Kutya a motoron - Olaszország egy motoros és vagány kutyája szemével

“Mamma, Pasta, Vespa” - a három szó, ami legjobban leírja az olaszokat és életfilozófiájukat. Brigi, a motoros beagle és gazdája, Gyuri a múlt nyáron Olaszországot vette célba. Kalandjaikat, az olaszokat, és a látnivalókat is megismerhetitek új sorozatunkból, egyenesen Gyuri tollából. Kezdődjön az utazás - kutyával két keréken!

***

Miért éppen Szicília? Van egy szicíliai barátom Giovanni, akivel egy házban lakunk, és amikor az ez évi (2016-os) túránkat tervezgettem északra nem túl felfokozott lelkesedéssel, Ő rákérdezett: miért nem mész inkább Szicíliába? Hatalmas ötlet. Napfény, meleg, pálmafák, tenger. A Nordkapp megvár, és mivel csak úgy odamotorozni számomra nem lenne túl izgalmas, kicsit több szervezést is igényelne. Tehát el is dőlt, mi lesz az idei úti célunk Brigivel.

Időközben a Bárány is hazakerült Spanyolországból, és az újbóli forgalomba helyezéssel együtt kapott egy kis plasztikát, illetve az esedékes futómű felújításon is átesett. (A motor felújításának részleteit ide kattintva olvashatod!)

Nagyszerű útitervet fabrikáltam, odafelé Toszkána, Róma, Amalfi part, Nápoly, egy kis kitérő a csizma sarka felé, Calabria, Szicília keresztbe-kasul, visszafelé pedig Szardínia, Korzika, Cinque Terre, pár Alpok hágó, Szlovénia és itthon is leszünk, cirka 3 hét múlva. Bevallom szinte zavart ez a túlságosan élménydúsnak ígérkező útiterv, ha csak egy-egy célpontot kiragadunk a felsoroltakból, már az is elég lenne egy nyárra. Nem mellesleg az ilyesfajta körutazások hátránya, hogy nem juthat elég idő mindenre. Kutyával utazva pedig egyértelmű hátrányban vagyok minden alkalommal a szállások, valamint a látnivalók (pl múzeumok) tekintetében. De az elhatározásom megingathatatlan volt, különös tekintettel arra, hogy Szicíliában az eredeti terv szerint várt rám Giovanni barátom (a lakó a házból), aki épp hazalátogatott abban az időben, amikorra a vizitet terveztem.

Indulás előtt kaptam pár ötletet, tanácsot egy másik olasz barátomtól is, Giannitól, akinek igen sok motoros km tapasztalata van hazájában. A legjobban a címben idézett „Mamma, Pasta, Vespa” jól hangzó olasz szentháromság ragadott meg, amit tőle hallottam. Az én kiegészítő magyarázatom: Mamma, azaz család - szeretet, Pasta: étel - jólét, Vespa: motor - szabadság. Ugye szimpatikus életfilozófia? Ugyanakkor egybevág az olaszokról kialakult sztereotípiákkal is. Na róluk még mesélek…

Úgy kalkuláltam, hogy a meleg jelenti majd a legnagyobb kihívást, ezért fejben előre beosztottam a napi etapokat, alkalmazkodva a hőséghez. Azaz szieszta idején mi is sziesztázunk, a legtöbbet a reggeli és az esti órákban haladunk majd. Arra is felhívták a figyelmemet, hogy túl korán indulni - teszem azt egy kempingből-, felkeltve a személyzetet, akár azt a veszélyt is magában hordozhatja, hogy kihívják a csendőrséget. Nem is tűnt teljesen elképzelhetetlennek ez a vicc. Így utólag sem az…

***

Az élményeknek itt még nincs vége! Kattints ide Brigi kutya és Gyuri beszámolójának folytatásáért!

*

A nem mindennapi páros kalandjáról hamarosan új résszel jelentkezünk!