszerűen elveszett. Tudta, hogy nem hagyhatja ott. 

Az állatorvosok elmagyarázták neki, hogy Honey betegsége következtében a szívébe vezető aorta beszűkül. Ez olyan, mintha a locsolócső végét befognánk a hüvelykujjunkkal. A felhalmozódó nyomás folyamatosan roncsolja, míg végül teljesen tönkreteszi a szívet. Ám a hölgyet sokkal jobban elszomorította a gondolat, hogy az életvidám kölyöknek egy szoba fogságában kell töltenie napjait abban a kevéske időben, ami megadatik neki.

„Rossz érzés volt arra gondolni, hogy így élje le az életét, ezért magamhoz vettem, és egyszerűen hagytam, hogy élje a kölykök gondtalan életét.”

Erica szerette volna annyi élménnyel megajándékozni a kiskutyát, amennyi csak belefér idejükbe, így elkészítette Honey bakancslistáját, melynek minél több pontját szeretnék kipipálni.

Honey járt a játszótéren, bolondozott a tengerparton, résztvett a New York-i Rendőrség kutyakiképzői programjának egy napján, utazott tűzoltóautóban és karácsony előtt a Mikulásnak is megsúgta kívánságait.

Gyorsan szálltak a napok, szinte észre sem vették, és Honey betöltötte a hat hónapos kort. És még mindig életben volt! A szokásos kontrollon állatorvosai megdöbbenve állapították meg a javulást:

„Mikor első alkalommal megvizsgálták, azt hitték, az állatkórházat sem fogja majd elhagyni, olyan rossz állapotban volt. Most viszont teljesen le voltak nyűgözve! Annyit mondott az orvosunk, hogy egyetlen magyarázat lehet erre csupán: a szeretet. Honey egy igazi csoda – ő az élő példa arra, mi mindenre képes a szeretet gyógyító ereje."

Honey május elején ünnepelte első születésnapját! Gazdái hatalmas bulit szerveztek a tiszteletére, finom kutyatortával és rengeteg játékkal lepték meg:

„Imádta a szülinapi tortáját és a party is nagyon tetszett neki! Hamar elfárad, így egész éjjel mélyen aludt, de szuperül sikerült a nap.”

A tervek szerint a segítőkutya vizsgát is letennék vele, melynek birtokában ellátogathatnának kórházban fekvő súlyos beteg gyermekekhez. Honey nemcsak a szívében rejlő végtelen szeretetet oszthatná meg velük, de azt is megmutathatná nekik, hogy a legkilátástalanabb helyzetben is van remény. 

Történetük remélhetőleg sok-sok leendő gazdira hat majd ösztönzőleg:

„Azt mondták nekem, hogy elment a maradék eszem is. Darabokra fog törni a szívem, de mégis annyira jó érzés! Ne toljatok el magatoktól egy kutyát pusztán azért, mert valamilyen betegséggel küzd. Ha én így cselekedtem volna, Honey talán már nem is lenne életben."

Nem tudni, mennyi idő adatik még meg a kedves németjuhásznak, de minden pillanatból igyekeznek kihozni a legtöbbet. Hosszú még az a bizonyos bakancslista, és gazdái szeretete is kimeríthetetlen forrásként szolgál a mindennapokban.