Légy felelős: ne ajándékozz élő állatot húsvétra!

Apró, bolyhos kis nyuszik, csipogó kiscsibék, kajla kiskutyák, csetlő-botló kiscicák. Odáig vagyunk értük, gyönyörködünk bennük, nevetünk bohóckodásaikon, rengeteget játszunk velük. Az ajándékba kapott, vagy szerzett állatka azonban egyszer megnő - hamarabb, mint gondolnánk. És nincs mese, se kifogás: húsvét után és évek múltán is gondoskodunk kell róla!

Az állattartás, legyen szó akár egy nagytermetű kutyáról, vagy egy apró nyusziról, komoly felelősséggel, és sokszor lemondásokkal is jár. 

Gondoskodni kell az

• etetésről és itatásról,
• almának tisztításáról,
• oltásokról, chipről,
• sétáltatásról, tanításról, játékról,
• élősködők elleni védelemről,
• karomvágásról, fogreszelésről, vagy épp kozmetikáról,
• betegség esetén állatorvosról, gyógyszerekről.

Akkor is, ha hideg van, esik, fúj a szél. Akkor is, ha meleg van, és bizony akkor is, amikor elmennénk nyaralni. Ilyen esetben magunkkal kell vigyük, vagy gondoskodnunk kell arról, hogy valaki ellássa a kisállatot: megbízható rokon, barát, szomszéd, vagy panzió.

Az állattartás rengeteg idő, és rengeteg pénz - és akár több mint egy évtizeden át tartó felelősség. Gondoljuk végig, biztosan rá tudjuk szánni a sok időt és a sok pénzt is a húsvéti ajándékunkra? Lesz időnk, energiánk és türelmünk több év után is legalább annyi figyelmet, türelmet biztosítani irányába?

Ha a kétely legapróbb jele is felmerül bennünk, akkor nagyon rossz ötlet az állatkát beszerezni húsvétra.

 Az állatvédő szervezetekhez már hetekkel húsvét előtt megérkeznek az első húsvéti “ajándékok”, sokuk borzalmas állapotban. Nem csak nyuszik, de kutyák, macskák, és más állatok is.

Megelőzhető lenne.

Ne dőljünk be gyerkőcünk könyörgésének elsőre, nekünk, felnőtteknek kell felelősen döntenünk.Egy élettel, egy lélekkel játszunk, ha úgy döntünk, állatot ajándékozunk bármilyen ünnepen. Vagy úgy egyébként.

E legelső döntésnél kezdődik a felelős állattartás.