Kezdődik a suli – Így készítsd fel kutyádat a változásra

Az iskolakezdés kedvenceinkre is hatással van, hiszen egy tartalmas nyár után jelentős változik következik be a kisgazdik életében. A kirándulások, túrák és vízparti kiruccanások ideje lecsökken, gyakran a hétvégékre korlátozódik a suli alatt. Lassacskán rövidülnek a nappalok, és egyre több időt töltünk bent, ahogy a nyár őszbe, majd az ősz télbe fordul.

Bár sok kutya jól alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz, néhányan viszont nagyon nehezen viselik. Számukra egyenesen ijesztő és frusztráló lehet, hogy a világ, ahogy az elmúlt hónapokban megszokták, másként kezd el festeni. Hogyan segíthetünk nekik a stesszmentes átálássban?

Elszigeteltség okozta stressz és szeparációs szorongás

A nyári szünidő rengeteg programot kínál a gyermekeknek, és ha a szülőknek lehetősége van rá, idejük java-részét családjukkal töltik. Ez legtöbbször a kutyáknak is jó hír, hiszen számos olyan tevékenység van, melyben ők is részt vehetnek. Látogatás egy kutyabarát étterembe, kikapcsolódás a vízparton, nyaralás egy kutyabarát szállóban, és még sorolhatnánk, de otthon is nagyobb a nyüzsi nyáron. Kutyusunk a megszokottnál kevesebbet van egyedül, és izgalmas kalandokra indulhat a gazdikkal.

Aztán eljön a szeptember, és minden megváltozik. Többet vannak egyedül, ami egyik-másik kutyusnál egyet jelenthet a pánikkal. A nyári szünet alatt felé irányuló figyelem és a foglalkozás mennyisége lecsökkenhet, amihez most újból hozzá kell szokni.

Az idősödő kutyusok számára pedig évről-évre ijesztőbb lehet ez az időszak, hiszen ők általában véve nehezebben viselik a változást. Félelem alakulhat ki a kutyában a magány hatására, és szeparációs szorongás léphet fel nála, melynek kezelését jobb szakavatott kutyatréner segítségére bízni. „A majd megszokja, hogy egyedül van” nem megoldás.

Hogyan készíthetjük fel kutyánkat?

A nyárból őszre való átálláshoz való hozzászoktatás folyamatában a legfontosabb, hogy tartsuk be a fokozatosság elvét! Először csak pár percre hagyjuk magára napközben, majd következő nap ugyanezt a pár percnyi időtartamot ismételhetjük egy, akár két alkalommal. Apránként növeljük távollétünk időtartamát, mígnem eljutunk 30 percre, majd pár nap múlva egy teljes órára, és így tovább.

Lépésről-lépésre érdemes haladni, mert ha kutyusunk megszokta, hogy a nap nagy részében vele vagyunk, aztán hirtelen eltűnünk 4-5 órára, akkor könnyen pánikba eshet. Nem fogja érteni, mi történik, miért hagyta magára a gazdi, és úgy egyáltalán, most mi lesz???

Szerencsés, ha már eddig is odafigyeltünk arra, hogy időnként magára hagyjuk otthon (mondjuk 2-3 órára bevásárlás vagy egy mozi erejéig), így a megszokott időtartamot növelhetjük kicsit. Itt is fontos, hogy fokozatosan tegyük mindezt. Ne úgy, hogy 2 óráról egyből ugrunk hatra vagy nyolcra. Hagyjunk elegendő időt kutyusunknak, hogy alkalmazkodni tudjon a változáshoz.

Hiperaktivitás vagy depresszió

Az iskolakezdés, visszatérés az egyetemre vagy munkába többféleképpen is lecsapódhat a kutyán. Több tennivalónk akad, otthon is besűrűsödhetnek a feladatok, így nem csoda, ha kevesebb idő jut a kutyára. És akkor még nem beszéltünk az őszi és téli időjárásról, amikor alapvetően több időt töltünk bent, így a séták és a szabadidős programok, kinti foglalkozások ideje is csökkenhet.

Egy magas energiaszintű kutya számára még nehezebb ez az átmeneti időszak. A felgyülemlett energiáknak így vagy úgy, de utat kell találniuk, ha ez nem sikerül megfelelően, akkor a frusztráció és az izgatottság miatt viselkedési gondokkal szembesülhetünk kutyánk részéről. Attól, hogy már nem leszünk otthon egész nap, ugyanúgy szüksége lesz az általa megszokott dolgokra, értjük ez alatt a rendszeres testmozgást és a mentális stimulációt is.

Ha ezt nem kapja meg, hamar fel fogja találni magát: kertészkedéssel (ásás), házőrzéssel (ugatás, rohangálás), rágcsálással (pl. bútorok megrongálása), de ha lehetősége van rá, elindulhat felfedezni a világot (szökés), és így tovább. Amikor pedig végre eljutunk oda, hogy játszunk vele, már attól a mozdulattól beindul, ahogy a labdáért vagy köteles játékáért nyúlunk, hogy aztán még erősebben és durvábban vesse bele magát a buliba.

Az érem másik oldala az, amikor az egyedüllét és a magány unalmában egyszerűen rosszul érzi magát. Még ha elől is hagyunk neki játékokat otthon, feléjük sem néz, a rágcsálnivalók sem érdeklik, és amikor hazaérkezünk, egykedvűen üdvözöl. Úgy is érezheti, azért hagyják magára olyan sokat, mert már nem szeretik. Sajnos a depresszió kutyáknál is kialakulhat – figyeljünk az intő jelekre, és kérjünk segítséget, hogy megoldjuk a problémát!

Szerencsére manapság egyre több lehetőségünk van arra, hogy szebbé tegyük kutyánk egyedül töltött idejét. Ehhez alábbi cikkünkben ajánlunk hasznos tanácsokat:

Egyedül otthon - Így teheted színesebbé kutyád számára a magány óráit