Megható fotók két kutyáról, akik elhunyt barátjukat gyászolják

Zhenia Bulawka és barátja, Christian Valiente három mentett kutyussal élt együtt: két pit bullal, Dukes-al és Ruby-val, valamint egy keverékkel, Violettel. Mindhárom kutyust korábban bántalmazták, ám Bulawka és Valiente személyében szerető, biztonságos otthonra leltek. A három kutya egymásra is támaszkodhatott - Dukes volt a csapat tartóoszlopa, a vezér. A másik két kutya megbízhatott benne, ő volt a védelmező, ő jelentette  biztonságot. Az életük csodálatos volt.

Sajnos semmi sem tarthat örökké. Dukesnál rákot diagnosztizáltak. A még rosszabb hír az volt, hogy nagy eséllyel nem fogja túlélni.

A gazdik egy utolsó, nagy élménnyel akarták megajándékozni beteg kedvencüket: megszervezték Dukes álomutazását! A kutya egyik kedvenc szórakozása az úszkálás és a vízben való játék volt - ezért az óceán felé vették az irányt!

Gyönyörű nap volt - a család először járt a tengerparton, piknikeztek, játszottak, úszkáltak.  “A parton töltött nap örök emlék lesz számomra. Csodálatos volt” - emlékszik vissza Bulawka. “Dukes úszott a boldogságban. Azt kívánom, bárcsak újraélhetném azt a napot…”

Szeptemberben Dukes átkelt a szivárványhídon. Tragikus nap volt mind a gazdik, mind a kutyusok számára. Utóbbiaknak ő volt a gyámja, a védelmezője, akire mindig számíthattak. “Ruby és Dukes elválaszthatatlanok voltak. Állandóan birkóztak a pincében, és miután teljesen elfáradtak, eszméletlen pózokban voltak képesek egymáson aludni. Ruby felnézett Dukes-ra, és depressziós lett, mikor elment.”

Több hónap telt el, és a két kutya, Violet és Ruby olyanok voltak, mintha külön életet élnének. Szomorúak voltak, nem foglalkoztak egymással.

Ám egyszer csak villámcsapás-szerű változás történt: elkezdtek összemelegedni. Egy szokásos reggeli séta alkalmával egyszer csak elkezdtek játszani egymással. Megtört a jég, “csak úgy megtörtént”. Korábban így még sosem játszott egymással a két kutya. Ettől kezdve már minden sétán, sőt, már otthon is egyre többet játszottak együtt.

Egy évvel Dukes halála után a család megismételte az utazást a partra - természetesen a kutyusokat is magukkal vitték. Ahogy legutóbb, most is Ruby vetette bele elsőnek magát a vízbe. Egészen addig, míg a nap le nem bukott a horizonton, játszottak, fröcskölték a hullámokat, élvezték egymás társaságát. “Úgy éreztem, Dukes most is velünk volt.”- mondta Bulawka.

Egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az idő begyógyítsa a sebet, enyhüljön a szív fájdalma. “Azon a napon, ott a tengerparton a víz elmosta a szomorúságot.”