Gondoltad volna, hogy a szánhúzók sokkal régebb óta társaink, mint ahogy eddig véltük?
2024. január 23., 11:45
Szerző: M.Lilla
Kategória: Jó tudni!
Több mint 9500 évvel ezelőtt jelentek meg először Szibériában.
A sarkvidéki élethez alkalmazkodott kutyák évezredek óta szerves részét képezik a zord körülmények között élő népek mindennapjainak. A Szibéria keleti részén feltárt régészeti leletek alapján a szánhúzó kutyák és az északi emberek közös múltja legalább 15 ezer évre nyúlik vissza.
E bátor, szívós és kitartó kutyáknak köszönhetően maradhattak életben őseink, segítségükkel juthattak el otthonuktól messze fekvő területekre.
Ám a mai szánhúzók kutyák elődeinek genetikai és evolúciós múltjáról sokáig csak találgattak a tudósok. Egy 2020-as tanulmányból* kiderült, hogy a modern szánhúzó fajták közös őse egy szibériai kutya lehetett.
A nemzetközi kutatócsoport 10 grönlandi kutya DNS-ét vetették össze egy 33 ezer éves szibériai farkas és a 9500 éves szibériai kutya DNS-ével. A kelet-szibériai tenger egyik szigetén talált kutya vizsgálata során bizonyítékot találtak arra, hogy valóban szánhúzó feladatot látott el.
A sziget után a Zhokhov nevet kapta, és hála neki a kutatóknak sikerült feltérképezni a ma fellelhető legősibb kutyalelet DNS-ét. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az ősi szánhúzó kutyák típusa rendkívül régen fejlődött ki az ősi kutyákból.
„Ez azt jelenti, hogy a modern szánhúzók és Zhokhov eredete Szibériához köthető, és több mint 9500 éves múltra tekint vissza” - mondta el Mikkel Sindinng, a Globe Institute tudósa.
Ez már csak amiatt is érdekes, mert „eddig úgy tudtuk, hogy a szánhúzók mindössze 2-3 ezer évvel ezelőtt alakultak ki”.
Bár a pleisztocén korban élt farkasok génjei fel-felbukkantak az ősi leletekben, de a kutatók nem találtak jelentős keveredésre utaló nyomot az amerikai-sarkvidéki farkasok és a szánhúzó kutyák között. A sarkvidéki kutyafajták esetében tehát a genetikai folytonosság legalább 9500 éve zajlik.
Az emberek és a szánhúzók évezredes együttélését támasztják alá azok a bizonyítékok is, melyek szerint e kutyák szervezete kiválóan alkalmazkodott a zsírban gazdag és a szénhidrátokban szegény táplálkozáshoz. Emellett az átlagosnál hatékonyabb oxigénfelvevő képességgel rendelkeznek, mely szintén fontos szerepet játszott az északi népek vándorló életmódjában.
A kutyaszán feltalálása és a szánhúzó kutyák páratlan képességei jelenthették őseink túlélésének és fennmaradásának zálogát. Mindennek tudatában talán egy kicsit másként tekintünk majd ezután a velünk élő szánhúzó fajtákra, e tiszteletreméltó és szeretnivaló ősi kutyákra.
Forrás: https://www.sci.news/genetics/sled-dogs-siberia-08579.html
Forrás: sci.news
Indexkép forrás: Unsplash - Till Daling
Cikk első megjelenése: 2023. október 05.
Mikor érdemes kutyaiskolába vinni a kölyköt?
Rengeteget számít, ha már idejekorán megkezdjük kiskutyánk tanítását. Az otthoni nevelés mellett fontos az is, hogy elvigyük kutyaiskolába. De mikor?
Vigyük-e a kölyköt iskolába?
Egy friss kutatás azt vizsgálta, milyen hatással lehet a kutya későbbi viselkedésére, ha már kölyökkorában ellátogatunk vele az iskolába.
A doodle kutyák
Bizonyára hallottál már doodle kutyákról. Goldendoodle, labradoodle, bernedoodle, cockapoo, maltipoo, stb. A doodle nem utal másra, mint az uszkárra. Ezek a kutyák az uszkár és valamilyen más kutya keresztezéséből születtek.
Terápiás hatással bír a simogatás a menhelyi kutyákra
Számos előnnyel jár, ha a menhelyen élő kutyák kedves önkéntesek társaságában tölthetnek el némi időt, és ezalatt annyi simogatást kapnak, amennyit csak szeretnének.
Gondoltad volna, hogy a kutyákat is érintheti a stresszevés?
Állandóan enne a kutya? Egy kutatás szerint kedvenceinknél sem ritka az érzelmi evés. Tudj meg többet a témáról!