Meglepő hasonlóságot mutat a kutya és az ember emésztőrendszere

Mikroszkopikus szinten a kutya szervezete parányi organizmusok – például baktériumok és gombák – ökoszisztémája. Ezek a miniatűr lények, más néven mikrobák, említése kellemetlen érzést ébreszthet bennünk, ugyanakkor legtöbbjük létfontosságú a jó egészséghez és közérzethez - úgy embereknél, mint állatoknál. Különösen igaz ez a kutya emésztőrendszerére: a beleikben található mikrobiom (mikrobák közössége) segíti az emésztést és támogatja az immunrendszert.

Fentiekben bizony nagyon is hasonlítunk kedvenceinkre. Az egészséges mikrobiom rendkívül fontos testi-lelki jólétünkhöz, olyannyira, hogy tudományos kutatások gyakori témáját képezi, legyen szó a testsúly csökken(t)éséről, hangulatingadozásról, szorongásról vagy a kórokozókkal, fertőzésekkel szembeni védekezésről. A sertések és az egerek gyakran szerepelnek az emésztéssel, hízással és fogyással kapcsolatos tanulmányokban, mivel étrendjük behatárolható és könnyen kontroll alatt tartható. Egy kutatás szerint azonban a kutyák bevonása is hasznos információkkal szolgálhat.

Dr. Luis Pedro Coelho és társai az Európai Molekuláris Biológia Laboratórium és a Nestlé Purina Research közös kutatásában kutyák mikrobiomját alkotó mikrobák génjeit vizsgálták. Ahhoz, hogy megértsék, mi történik egy kutya emésztőrendszerében, elsősorban a távozó ürüléket tanulmányozták. A székletmintákból kinyert DNS segítette az adott pillanatban jelenlévő mikrobiom megismerését. 64 kutya adományozott „kakit” a tudomány javára, 32 beagle és 32 labrador retriever. A kutyák fele mindkét fajtánál túlsúlyos volt, a többiek testsúlya a normál kategóriába esett. A mintavételt megelőző négy héten át ugyanazt az eledelt kapták.

A túlsúlyos és ideális súlyú kutyákat ezután véletlenszerűen két csoportra osztották a következő négyhetes periódusban. Az egyik csoport magas fehérje- és alacsony szénhidráttartalmú eledelt kapott, míg a többiek alacsony fehérjetartalmú, szénhidrátban gazdag étrenden voltak. A tesztidőszak után a mikrobiomot újra megvizsgálták, hogy lássák, hogyan hatott az eltérő táplálás a belekben lévő mikrobákra. Ekkor már az elhízott és az egészséges kutyákat hasonlították össze, s kiderült, hogy előbbiek esetében a mikrobiom nagyobb változáson ment keresztül a fehérjében gazdag diétát követően.

Emberekkel végzett tanulmányoknál ugyanerre az eredményre jutottak. Mindez azt támasztja alá, hogy az „egészséges mikrobiom” – mint a normál súlyú kutyáknál – ellenállóbbnak bizonyult. De a hasonlóságok itt még nem érnek véget. A kutatók összehasonlították a kutyák bél mikrobiomját patkányokéval, sertésekével és emberekével. Meglepő, de a kutyáké állt a legközelebb az emberéhez.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák emésztőrendszere feltűnően hasonlít a miénkhez, jónéhány mikrobánk egyezik. A kutatók véleménye szerint ez annak is köszönhető, hogy a kutyák az emberi történelem korai időszakában lettek háziasítva, és szinte mindvégig megosztottuk élelemforrásainkat egymással.

A mikrobiom hasonlósága és az étrendi változtatásra történő reakció mind a kutyáknál, mind az embereknél azt jelentheti, hogy a kutyák az eddig előnyben részesített sertéseknél és egereknél jóval megfelelőbb alanyi lehetnek a humán táplálkozási tanulmányoknak. És minél többet tudunk meg az emberi emésztőrendszer működéséről, annál több információhoz juthatunk a kutyák emésztéséről is – ez pedig hozzájárulhat a kutyák egészséges testsúlyának megőrzéséhez, megfelelő táplálásához és a fogyást elősegítő eledelek, receptek összeállításához.