Macskabarátja segíti a kutyát, aki betegsége miatt elveszítette látását

Blaze, az agár-németjuhász keverék 2019-ben talált végleges családra Robin Wagner és egy fekete cica, Satin személyében. Ahogy tanácsolni szokták, a beilleszkedés első heteiben ellátogattak az állatorvoshoz, ahol sajnos kiderült, hogy Blaze szemével gondok vannak. Olyannyira, hogy egyik szemére már nem látott, a másikban pedig a szemlencsénél találtak olyan problémát, melyről tudták, hogy idővel teljes vaksághoz vezet. Csak lassítani lehetett a folyamatot.

Kevesen tartottak volna ki ilyen helyzetben egy frissen örökbefogadott kutya mellett, de a kezdeti ijedtség ellenére Robin számára magától értető volt, hogy mindent meg fog tenni kedvencéért, és még jobban fog vigyázni rá. Elhatározásában azonban nemsokára váratlan segítőre bukkant!

Macskája, Satin már jóval a keverék érkezése előtt a hölggyel élt. Meglepően hangozhat, de nagyon-nagyon örült, amikor Blazet örökbefogadták. Még úgyis, hogy romló látása miatt a 40 kilós kutya eleinte folyton rálépett a cicára, ahogy járt-kelt a házban. Szép lassan eltéphetetlen kötelék formálódott közöttük.

2020 októberében az újabb vizsgálatok kimutatták, hogy Blaze már semmit sem lát. Hónapokkal később egy fertőzés miatt el kellett távolítani jobb szemét. Fogyatékossága miatt korábban is nehezen boldogult a kinti világban, de most, hogy teljesen megvakult, mintha magabiztosságát is elveszítette volna; szorongása fokozódott és túlzottan reagált környezetének történéseire. „Rengeteg munkába telt, mire újra fel tudtuk építeni önbizalmát” - mondta el gazdája. Otthon pedig a macska segített neki elboldogulni.

„Nagyon szeretnek egymás mellett heverészni az ágyon. Amikor Blaze felugrott, Satin eleinte kimenekült a szobából, mielőtt rajta landolt volna a kutya. Idővel azonban felfedeztük, hogy a cica ott maradt a helyén, és amikor a kutya készülődött feljönni, egy szép hangos nyávogással jelezte neki, hogy itt vagyok, légyszi, ne lépj rám.  Blaze megtanulta, hogy ilyenkor menjen arrébb, kerülje ki őt.”

A trükk bevált, így hát Satin újra és újra bevetette, hogy segítsen barátjának tájékozódni nemcsak pihenés idején, hanem a házban is. Úgy használja hangjait, mint egy szonárt, és a nyávogással, prüntyögéssel irányítja a kutyát a bútorok között. Amikor közelít felé, felhangzik egy-két miaú, mire Blaze megáll és kicsit arrébb lépked. Látása elvesztéséhez egy kutyának sem könnyű alkalmazkodnia, de együtt megtalálták a békés együttélés módját.

„Úgy érzem, Blaze vaksága közelebb hozta kettejüket. Habár Satin szereti kijelölni a határait, ami a szeretgetést és az összebújást illeti, de az biztos, hogy szeretik egymást, és ezt csodálatos dolog megtapasztalni” - áradozott a kutya-macska párosról gazdájuk.