Kisgyerekek vs. kutyák 1.

A kutyáink élete ugyanúgy megbolydul egy kis emberi lény érkezésére, mint a nagyobb testvéreké. Nem igazán értik, hogy mit keres itt ez a pici ember, és meddig marad. Miért kap több figyelmet, mint ők? Miért nem lehet a kanapén ugyanúgy elterpeszkedni, mint eddig? 

A kutyánknak minél többször meg kell mutatni az új családtagot. Had szagolgassa, ismerkedjen vele. Az első időben még úgyis csak a kiságyban, pihenőszékben, vagy a karunkban láthatja a kutya a gyermeket. 

Nálunk ez úgy alakult, hogy a legelsőnek érkezett nevelt gyermekünket már a

kórházból hozhattuk haza. A kutyák csak azt érzékelték, hogy meg van zizzenve a család már pár napja, felforgatjuk az egész házat valami miatt. Aztán megjelenünk egy pici babával. A kapuban Démon és Marci fogadott minket, és meg is engedtük, hogy megszagolják a jövevényt. A vak Pötyinkkel is ugyanezt tettük, csak már bent a lakásban. A tanácstalanságot azért érzékeltük a kutyákon. Valószínűleg azért, mert én nem voltam várandós, így ezt a szent állapotot nem érezték rajtam. 

Szerencsére gyorsan megszokták az új felállást, sőt, kifejezetten óvták a babát. Marci volt nagy szám, amikor veszettül ugatott a kiságy mellett. Ugyanis, kedvenc pulink utálja a bezártságot, mindenhonnan meglép. A kisbabánkat kiszagolta az ágyban és máris jelzett, hogy itt bizony bezártság ténye forog fenn, ami ellen tenni kell valamit! Minimum kiszabadítani szegény áldozatot. Próbáltuk megértetni vele, hogy a pici jól érzi magát benn, ne aggódjon. Nem hitt nekünk...

Ha udvaros házban élünk, a kutya-gyerek kapcsolat a babakocsival kezdődik. Bármennyire is megbízunk a kutyánkban, felügyelet nélkül akkor se hagyjuk kettesben őket. 

Az ismerkedés ívének következő mérföldköve a földön mászós időszak, melyben új játékszabályokat tanul kutya is, gyerek is. Mi is. 

Egyrészt muszáj megszabni a határokat. A gyereknek nagyon korán meg kell taníttatni, hogy mikor és milyen helyzetekben nyúlhat a kutyához. Nyugodt, elpihent, lazulós négylábúnk szívesebben veszi a gyereknyúzást. De játék közben, étkezéskor, vagy felpörgetett állapotban ne engedjük a kutya közelébe gyerekünket! 

A kutyával is meg kell értetni, hogy mikor nincs ismerkedés: etetéskor, vagy ha nyűgös a pici, illetve, ha a családnak programja van.

Másrészt folyamatos felügylet mellett szabad teret adni a kutya-gyerek viszony alakulásának. Sosem hagyhatjuk magukra őket, hiszen elég egy rossz mozdulat, és elmérgesedik a helyzet. 

A szülőknek kell minden esetben figyelemmel kísérniük az ismerkedési és játékfázist. A babák természetesen megnyalogatják a kutyát, puszit adnak nekik, meghúzzák a fülüket, szőrüket, és turkálnak a szájukban, közösen fogyasztják el a kiflit, vagy a kakaós csigát. Ezt semmi esetre ne hagyjuk olyan közönség előtt csinálni, akik rossz szemmel nézik a túl közeli ismeretséget. A gyerekünk értésére kell adni, hogy nem túl guszta a közösen elfogyasztott vacsi, nem épp finom a kutya farka. Egy idő után leszoknak róla. 

A jól kialakított viszony egy hosszú távú biztos és biztonságos gyerek-kutya kapcsolatot ad, de ezt kialakítani minden esetben a szülő felelőssége. 

Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről

kérünk lájkold Facebook oldalunkat!