Miért ugatják a kutyák a postást?

Aktivitás a gazdival, nevelés, szeretet – ezek biztosítják kutyája jólétét.

Panyi Zita kutyaviselkedés terapeuta segít a kutya-gazdi kapcsolat harmonizálásában.

panyizita.hu

Bármilyen viselkedés megváltoztatásához az érzelmi viszonyulást érdemes megváltoztatni elsőre. Ez pedig csakis úgy tehető meg, ha tökéletesen értjük, miért érez úgy a kutyus, ahogyan. Ekkor értjük ugyanis cselekvéseinek mozgatórugóit, melyekre ráépíthető egy segítő terv.

Vissza az alapokhoz! Nem meglepő, a kutyák védik saját területüket. Vagy azt a területet, amit annak vélnek. Miért? Mert ez volt az egyik legősibb tevékenységük, amiért az emberek maguk mellé fogadták őseiket háziasításuk kapcsán. Túl persze a korai, közös vadászat sikeresebbé válásán. Mellénk szegődtek, védték tulajdonunkat, birtokunkat, javainkat. Jelzést adtak, a közelgő veszélyekre hívták fel a figyelmet. Cserébe kiszámíthatóbban juthattak élelemhez. Fokozatosan alakult ki az állatok fejében: ugyanaz a határvonala a területnek, ahol az ember tartózkodik, és ahol ők tartózkodnak.

Minthogy a kutyák máig szeretnek megdolgozni betevő falatjukért, kutyául gondolkodva ennek egyik legkézenfekvőbb módja, ha őrzik a területet és időben jelzik a betolakodó jöttét.

Ettől érzik magukat hasznosnak. Az „időben” esetünkben annyit tesz, a kutya meglát az utca végében egy biciklist, egy futár leparkol a ház előtt, vagy elslattyog egy öregecske eb az út túloldalán. Ekkor jelenik meg az ugatás, a kerítésnek ugrás. Vérmérséklettől, korábbi tapasztalatoktól és fajtaspecifikumoktól függően eltérő intenzitással persze. Pláne erősödik ez a fajta viselkedés, ha valaki becsönget vagy kopogtatni merészel, ne adj’ isten megérinti a kapukilincset.

Bontsuk le lépésekre, pontosan mit történik ilyenkor!

1.      A kutya betolakodónak tekint mindenkit, aki ismeretlen és a területhez közelít, oda megérkezik.

2/A.   Jól megugatja, mire a másik elmegy, tehát „sikeresen hajtotta végre a küldetést”. Ez a sikerélmény pedig erősíti a megjelenített fenyegető viselkedést.

2/B.   A gazdi elzárja a kutyát vagy pórázra veszi (ez a ritkább), mikor belép az idegen. Interakció történik a két ember között. Az illető utána elmegy, de a kutyus azt látja, másnap visszatér. Hiszen levelet hoz, pizzát szállít ki vagy csomagokat kézbesít. Kutyául gondolkozva tehát „nem volt elegendő az először mutatott agresszió mértéke” ahhoz, hogy elűzze a betolakodót. Így újabb fokozatra kapcsol a kiskedvenc.

Ugye nyilvánvaló, mindkét esetben fokozódik a fellépés erélyessége?

Most járunk a nyílt agressziós skála fokainál. Eleinte morog vagy ugat a kutyus. Aztán fogát csattintja a levegőbe. Ekkor még nem érinti az ember testét vagy ruházatát. Később jelenik meg a test megkarcolása, a vérző seb okozása, a csontig hatoló harapás. Legrosszabb esetben a marcangolás és amiről amerikai horrorsztorikban lehet olvasni, a kutya kioltja az életét az embernek. No de hogyan jut idáig legjobb barátunk? Hisz nem ilyennek és nem ezért születik!

Vissza a 2/B-hez. Ott tartunk, markánsabb agresszióval fogadja a kutya az érkezőt. A magas ismétlésszámmal (mondjuk hetente rendszeresen visszatér a futár) nő a kutya frusztrációja, ami ennélfogva fokozatosan alakulhat át a kezdeti bizonytalanságból komoly agresszióvá. Ha egy kutya idegrendszeri sajátosságainál fogva (ideggyenge, mert szaporítónál született, a szervezete kölyökként nem kapott megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot, hogy stabillá fejlődhessen vagy traumatizált, azaz korábban verték, bezárva tartották, viadaloztatták) hajlamos a visszatérő (repetitív) cselekvési elemek végzésére, azaz kényszeresen reagál külső ingerekre, mániájává válhat az érkező ember megtámadása.

Mindehhez adódik hozzá a sétáltatás hiánya, hogy sok háznál udvari vegetációra van kárhoztatva egy ereje teljében lévő, értelmes, remek fizikai adottságokkal bíró ragadozó állat. Ugye ismerős az „ott a kert” című opus? Elhanyagolják a kutyusokat, mert úgy kényelmesebb az embernek. Az unalomnál pedig, a kutya szerint, sokkal érdekesebb, ha akció van. Ha bizony nem adnak neki, ő talál magának elfoglaltságot. És tuti nem az edzőterembe fog ellátogatni, vagy leül videójátékozni. Inkább elkapja annak az infantilis embernek a kezét, aki poénből karistolja a kerítés rácsait egy faággal. Ugyan mi különbség van kutyaszemmel egy ilyen élőlény és az érkező futár, postás között? Nem sok. Mindegyiknél van egy fura tárgy (bot, doboz) és a területhez közelít.

Nos, így épül fel a postás megugatása. Mit tehetsz ellene?

Kezdjük az égetőbb helyzettel, ha már mutatott ember elleni agressziót.

• Póráz, mint varázseszköz!
  Bármilyen hihetetlen, lehet vele szabályozni a kutya más emberektől való távolságát. Elég logikus megkötni a kutyát, ha már harapott és támadott emberre. Nem mellékesen felelős is.
   
• Szájkosárhoz szoktatás!
  Igen, annak a kis (40-45 kg) cukinak is. Még ha szerinted vicces is a viselkedése. Az biztosan nem lesz vicces, mikor feljelentenek mások testi épségének a veszélyeztetéséért, vagy hatósági megfigyelés alá kerül a kutyád.
   
• Elzárás.
  Nem kell örökre a garázsba/nappaliba/kennelbe száműznöd a kutyusod; elegendő arra az időre, míg átveszed a csomagot. Nagyjából 30 mp rákészülést igényel. Ennyi talán belefér a sok elfoglaltság mellett.

Természetesen (lásd. a 2/B-nél javasoltak) önmagában nem elégséges szeparálni a kutyust, hogy ne érjen el másokat. Tulajdonképpen ez épphogy több a semminél. Hasznosabb ezzel párhuzamban engedelmes képzésben, viselkedésterápiában részesíteni őt, és ha kell, speciálisan mozgatni is napi gyakorisággal. 

Mi a teendő, ha még csak az elején vagytok a folyamatnak? Érdemes idejében elcsípni a jelenséget, megállítani és felelősen megelőzni a baj eszkalálódását!

• Kérd szakember segítségét! (Meg persze ez akkor is megtehető, ha már nagy a baj.)
  Értem, hogy olvastál a pozitív megerősítésről, de hidd el, érhetnek meglepetések. Érdemes tudni, milyen hátterű kutyánál, milyen mutatott testbeszéd-elemek esetén, milyen gyakorisággal, milyen céllal alkalmazod az adott technikát és módszert. Miről beszélek? Mondok pár példát. Ha frissen fogadtál örökbe és rögtön klikkerezni akarsz, mielőtt még ismernéd a kutyád, nem jó ötlet. Dolgoztam már olyan staffordshire terrierrel, aki a klikker hangjára átszaladt a szomszédos helyiségbe, annyira megrettent. Egy váza sínylette meg a sietségét. Egyébként sem ér ugyanannyit egy eszköz alkalmazása, ha nem vagy kedves vezetője a kutyádnak, mint ha az lennél. Ergo nem kerülhető ki a munka: napi mozgatás, tanítás, szabályok felállítása és betartatása. Más. Mit teszel majd, ha az első klikkelésre, amit a kutyád arca előtt követsz el, ráharap a kezedre, mert korábban bántották és nem tudja, mi következik a szokatlan hang után? Legjobb védekezés a támadás. Ismerősen cseng? Neki is!
   
• Megelőzés (prevenció)!
  Idejében, azaz pár hetesen elkezdett szocializációval. Ami során megismerteted idegen emberekkel a kölyköt. Jutalmazod, ha barátságos a közelükben. Megismerteted őt fura tárgyakkal és hangokkal. Ha mondjuk a fővárosban élsz, nem egyéves korában lopakodtok először BKV-s közlekedés közelébe, hanem célzott mikrofeladatokkal és helyzetgyakorlatokkal gazdagítod a kiskutya ismereteit az őt körülvevő világról.

Hogy miért nem írok most részletesen olyanokról, mint a kutyus személyiségének feltérképezése, ellenkondicionálás, habituáció, deszenzitizáció, alternatív viselkedés differenciális megerősítése, negatív büntetés, új reflexek kiépítése?

Mert szeretnék jó pár gazdi-harapást megelőzni! Ha agresszív a kutyád, annak oka van. Ha veled szemben az, az sosem „véletlenül” történik és nem jelent túl sokat az „engem sosem bántana” klisé sem. Ahányszor ezt már hallottam…! Ha nem vagy kedves vezetője, nem tisztel téged, azaz fikarcnyit sem ad a szavadra, nem fogad szót, nem teljesíti azonnal, amit kérsz, ugyan mi akadályozná őt abban, hogy ha fegyelmezni próbálod, pont akkor, éles helyzetben ne fegyelmezzen meg téged egy harapással? Kutyául gondolkozva csak akadályozod őt a célja elérésében. Olyan ez, mint amikor begyűrűzött Magyarországra a tévében látottak nyomán, hogy a világhírű tréner megböki a kutya oldalát, mire az egyből jobb belátásra tér és angyalkává avanzsál. Na. Pontosan ezekben a hónapokban kaptam a legtöbb telefonhívást „megharapott a kutyám” beköszönéssel. A végén már csak annyit kérdeztem, „és belebökött az oldalába korrekció gyanánt”…? Aki komolyan akar dolgozni a kutyusával, az úgyis megteszi és nem egyetlen cikkből próbál felépíteni komplex kapcsolatrendszert és pótolni a többévnyi elmaradt munkát.