Önzetlen kutyáink egymást is jutalmazzák

Kutyáink imádják a pocakjukat, természetes, hogy a várva-várt etetési idő közeledtével izgatottá válnak. Legtöbbjük falánksága nem ismer határokat, ám a legújabb vizsgálatok alapján kiderült, hogy még abban az esetben is szívesen megosztják egymással az ételt, ha cserébe semmit sem kapnak érte.

Proszociális viselkedés

Így nevezik a viselkedésnek azt a megnyilvánulását, amikor egy élőlény annak tudatában segít egy társának, hogy cselekedete semmiféle haszonnal nem jár számára. Egészen mostanáig csak az emberszabásúaknál figyelték meg az együttműködés e különleges formáját, más állatok esetében még nem találták jeleit.

A bécsi Messerli Kutató Intézetben folytatott kísérletek viszont arra engednek következtetni, hogy a kutyák értik az „adás” fogalmát, képesek a nagylelkűségre, és fajtársaik irányában meglehetősen proszociálisak, ám leginkább azokkal az egyedekkel viselkednek adakozóan, akiket a barátaiknak tartanak. „A kutyák és legközelebbi rokonaik, a farkasok kooperatív, társas lények, vagyis alapos okunk van feltételezni, hogy ezek az állatok egymás között is proszociálisan viselkednek. A háziasítás több ezer éve alatt a kutyákat szociális készségeikre is szelektálták.” – mondta Friederike Range, vezető osztrák kutató.

Ám a proszociális viselkedés mérése nem egyszerű feladat, mivel a kutyák velünk, emberekkel is szívesen lépnek interakcióba. Nehézségekbe ütközhet megkülönböztetni, hogy egy adott kutya látszólagos proszociális cselekedete és viselkedése valóban önzetlen jellemében gyökerezik, vagy csupán engedelmesen reagál a tudosók kommunikációjára és a tőlük érkező jelekre.

Az önzetlenség vizsgálata

Range és társai éppen ezért kivették az egyenletből az embert. A kísérletben két kutyát helyeztek el egymás mellett, különálló ketrecekben. Az ún. „donor kutya” lehetőséget kapott arra, hogy szomszédjának átnyújtson egy tálca élelmet, a tárgyat egy kötél meghúzásával tudta irányítani. Míg az egyik tálcán egy jutalomfalat pihent, addig a másikat üresen hagyták. A kutyákat heteken át tréningezték a feladatra, hogy megértsék a tálca-húzó rendszer működését. A donor kutya minden pillanatban tudta, hogyha társának adja a falatot tartalmazó tálcát, akkor ő maga semmit sem kap. Gyakorlatilag egyetlen pozitívummal járt számára a feladat, mégpedig az, hogy tettével kifejezhette kedvességét társa irányában.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a kutyák egyéb motiváció hiányában is proszociális viselkedést mutattak, hiszen önzetlenül átengedték az ételt a másik kutyának. Ugyanakkor sokkal nagylelkűbbnek bizonyultak, ha korábban már találkozhattak szomszédjukkal. „A kutyák valóban képesek proszociálisan viselkedni fajtársaikkal. Mindezidáig nem sikerült tudományos bizonyítékot találni erre. Azt is megfigyeltük, hogy viselkedésüket az ismeretség foka is befolyásolta. A proszociális viselkedés megjelenése csökkenő tendenciát mutatott, ha a donor kutya nem ismerte a másik kutyát.” – derült ki a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.

A teszt eredményességéhez azt is megmutatták a kutyáknak, hogyan juttathatják finom falatokhoz saját magukat. Ily módon biztosították, hogy nem csupán véletlenszerűen húzták meg a kötelet. Range szerint „ez a kontroll kizárja annak lehetőségét, hogy a kutyák az ismeretlen kutyatárstól való félelmükben ne húzzák meg a kötelet. Amint egy számukra idegen kutya került a szomszédos ketrecbe, alanyaink inkább magukat jutalmazták, méghozzá a legnagyobb örömmel." A tudósoknak még egy vitás kérdést sikerült tisztázniuk. Korábban felmerült, hogy a kutyák azért húzzák meg kevesebbszer a jutalmazó kötelet, mert figyelmüket elvonta az ismeretlen szomszéd jelenléte. Elenyésző volt azonban azon esetek száma, amikor egyáltalán kapcsolatba léptek az idegen kutyával.

Más szavakkal élve a kutyák jobban figyelnek barátaikra, mint a számukra ismeretlen ebekre, bár ez az emberek proszociális viselkedéséről is ugyanígy elmondható. Képesek vagyunk kedvességre és önzetlenségre társaink irányában, de gyakrabban mutatjuk azok felé, akik közelebb állnak hozzánk.