Minden nap megmasszírozzák a macskák a menhelyen élő öreg, beteg kutyát

Amikor Tam, az idős kutyus egy kicsit magányosnak érzi magát, barátja, Elodie már ugrik is, hogy segítsen neki. Tam ugyanis nem lát, és egy ritka örökletes betegségben szenved, ami miatt bőre rettentően érzékeny, ízületei pedig fokozottan hajlamosak a gyulladásra.

Elodie és a többi cica mintha pontosan tudná, hogy az öreg kutyusnak különleges gondozásra van szüksége. Elhatározták hát, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy Tam jobban érezze magát.

 

 

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

SARA Morocco (@sunshine_animal_refuge_agadir) által megosztott bejegyzés

„Nagyon szeretnek együtt aludni, legalább két macska mindig odabújik Tam mellé. Mindenki imádja őt, a macskák különösen. Masszázzsal kényeztetik fájós testét, és mindig akad valaki, aki szeretgesse” - mondta el Hazel Skeet, a Sunshine Animal Refuge Agadir (SARA) állatmentő szervezet egyik állandó önkéntese.

A Marokkóban működő SARA-hálózat három állatotthont is fenntart, és itt, a Farm Menedékben azoknak a kutyáknak igyekeznek megszépíteni a mindennapjait, akik valamilyen súlyos betegséggel küzdenek, vagy idős koruk miatt nyugalmas környezetben érzik jól magukat, és több figyelmet igényelnek fiatalabb társaiknál. Ide költöznek azok is, akik a sikeres rehabilitáció után készen állnak az örökbefogadásra.

A Farm Menedékben azonban jónéhány cica is otthonra lel, amíg eljön értük az álomgazdi. Jelenleg úgy kétszázan vannak, ami egyben azt is jelenti, hogy Tam, a vak kutyus sohasem marad segítő mancsok nélkül.

„Őszintén szólva szinte lehetetlen úgy leülni a Menedék bármely pontján, hogy ne teremjen ott legalább egy tucatnyi macska. De akármennyi kedves látogató is érkezik, a macskák kedvence már csak Tam. Ő a legnépszerűbb kutya a cicák körében. Megbízhatnak benne. Csendesen leheveredik valahova, és mindig nagyon gyengéden bánik velük. Tam a tökéletes alvópárna, ő pedig nagyra értékeli a cicák közelségét, és az általuk nyújtott szeretetet.”

Tam története szomorúnak tűnhet, hiszen 9 évvel ezelőtt született a Menedékben. Miközben sorra fogadták örökbe testvérei, ő és kishúga, Daccia itt ragadtak, miután mindkettőjüknél diagnosztizálták az Ehlers-Danlos szindrómát. Erre a betegségre nem létezik gyógymód, és senki sem merte bevállalni, hogy a különleges gondozást igénylő kutyákat hazavigye.

De a testvérpár így is boldog. Nagyon jó barátok ők ketten, reggel az első dolog, hogy játszanak egymással egy kicsit. És ami a legfontosabb, hogy szerető környezetben élhetnek, és cicabarátaik is mindig ott vannak körülöttük. Tam nagyon szereti lustálkodni, és összebújni azokkal, akiket szívébe fogadott.

„Ideje nagy részét azzal tölti, hogy egy napos helyen üldögél, vagy lefekszik az árnyékba. Elmerül a Menedék hangjaiban és illataiban. Olykor odatotyog hozzá egy fiatal kölyök, hogy köszönjön neki, amit Tam nagylelkűen elvisel, de leginkább a cicákkal szeret lenni.”

„Vaksága miatt nagyon óvatos az idegenekkel. Időbe telik elnyerni a bizalmát, de ha sikerült, hihetetlenül édes és bújós kisöreget ismerhetsz meg benne. Kiváltságosnak érzem magam amiatt, hogy ennyi idő után már megismeri a hangomat (és a szagomat), és odajön hozzám köszönni, amikor megérkezem a Menedékbe.”

Tam és Daccia valószínűleg életük végéig itt maradnak, de sohasem adják fel a reményt. Egy nap talán majd pont ők ketten lopják be magukat valakinek a szívébe. Addig is rengeteg szeretgetésben, finom falatokban és nem utolsósorban, masszázsban lehet részük, hála a kedves cicáknak.