Ősi vadászkutya maradványaira bukkantak paleontológusok

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közétett tanulmányukban a kutatók leírják az általuk felfedezett fosszíliákat, a besorolásukra tett kísérleteiket és annak lehetőségét, hogy a térségben élt előemberek kapcsolatban állhattak-e a vadászkutyával.

A georgiai falu a paleoantropológusok egy fontos lelőhelye évtizedek óta. Itt találták meg a Homo erectus előember mintegy 1,8 millió éve élt egyik alfajának maradványait.

A most feltárt ősi kutyamaradványok a kutatók szerint egy eurázsiai vadászkutyáé  (Canis (Xenocyon) lycaonoide), amely mintegy 1,8 millió éve jelent meg először és 800 ezer éve halt ki.

A megtalált csonttöredékek - fogak és egy állkapocs darab - alapján úgy vélik, hogy a kutya mintegy 30 kilogramm súlyú lehetett, és egy fiatal egyed volt.

A kutatók szerint Dmanisiben, ahol számos állat maradványait tárták már fel, először bukkantak eurázsiai kutya maradványaira, és ezek a leletek a valaha talált legöregebb ilyen fosszíliák európai lelőhelyen - olvasható a PhysOrg tudományos ismeretterjesztő hírportálon. 

A kutatók megjegyezték, hogy a maradványok megtalálása nem jelentik azt, hogy a kutya háziasítva lett volna. Korábbi kutatások szerint az ember mintegy 40 ezer éve kezdett háziasítani bármely kutyafajtát.    

A kutya és az emberi fossziliák közelsége azonban azt jelzi, hogy együtt éltek a térségben, és esetleg egymástól szereztek élelmet. Az ember és az ősi kutya valószínűleg akkor találkozhatott, amikor az eurázsiai vadászkutya délre, a Közel-Keletre és Afrikába vándorolt, és az emberek Afrikából északra, Európába és Ázsiába vándoroltak - írták a szakemberek.