
Milyen korban kerüljön új családjához a kölyök?
Valóban igaz a különleges 7 hét?
2016. január 21., 06:00
Szerző: B.Zsófi
Kategória: Jó tudni!
A túl korai elválasztás viselkedészavarokhoz vezet, melyek csak felnőtt korban alakulnak ki. Azonban a kölyök túl hosszú ideig történő alomban hagyása sem jár minden esetben jó eredményekkel. A témáról a tenyésztők is eltérően vélekednek, van, aki a 7 hetes korra, mások a 4 hónaposra esküsznek.
Stanley Coren a kutyák viselkedését vizsgálva egy elismert tenyésztőt kérdezett arról, mi a véleménye a kilenc hetes korban történő elválasztásról. Ő meglepve így felet – Kilenc hét? Akkor rengeteg ideig hagynám a kutyát az alomban. Azt hittem a tudomány is azt mondja, hogy hét hetesen, pontosabban 49 naposan kell a kölyöknek az új családjához kerülnie. Sosem adok korábban kiskutyát a családoknak, ellenben arra is nagyon igyekszem odafigyelni, hogy az elválasztás ne legyen sokkal később a 49 napos kornál. Úgy gondolom, hogy ha a picik túl sokáig maradnak az alomban, akkor kialakítanak egy hierarchiát, és dominánsan lépnek fel egymással szemben. Ezek távozáskor is megmaradnak, és később szociális-, és viselkedésproblémás felnőtt ebekhez vezetnek.
Egy 1965-ben elvégzett kutatás igazolja a pszichológiai jelentőségét annak, hogy milyen korban hozzuk el a kiskutyát. A tanulmány igazolta, hogy a szocializációs periódus a kölyök 3 hetes korától egészen 14 hetes koráig tart. Ez alatt az idő alatt tanulja meg, „hogyan legyen kutya”. Az alomtársakkal való játék közben elsajátítja a mimikát, a zsákmányszerzést, a szexuális aktivitást, és az őrző-védő viselkedésformákat. Megismerkednek a dominanciával, és megadással, ami a későbbi életük során nagy jelentőséget kap. Ha olyan környezetben nevelkednek, ahol az ember mindennapi tevékenységét is nyomon követhetik, megtanulják, hogyan jöhetnek ki az emberekkel.
A kutyák közötti szocializálást érdemes elkezdeni 3-6 hetes korban, míg a legoptimálisabb, ha emberek közé csak 6 hetes kora után kerül a kölyök. Ha ebben az időszakban nem kezdi meg szocializációját az eb, akkor könnyen válhat belőle félős, agresszív kutya mind az emberek, mind a társai felé.
Richard Wolters, egy híres kutyás író egy kiadott művében megfogalmazta, hogy ha könnyen képezhető kutyát szeretnénk, akkor pontosan 49 napos korában hozzuk el a társaitól. Ezt egy neves kutyakiképző, valamint számos tenyésztő is igazolta a világ minden pontján.
Ahhoz, hogy kiválaszthassuk a legideálisabb kort egy olasz állatorvos, és két kutató publikált egy tanulmányt a Veterinary Record magazinban, melyben idő előtt, és későn elválasztott kölykök későbbi viselkedését vizsgálták. A kísérletben részt vevő 140 kutya felét 30 és 40 napos kor között, a másik 70-et 60 napos kor után adták örökbe. A gazdáknak kérdéssorokat küldtek az ebek 18 hónapos, és 7 éves korában, hogy megállapíthassák, milyen esetleges későbbi problémák alakultak ki az egyes körülmények hatására.
Az eredmény nem túl meglepő. Az idejekorán elválasztott kicsik felnőtt korukban is alultápláltak, nehezen evők maradtak. Viselkedészavarosak, könnyen támadó, harcias, zavart, mindenre ugató, félős ebekké nőttek. Negatívan reagálnak a zajokra, visszautasítják a játékot, és az ételt amiatt, hogy korán elkerültek az alomból, még a szocializációs periódus kezdetén.
A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a kölyöknek nem jó, ha túl korán kerül el az alomból. Sokkal több problémával kell szembesülnie a gazdinak az eb felnőtt korában, mivel megszakítják a viselkedésbeli fejlődésüket azzal, hogy kiemelik őket a társaik közül, mielőtt teljesen szocializálttá válnak. Bár többek szerint a 7 hetes kor az ideális, konkrét szám nincs az elválasztás idejét illetően, de az igaz, hogy 49 napos kora előtt egy kölyöknek se szabadna elkerülnie a testvérei mellől.
Forrás: psychologytoday.com
Indexkép forrás: evcusa.com
Gondoltad volna, hogy a kutyákat is érintheti a stresszevés?
Állandóan enne a kutya? Egy kutatás szerint kedvenceinknél sem ritka az érzelmi evés. Tudj meg többet a témáról!
A hosszú orrú kutya ügyesebben szagol? Most kiderült!
Az ELTE etológusai szerint az életkor és az agy alakja befolyásolja a szaglással kapcsolatos agyi régiók konnektivitását. A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányban először vizsgálják ezt a hálózatot kutyáknál.
Nem véletlenül gondolunk gyermekünként a kutyánkra? Egy kutatásból most kiderült.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói arra vállalkoztak, hogy feltárják, pontosan milyen szerepet töltenek be a kutyák az emberi szociális hálóban.
Kiskutya-szindróma, avagy miért tekintünk másként a kistestű kutyákra, mint a nagyobbakra?
Több tanulmány is rámutat arra, hogy az emberek hajlamosak elnézőbbek lenni a kicsi kutyákkal. Mi lehet ennek az oka?
Terápiás kutyák társaságában a gyermekek is kevésbé érzik magukat stresszesnek
Egy friss tanulmány szerint a kutyák jelenléte nyugtatóan hat a gyerekekre az iskolában, mely sokuk számára rendkívüli stresszel jár a mindennapokban.