Kutyáink megbocsátanak nekünk - és más kutyáknak?

Az egyik leggyakoribb jellemző, amit olyannyira nagyra becsülünk kedvenceinkben az, hogy képesek a feltétel nélküli szeretetre. Nem számít, mikor érkezünk haza, mennyire szórakozottak vagyunk néhanapján, és még azt is hajlandóak elnézni nekünk, ha figyelmünk éppen más dolgokra vagy személyekre irányul. Kutyánk mellettünk áll, szinte egy szent türelmével, szívében csordultig szeretettel és hűséggel.

De mi a helyzet fajtársaikkal? Egymásnak is meg tudnak bocsátani egy nézeteltérés vagy verekedés után? Ugyanolyan feltétel nélküli odaadással fordulnak más kutyák irányába, mint gazdáik felé?

Egy amerikai kutatócsoport azt vizsgálta, hogy az emberszabásúakhoz, delfinekhez, farkasokhoz és más állatfajokhoz hasonlóan, a kutyák is képesek-e kibékülni egymással. (A „megbocsátás” helyett a „kibékülés” vagy "békekötés" szavak használatosak állatok tanulmányozásánál, mivel ez utóbbi megfigyelhető a viselkedésben, míg előbbi egy tudatos folyamat, és azt sajnos nem tudhatjuk pontosan, milyen gondolatok járnak az állatok fejében.)

„A kibékülés egy általános fogalom arra, ahogyan az agresszor és az áldozat viselkedése megváltozik egymás irányában egy konfliktust követően. Számos fajnál – főként emberszabásúaknál – tanulmányozták már, de a kutyák esetében egy konfliktus megoldásának mögöttes okai más-más lehetőségeket is magukban hordoznak.” – magyarázta Karen London, állatviselkedési szakember.

Megbocsátás kutyák között – a lehetséges okok

A tanulmány során három békekötési elméletet vettek számításba a kutya-kutya konfliktusok vizsgálatához, hogy meghatározhassák, a háziasított kutyák változékony összetételű csoportjánál mely viselkedés a legmegjósolhatóbb. A Békéltető Hierarchia Hipotézis, a Jó Kapcsolat Hipotézis és a Bizonytalanság Csökkentése Hipotézis tanulmányozásához egy kéthektáros, bekerített kutyaparkban 177 kutya viselkedését figyelték meg 8 hónapon át, 72 órás időtartamokban.

• A Békéltető Hierarchia Hipotézis lényeges eleme a társas rend helyreállítása és minden egyes kutya státuszának tisztázása. Azt sugallja, hogy az alacsonyabb státuszú kutyák tisztelettudóan viselkednek a náluk magasabb pozícióban álló társaikkal annak érdekében, hogy kibékítsék őket.
• A Jó Kapcsolat Hipotézisének fő szempontja, hogy a kutyák közötti viszony visszakerüljön a jó szintre, mivel a falka tagjaiként a kutyáknak egymásra kell támaszkodniuk a meleg, biztonság, táplálék, védelem és egyéb előnyök érdekében.
• A Bizonytalanság Csökkentése Hipotézis a stressz és bizonytalanság redukálását szolgálja, mely a kutyák közötti jövőbeni lehetséges problémákat övezi. A bizonytalanság csökkentésével a stressz szintje is mérséklődik.

A kutyaparkban létrejövő civakodások után békét kötnek a felek, hogy csökkentsék a bizonytalanságot

A tanulmány nyolchónapos időtartama alatt a kutatók 14 konfliktust figyeltek meg 21 kutya részvételével, és azt találták, hogy elsősorban a Bizonytalanság Csökkentése Hipotézis állja meg a helyét. Az adatok szerint a kutyapárok a konfliktust követően minden esetben azonnal kibékültek, és mind az áldozatok, mind az agresszorok békülésre utaló magatartást mutattak.

 „Mind az áldozatok, mind az agresszorok készségesebbnek mutatkoztak az egymással való szociális és érzelmi kötődés kialakítására és ápolására a konfliktust követően, mint előtte. E viselkedés pedig a területen tartózkodó más kutyák helyett egymás felé irányult. Amikor az agresszorok fokozottabb agressziót mutattak a konfliktus után, az agresszió más kutyák felé irányult, nem a kezdeti konfliktus áldozatai felé.” – írja London.

Arra is fény derült, hogy a konfliktusba kerülő kutyapárok több időt töltöttek egymás társaságában a konfliktust követően, mint azt megelőzően. A Jó Kapcsolat Hipotézist elvetették, mivel azok a kutyák, akik ismerték egymást, nem mutattak komolyabb békéltető viselkedést azoknál, akik idegenek voltak egymás szemében. Hasonlóan kiesett a Békéltető Hierarchia Hipotézis is annak alapján, hogy a kibékülés azon kutyáknál történt meg, akik között még nem létezett hierarchia.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyaparkban lezajló csetepaték esetében a békekötés fő mozgatórugója a Bizonytalanság Csökkentése Hipotézis. A kutyák több időt töltöttek egymással a konfliktust követően, hogy a jövőbeni lehetséges konfliktus bizonytalanságával összefüggő stresszt redukálják. Interakcióikkal ezt a lehetőséget szándékoztak minimálisra csökkenteni.

 „Bőven van még mit tanulnunk a kutyák közötti kibékülésről, például azt, hogy mennyiben különbözik azon egyedeknél, akik ismerik egymást szemben azokkal, akik nem. A tanulmány társszerzője megfigyelte, hogy egy családon belül a kutyák nem békültek ki egymással, hanem szétszéledtek minden konfliktust követően.” – írja London.

Egy dolog azonban bizonyos: még abban az esetben is, ha a kutyák békét kötnek egymással, „nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kibékülés az agresszió megismétlődésének kockázatát csak abban az adott helyzetben csökkenti. Nem láttatja előre, hogyan fognak a jövőben viselkedni. Nem bocsánatkérésről vagy mentegetőzésről van szó, inkább amolyan 'helyzet megoldva, lépjünk tovább...'  jellemzi.” – zárja a szerző.