Keserédes jubileum - Tizedik éve segít a bajbajutott állatokon a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet

Tíz év – mint mondják, gombócból is sok. Rengeteg munka és tapasztalat van a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet csapata mögött. Ennyi idő alatt sokat láttak – jót, rosszat, örömöt és bánatot egyaránt. Látják azt is, miben fejlődött a világ és az emberek. De azt is, miben nem – sőt, miben léptünk inkább vissza.

Pintér Attilát, a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet megálmodóját kérdeztük az elmúlt évek tapasztalatairól, történéseiről. Megosztott velünk néhány statisztikai adatot is, valamint azt is, hogy látják ők az egész szilveszteri tűzijáték problémakörét.

-   Hogyan indult el az Ügyelet? Milyen volt az első alkalom, az első szilveszteretek?
-   Az első évben csak önkéntes adatbázis és egy Facebook esemény volt, páran fogtunk össze állatmentők és állatbarátok, és 3-4 nap után fejeztük be, amikor is megpróbáltuk összeszámolni, ki hány kutyát talált meg. Akkor döntöttem el, hogy kell ehhez valamilyen visszanézhető nyilvántartás.

-   Hogyan alakultak a következő évek? Több, vagy kevesebb munkátok lett évről évre? Milyen feladatokkal, problémákkal kellett megküzdenetek?
-   A második évtől indult a mai felállás, a Facebook-oldallal, koordinátorokkal és telefonos bejelentő számmal, az állatmentő adatbázist pedig minden évben azóta is megcsináljuk, amibe legalább 250 önkéntes jelentkezik évente. Így a Facebook-oldalon már nyilván tudjuk tartani, hány bejelentésünk volt, és edukáló kampányokat is tudunk futtatni: mit csináljon, aki kutyát talál, mit csináljon a gazdi, hogy a kutyája ne szökjön el, és mit, ha már elszökött. Emellett minden évben várjuk a macskák bejelentéseit is, de rémült vadállatokról is rendszeresen kapunk hírt.

A pandémia alatt volt kevesebb bejelentésünk, érthető okokból, de az azt követő évben ismét megugrott a szám, és azóta se csökkent sokat.  Általában 1000 állatot jelentenek be hozzánk egy szilveszter miatt, és ennek csak valamivel több, mint a fele jut minden évben haza. De ez csak a jéghegy csúcsa, mert sok kutyát be se jelentenek hozzánk se, az egyéb állatokról, háztáji és vadállatokról főleg nem is beszélve. A valós szám, amennyi állat megrémül és bajba kerül az országban a szilveszter miatt, az több tizezerre tehető! Hiszen csak tavaly 30.000 vadlúd menekült el Tatán az Öreg tóról!

A legtöbb problémát általában az egyik felület, a Facebook állítja elénk minden évben. Három éve büntetik az oldalt, mert túl sokat posztolunk rövid idő alatt, és idén a bejelentéseket nehezítették majdnem meg, de azt végül úgy tűnik, hogy sikerült orvosolni. Emellett a pandémia alatti kijárási tilalom hol átok, hol áldás volt, attól függően, hogy egy állatmentőt, vagy egy tűzijátékozót tartott vissza.

-   Hogy látod, történt az elmúlt 10 év alatt a szilveszteri tűzijáték-probléma területén bármiféle pozitív változás, fejlődés? Akár a települések vezetése részéről, akár a gazdák és a felelős állattartás területén, akár a nem-gazdik hozzáállásában?
-   Valamennyire igen, és egy része szerintem nekünk is köszönhető, de nagyobb részt most is ugyanaz a helyzet, mint évekkel ezelőtt.
Az évek alatt azt elértük, hogy az emberek egyre inkább állnak meg egy kóbor kutya láttán, mert tudják, hogy kapnak segítséget, nem kell egyedül megoldaniuk egy számukra ismeretlen helyzetet. Tudnak segítséget kérni Facebookon is egy poszttal, de egy telefonszámot is fel tudnak hívni, és sokan aktívan is segítenek egy utcán talált kutyának: elviszik chipet nézni egy benzinkútra, vagy akár visszaviszik a gazdinak, mert mi megmondjuk nekik, mit és hol csináljanak. Emellett talán valamelyest nő a felelős gazdik száma, akik vigyáznak ilyenkor az állataikra, de ez sajnos nem mindig van így.

Még most is, 11 évvel a törvény után sok kutyában chip sincs, és azt gondolják, hogy az ő kutyájuk nem félős. Ugyanakkor hiába tesz meg mindent a felelős állattartó, ha a pirotechnikai termékek szerelmesei a törvényben meghatározott 12 óra helyett egy teljes héten át lövik fel a tűzijátékokat – akár fényes nappal is -, vagy dobálják be a kertbe vagy a pórázon sétáló kutya mellé a már 15 éve betiltott petárdát. Ezek ellen egyszerűen nem lehet védekezni. És akkor még a vadállatokról, a beteg emberekről, pl. epilepsziásokról vagy autistákról nem is beszéltünk, nekik is rettegés ez az ünnep. Az asztmások és légzési betegségekben szenvedők pedig a szállópor miatt szenvednek.

A települések többsége sajnos egyáltalán nem foglalkozik ezzel a problémával, beszéltem olyan jegyzővel, aki nem tudta (!), hogy törvényben foglalt kötelessége a városának ebrendészt megbíznia, nemes egyszerűséggel azt mondta: „minek, a civilek úgyis megoldják”. És ez így is van, az állatmentők 99 százaléka civil vagy civil szervezet tagja, az Ügyeletet is minden évben 30-40 lelkes önkéntes szervezi meg, és a 250 állatmentő szintén nagyrészt civil. Van néhány üdítő kivétel, pár városban betiltották a tűzijátékot, de sajnos, ha az ott lakók ezt nem tartják be, akkor ez veszett fejsze nyele. Erre jó példa a már említett Tata, ahol 2018 óta tilos a vadludak miatt a tűzijáték, de tavaly mégis több napon át volt égzengés a városban, aminek köszönhetően, ahogy már említettem, harmincezer madár menekült el. Még nagyobb baj a hatóságok közönye, akik meg sem próbálják betartatni a törvényeket. A petárda birtoklása is büntetendő, és a 12 órás időintervallumot sem lenne nehéz figyelni, mégis elenyésző büntetést osztanak ki minden évben a rend őrei. Tavaly Tatán egyetlen 18 éves lány kapott büntetést, mert ő feltöltötte Facebookra a fellövést, de országos szinten is átlagosan 10 embert büntetnek meg illegális pirotechnikai eszköz használatáért szilveszterkor. Márpedig olyankor egy kis faluban is több petárdát dobnak el ennél.

-   … és miben lenne még nagyon fontos, hogy fejlődjünk? Mi lehet a kulcsa a probléma kezelésének, netán megszüntetésének (reális talajon mozogva)?
Már az is nagy fejlődés lenne, ha minden ember, legyen az állattartó, állatokat nem szerető, vagy tűzijáték-imádó, empatikusabb lenne a másikkal szemben. Elfogadná, hogy nem csak ő létezik a világon, hanem mások is, akikre bizony hatással van az, amit tesz. A gazdák persze vigyázhatnának jobban a saját állataikra, de mindenre ők sem képesek. Pár éve Duffy, egy epilepsziás kutya gazdái egész szilveszter este a kutyájukkal voltak, mindent megtettek, és a kutyának nem lett baja. Azonban egy szomszéd két nap múlva fellőtte a megmaradt tűzijátékát, és Duffy 40 (!) rohamot kapott, el kellett emiatt engedni a gazdiknak. 4 éves volt csupán. Tehát már azzal is előrébb lennénk, ha az emberek a szabályokat betartanák, vagy legalább a hatóság megpróbálná betartatni, de mindegyiktől fényévekre vagyunk.

És ez két érdekes kérdést vet fel: miért kötelezi bárki arra az állattartót, hogy bulizás helyett a kutyájával, macskájával, lovával, stb. együtt rettegjen? Miért van több joga egy petárdázónak, aki a szabályokat sem tartja be, mint egy gazdinak? Ráadásul úgy, hogy egyértelműen kisebbségben vannak azok, akik nem tudnak ünnepelni e nélkül, és rengetegen vannak, akik emiatt szenvednek? Miért a többségnek kell tűrnie a kisebbség őrületét?

A másik pedig, hogy mi lesz azokkal az állatokkal, akiknek nincsen gazdájuk? A kóbor háziállatok és a vadállatok, rájuk ki vigyáz? Hány kóbor kutyának kell még levágnia a lábát egy vonatnak, mert menekülés közben elé futott, vagy lezuhannia, vagy falnak repülnie madaraknak, mert menekülés közben kimerültek? Tényleg megéri a népesség egy kis részének öröme ennyi szenvedést és halált?

-   Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján mit üzennél a gazdiknak?
-   Vigyázzanak nagyon az állataikra, és vegyék komolyan a bajt. Legyen chip a kutyában, regisztrált, helyes adatokkal. Karácsonytól a szilveszter utáni első hétvégéig vigyázzanak jobban minden állatukra, csak pórázon sétáltassák a kutyát, és sötétedés után vigyék be a házba. Ha tudják, hogy az állat érzékeny, akkor készüljenek fel, és maradjanak vele. Húzzák be a függönyöket, hangosítsanak fel zenét és kössék le a kutya figyelmét akár játékkal, etethetik és simogathatják is.

A legfontosabb pedig, hogy ne hagyják figyelmen kívül a kutyájuk félelmét! Mint az a gazda, akinek szilveszter este háromszor szökött el ijedtében a kutyája és ment is vissza, és negyedszere szívrohamot kapott és meghalt. Ha az első alkalom után elzárja és figyel rá, talán ma is élne.

Valamint, ha bajba jutott állatot látnak, akkor ne hagyják ott és kérjenek neki segítséget. Legyen az kutya, macska, ló, madár, vagy bármilyen más állat.

-   Zárásként: lesz 11. Szilveszteri Állatmentő Ügyelet is?
-   Szeretném, ha nem lenne, mert nem lenne rá szükség. Ezért az ünneplőknek szeretném üzenni: úgy is lehet ünnepelni, hogy azzal mást nem rémítenek halálra! Próbálják ki idén, és akkor egyszer az állatmentők is ünnepelnének! Ahelyett, hogy mások olyan állatait mentik meg, akik mások tombolása miatt kerültek bajba. Ha így lenne, akkor idén sem lenne szükség ránk. Szeretnék egyszer egy ilyen világban élni, biztos vagyok benne, hogy mindenki boldogabb lenne benne, a most petárdázók is.

Addig is aki segítene a szilveszteri állatmentésben, jelentkezzen itt:  https://forms.gle/hLVP83K1X7CMcxEGA