Kántor és Csupati

Tóth Tibor (regénybeli neve: Tóti Tibor "Csupa ti") nyugalmazott rendőrfőhadnagy az "Ágnes-pelenkás" kutyás szagazonosítás kidolgozója, anno 1953-ban végezte el az országban elsőként induló nyomozókutya képző tanfolyamot a később világhírűvé vált Kántorral, akivel a Vas megyei rendőr-főkapitányságon kezdte meg szolgálatát.

Kántorra és a gazdájára ezután nehéz, de szép és mozgalmas évek köszöntöttek: a folyamatos ügyelet miatt eleinte állítólag egyetlen napot sem voltak szabadságon. Történetüket az 1970-es években könyvekben (Kántor nyomoz, Kántor a nagyvárosban), majd a többrészes játékfilmben is megörökítették. A Kántor-könyvek a nyomozókutya legnagyobb és legbonyolultabb ügyeit örökítették meg, a hétköznapok azonban kevésbé voltak változatosak.

- Rögtön az első munkánk egy tyúklopás tettesének a kézrekerítése volt - mesélte Tóth Tibor egy riport kapcsán. - Legtöbbször egyébként bolti tolvajok nyomában jártunk, de több tucatszor előfordult, hogy különböző munkahelyeken nekünk kellett megtalálnunk az öltözői szarkákat. Kántornak persze mindegy volt, hogy hétpróbás gazembereket, gyilkosokat vagy kisstílű csalókat keresünk-e: őt csak a kutatás szenvedélye hajtotta.

Kántor a magyar bűnüldözés történetének legeredményesebb nyomozókutyája. Tizenegy éves szolgálata alatt 536 esetben vett rész bűncselekmények felderítésében - 279 alkalommal sikeresen.

A róluk készült könyveket több nyelvre lefordították, milliós példányszámban kelt el a nagyvilágban. 1976-ban megszületett a filmsorozat is Kántor címmel. Csupati bácsi a filmet is szerette, bár magát talpraesettebbnek tartotta a filmbéli Csupatinál.

Kántort 1964-ben, üldözés során, egy szolgálati balesetben vesztette el. Száz szál rózsával búcsúzott barátjától. A kutyát azonban nem temették el. Akkora legenda és annyi siker övezte a nevét, hogy kitömve a Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeumban helyezték el, ahol a mai napig bárki által megtekinthető.

- Nem vagyok érzelgős típus, és nem is szeretek beszélni arról, hogy mit jelentett számomra Kántor, de amikor nagy ritkán a múzeumban járva meglátom a kitömött kutyámat, könnybe lábad a szemem. Ő másoknak legenda, nekem viszont a barátom volt - vallotta.

Az azóta felnőtt generációk már teljesen más rendőrképpel szembesülnek a hazai médiából, vagy a mostanában készült magyar filmekből, ahol a rendőr rendszerint buta, becstelen, korrupt, pöffeszkedő...

Egyik utolsó, 2010-ben vele készült riportja során, arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a mai magyar rendőrségről, Csupati így válaszolt:
– Teljesen más világ! (…) Tekintélyünk volt, ezért rend is volt. Ha Kántorral végigsétáltam a legrosszabb hírű környéken, egy pisszenést sem lehetett hallani. Bizony annak idején nem voltak összefirkálva a falak, és nem volt ennyi csavargó. Abban az időben nem a bűnözőt védte a törvény...

Csupati bácsi 2011 januárjában, 82 éves korában, 47 évvel később követte Kántort. Az Országos Rendőr-főkapitányság a rendőrség halottjának nyilvánította Tóth Tibort. Katonai tiszteletadással helyezték végső nyugalomra.

Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről

kérünk lájkold Facebook oldalunkat!