Mennyire tudatos kutyatartók a magyarok?
2018. március 02., 06:00
Szerző: S.Zs.
Kategória: Jó tudni!
Kutyát többnyire ismerőstől veszünk, de a menhelyi örökbefogadás sem áll tőlünk messze - derül ki egy felmérésből.
A magyar lakosság szereti a kutyákat, többségünk tartott már valaha kutyát vagy szeretne (65%), és sokan jelenleg is tartanak kutyát (41%). Ezzel összecseng, hogy közel háromnegyedünk nagy problémának érzékeli, hogy sok a kóbor kutya Magyarországon, és a menhelyeknek nincs elég kapacitásuk arra, hogy mindet befogadják – derül ki a Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatás friss adataiból. Ugyan 10-ből csak egy kutya kerül menhelyről a gazdájához, mégis van egy erős szándék a potenciális kutyatartók többségében (60%) a menhelyről való befogadás irányába. A kutyatartás költségeit is elég pontosan látjuk, és határozott elképzeléseink vannak a felelős állattartás kritériumairól is.
Honnan érkezik a kutya a családba?
Kijelenthetjük, hogy a magyar egy kutyás nemzet: a lakosság hattizedének volt már valaha kutyája, tízből négyen pedig jelenleg is tartanak otthonukban kutyát. Az esetek felében a kedvenc ismerőstől került az új gazdikhoz (53%), ezt követi a hivatalos vagy nem hivatalos tenyésztőtől vásárlás (16-16%), a menhelyről történő örökbefogadás (11%) nem igazán jellemző ránk. Érdekes eredményt hozott az a kérdés, hogy honnan hoznának el szívesen az emberek kutyát: 60 százalék jelölte a menhelyi lehetőséget, ami azt mutatja, hogy legbelül az örökbefogadás felé is húz a szívünk. A lakosság nagy része (72%) tisztán látja, hogy nagy problémát jelent itthon a sok elhagyott, kóbor kutya és a menhelyek nem tudják mind befogadni. A Cofidis Magyarország, mint felelős állattartás mellett elkötelezett vállalat felismerte a menhelyen élő kutyák helyzetének súlyosságát, ezért 2017 decemberében összefogott a Hangya Közösséggel és a Fáztál Te már igazán? közös jótékonysági akciójuk keretében a lakossággal együtt összesen 3 200 000 forinttal támogatta a menhelyeket, ami 85 hőszigetelt kutyaházat jelentett fedél nélkül, menhelyen élő kutyáknak.
Milyen kutyát tartanánk szívesen?
A potenciális kutyatartók elsősorban olyan négylábút választanának, akiből igazi társ, családtag válhat (89%), gyerek mellett is tartható (79%), fiatal és könnyen tanítható legyen (68%). A kutya mozgásigénye is kiemelkedően fontos szempont (75%), ahogy az is, jó házőrző válhasson (62%) belőle, és a kutya mérete a többség számára (60%) szintén fontos tényező. Ugyanakkor a kutya neme (47%), az, hogy lakásban is tartható-e (36%), illetve, hogy törzskönyvezett (30%) és fajtatiszta-e (25%), nem igazán döntő szempont a kiválasztásnál.
Mennyibe kerül egy kutya?
A potenciális kutyavásárlók átlagosan 35 ezer forintért vásárolnának kutyát, a legtöbben 10-20 ezer forint közötti összeget hajlandóak a kutya vételárára költeni. Az egyszeri költségek vizsgálatán túl a kutatás arra is rávilágított, hogy milyen havi és éves költségekkel jár a kutyatartás a magyarok szerint.
A lakosság meglátása szerint egy kutya táplálása havonta átlagosan 7500 forintba kerül. A felszerelések, higiéniai ellátás, általános orvosi költségek kb. 10-10 ezer forintot emésztenek fel éves szinten. A mikrochip beültetés és ivartalanítás nem viseli meg a pénztárcájukat, hiszen ezekre egyszeri alkalommal kell költeniük és összesen 20 ezer forintba kerülnek. Az állatvédő szakértők szerint viszont hajlamos a lakosság alábecsülni, hogy a kutyatartás a havi költségeken kívül egyéb, váratlan kiadásokkal is járhat, ami megterhelheti a családi kasszát. „Számítani kell a rendkívüli kiadásokra is. Egy-egy műtét ára 50.000 - 100.000 Ft is lehet, ami eredhet a kutya életkorából vagy egy betegségből, balesetből is. Sajnos a belterjes, ismeretlen genetikával rendelkező szaporulatok miatt is egyre több a beteg kutya.” – mondta el Wieden Kriszta, a Hangya Közösség vezetője.
Mit gondolunk az örökbefogadásról?
A potenciális kutyatartók valamivel több, mint a fele (60%) nyitott az örökbefogadásra, de javuló tendenciát mutat, hogy számos pozitív érvet tudtak felsorakoztatni mellette. Az emberek érzékelték: az örökbefogadás egy olyan lehetőség, amivel segíthetnek egy kiszolgáltatott élőlényen (91%), és felléphetnek a felelőtlen kutyaszaporítás (75%) és a kóbor kutyák problémája ellen (82%). A legtöbben azt is tisztán látják, hogy a menhelyi kutyák állatorvosi vizsgálaton esnek át, beoltva és chippel ellátva adják át őket (75%), ráadásul úgy vélik több szeretetet képesek adni (65%), mint más kutyatársuk. Mégis, a lehetséges gazdikat sok tényező eltéríti az örökbefogadástól: attól félnek, hogy a kutya nehezen kezelhető, idomítható (60%), illetve, hogy agresszív lehet (56%), idősebb, így már nem lehet velük olyan sok időt együtt tölteni (50%), illetve, hogy a kutya nem tudná megszokni az új családját (57%), lakóhelyét (49%). Sokan attól is tartanának, hogy a kutyának fizikai vagy lelki sérülései lehetnek (48%), és hogy nehézséget jelentene az ilyen kutyák speciális igényeire figyelni (44%). A menhelyi örökbefogadás menetét kevesen tartják bonyolultnak (23%).
Kutyatartás = felelősség
A magyarok elsősorban a saját hely biztosítását (95%) és a kutya zárt helyen tartását (89%) várják el a felelős kutyatartóktól, valamint, hogy a gazdik családtagként tekintsenek a kutyára (87%) és odafigyeljenek a négylábú fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire is (87%). A napi szintű foglalkozás (84%) és a megfelelő táplálás (72%) szintén jelentős helyen szerepelnek. A lista legvégén az ivartalanítás foglal helyet, ezt nem tartja olyan fontosnak a lakosság (54%). Mindezek ellenére a válaszadók háromnegyede mégis úgy véli, az ivartalanítás elmaradása hozzájárul ahhoz, hogy sok a kóbor kutya itthon.
+1 érdekesség
A Hitel Monitor kutatással párhuzamosan a Cofidis egy belső felmérést is készített a munkavállalók körében, amelyből kiderült, hogy a dolgozók 85%-a szívesen részt venne kutyákon segítő jótékonysági kampányokban, sőt a kérdőívet kitöltők 92 %-át elégedettséggel töltené el a vállalat ezirányú elköteleződése, így ezek a kampányok a munkatársak egyöntetű támogatása mellett tudnak megvalósulni 2018 tavaszától.
A kutyasétáltatás nem csak a kutyának jó!
A kutyasétáltatás előnyeit tudósok igazolták Gazdira nézve is: jót tesz az egészségnek, és növeli a környékbeliek biztonságérzetét is. Nekünk, Gazdiknak ezek nem ismeretlen tények - most azonban tudományos bizonyítékokkal is alátámasztották a feltevéseket.
Brunch a mancsokért
Az alapítvány tizennégy éve dolgozik az Illatos úti, árva és sérült kutyák gyógyításáért, örökbefogadási esélyeinek növeléséért, gazdához juttatásáért.
Rekordszámú pályázat érkezett az állatvédő civil szervezeteknek kiírt pályázatra
Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy rekordszámú pályázat érkezett a május elején meghirdetett, állatvédelemmel, illetve mentő-, segítő- és vakvezető kutyás jellegű tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek számára szóló pályázatra. A pályázati kiírás szerint a kérelmek benyújtására nyitva álló határidő kedden letelt, 284 szervezet élt a pályázat beadása adta lehetőséggel.
Eredményes volt az Európai Állatjólléti Tanácsok Fórumának idei ülése
Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos örömmel számolt be arról, hogy Magyarország is képviseltette magát az EuroFAWC-on, május középén Edinburgh-ban. Az EuroFAWC, azaz az Európai Állatjólléti Tanácsok Fóruma 2006-ban jött létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson az információk és nézetek megosztásához, valamint hálózatot biztosítson az Állatjólléti Tanácsok számára Európa-szerte. A testület működésének elengedhetetlen alapköve az elméleti és gyakorlati tapasztalatok megosztása a tagállamok között, valamint a közös állatvédelmi vízió kialakítása.
A kutyák már családtagok, nem háziállatok – de mit esznek és mennyiért? Felmérés készült a hazai kutyatartási szokásokról
A kutyatartók közel negyede szerint a kutyájuk fontosabb, mint a legtöbb családtagja vagy ismerőse. A legfiatalabb kutyagazdák között az arány egy harmad. Többek között ez derült ki a Whizzopet.hu webáruház által készített kutatásból.