Kutyáink táplálása az alapoktól

Az alapoktól kezdve

A különböző fajok (így a kutya is) eltérő enzimösszetételű emésztőváladékot termelnek. Ahogy nem etetünk egy tengerimalacot hússal, úgy egy kutyát sem fűfélékkel, hiszen nem tudja megemészteni. A húsevők meglehetősen kevés rostbontó baktériummal rendelkeznek, így nem tudnak energiához jutni a rostokból, lényegében egy az egyben kiürül a szervezetükből.

Energiaszükséglet

Az ebek energiaszükségletét legjobban a húsfélék, inak, csontok és bőrök képesek kielégíteni, ugyanis szervezetük ezek feldolgozására alkalmas leginkább. Éhezés vagy nem megfelelő tápanyagbevitel esetén képesek más táplálékból is energiát nyerni, de természetesen nem ez lenne az elérendő cél. Az energiaigény nagyban függ az életkortól, ivaros vagy ivartalan állapottól, valamint a pillanatnyi tényezőktől. Nyilvánvaló, hogy a sportoló vagy munkakutya, a növendék, valamint a szoptató anya sokkal több energiára tart igényt. Az ellenkezője igaz azonban az idősödő és ivartalan állatokra, ugyanis nekik lelassulnak az anyarcserefolyamataik, csökken a napi aktivitásuk (az ivartalannak kimarad a tüzelés időszaka, a kan nem stresszel többé a szagokon).

Kísérjük figyelemmel tehát kutyánk táplálkozási szokásait, ha az adott adagtól hízik, csökkentsük azt, ha pedig fogy, növeljük a kiosztott mennyiséget. Egyes négylábúaknál még létezik az „energiaevés” jelensége, ami annyit tesz, hogy a tálalt adagból annyit eszik, amíg jól nem lakik, a maradékot pedig otthagyja. Ez segíthet a megfelelő adag eltalálásában, de fontos, hogy az otthagyott mennyiséget ne tukmáljuk bele, 10 perc után vegyük el előle, és csak a következő etetésnél kapjon, de immár kisebb adagot. A bevitt energiamennyiség megfelelősége a kondícióból könnyen kiderül. Ez a táplálék minőségétől is függ. Magas szénhidráttartalmúaktól gyakran fogy, míg túlzott fehérjefogyasztás esetén hízik az eb.

Fehérjék, zsírok, szénhidrátok, és rostok

Fehérjék

A fehérjék aminosavakból felépülő polipeptidek. A szervezet számára egyes aminosavak nélkülözhetetlenek, ezeket esszenciális aminosavaknak nevezzük. Előállításukra a szervezet képtelen, táplálék útján kell felvennie azokat. Nem esszenciális aminosavnak tekinthetőek, melyeket a szervezet fehérjékből vagy nitrogéntartalmú szerves vegyületekből önmaga is képes előállítani. Minden fajnak más az aminosav igénye, más-más aminosavakat képesek önmaguknak előállítani, a korábban említett emésztőrendszerbeli eltérések miatt. A növényevők akár nem állati és nem is fehérjeeredetű alapanyagokból is képesek aminosavak előállítására, míg a kutyák szinte kizárólag állati eredetű fehérjék segítségével tudják ugyanezt produkálni. A fehérjehiány tünete lehet az étvágy csökkenése, fakó szőr, rossz fizikai állapot, esetleg ödémák a bőr felszínén. Fontos tisztában lenni vele, hogy a hiánybetegséget túlzott, de nem megfelelő minőségű fehérjebevitel is kiválthatja.

Szénhidrátok

Szénhidrátok közül ragadozóinknál az egyszerű szénhidrátokkal, vagyis cukrokkal érdemes foglalkoznunk. Ezek nagy mennyiségű és azonnal hasznosítható energiát hordoznak, mégsem célszerű gyakran és nagy mennyiségben cukorfélékkel, vagy édes táplálékkal szolgálni az ebnek. Szervezetbe jutásuk szinte azonnal megemeli a vércukorszintet, mely kiváltja a vércukorszint csökkentő hormonok termelődését és vérbe jutását, tehát röviddel ezután a normális szint alá süllyed. Ez hosszú távon káros mind az állati, mind az emberi szervezet számára, kimerüléshez, valamint cukorbetegséghez vezet. Arról nem is beszélve, hogy kutyáink igen kevés szénhidrátbontó enzimmel rendelkeznek, tehát kedveskedésünkkel akár hányást, hasmenést, vagy ételmérgezést is kiválthatunk. Kerüljük az egyszerű cukrok adását, csak állatorvosi tanácsra alkalmazzuk őket a kutya táplálásában!

A rostokra és rostos táplálékokra hasonló szabályok vonatkoznak, mégis érdemes belőlük néha megkínálni az ebet. Növelik az emésztés hatásfokát, segítik a széklet távozását, javítják a minőségét, részt vesznek egyes méreganyagok megkötésében, valamint hozzájárulnak a jóllakottságérzet kialakulásához. Napi egy-két gerezd zöldség vagy gyümölcs kielégíti ezt a szükségletet.

Zsírok

A kutyák az állati eredetű zsírokat könnyen megemésztik, segítségükkel hamar energiát nyernek. Ellenben a növényi olajokat nem, vagy csak kismértékben képesek felhasználni, mivel emésztőrendszerük nem növényekből származó lipidek hasznosítására alakult ki. Óvatosan a zsírok adagolásával, de ne is vonjuk meg az ebtől teljesen, ugyanis belőlük is léteznek esszenciálisak, melyek a sejtek felépítésében, a hormonok termelődésében, vitaminok felszívásában és a raktározásban játszanak szerepet. A legjobb, a kutyák számára felhasználható zsírban gazdag táplálékok közé sorolható a lazac, a liba, a kacsa, a sertés, a ponty, a hering, valamint az angolna. Alkalmanként elropogtatható kis mennyiségű olajos mag is az ebbel.

Ásványi anyagok, és vitaminok

Ásványi anyagok

Az emlősök szervezete körülbelül 50 féle ásványi elemet tartalmaz, ebből 16 nélkülözhetetlen számukra. Szerepük szinte mindenre kiterjed. Részt vesznek a csontrendszer felépítésében, az izom- és idegszövet hibátlan működésében, valamint egyes hormonok, enzimek és vitaminok felépítésében. Kutyáink képesek az ásványi anyagok pótlására, tehát nem szükséges naponta azonos mennyiséget, esetleg kiegészítő tablettákat adni neki. Azzal azonban érdemes tisztában lenni, hogy egyes elemek hiánya gátolja mások felszívódását, ellenben mások túlzott jelenléte is kiválthatja ezt a nem éppen kedvező hatást. Megfelelő táplálás mellett a hiánytünetekkel sosem fogunk találkozni, gondolni sem kell rájuk. Sose vásároljunk egy nyomelemet tartalmazó készítményt, és ne adjunk, csak orvosi javallatra efféle kiegészítőket a kutyáknak!

Vitaminok

A húsevőknek a táplálékból viszonylag nagy mennyiségű vitamint kell felvenniük, ugyanis emésztőrendszerük a legtöbb előállítására nem képes. A vitaminok között megkülönböztethetünk zsírban (D-, E-, K-, A-), és vízben oldódóakat. A zsírban oldódóak túladagolás esetén nem ürülnek ki a szervezetből, így komoly mérgezéseket válthatnak ki. A kutyák raktározni képesek őket, így nem szükséges a mindennapi bevitelük. (Pl.: ne adjunk huzamosabb ideig májat a kutyának, mert A-vitamin tartalma 100-szorosa a megengedett mennyiségnek). A vízben oldódóak a vizelettel távoznak túl nagy mennyiség esetén is. A vitaminszükséglet feltérképezésénél érdemes az állat fizikai állapotát, korát, valamint igénybevételét megfigyelni, mert ebben az esetben is más-más adagról beszélhetünk. Ha úgy véljük kutyánknak plusz vitaminokra van szüksége, mindenképpen a "multi" névvel illetett készítményeket válasszuk.

Ha kizárólag színhússal etetünk, a jódot és kalciumot szükséges pótolni, ellenkező esetben hiánytünetek léphetnek fel. A húsnak kivételesen magas a foszfortartalma, így nem árt néha nyers csont, vagy zöldségdiétát tartani, nehogy túladagolás legyen a vége. Kiegyensúlyozott és körültekintő táplálásnál a hiánytünetek soha nem fognak jelentkezni, ha mégis valami gyanúsat észlelünk, kiegészítő készítmények alkalmazása előtt konzultáljunk állatorvossal!