Utolsó útjára kísérték Kaya-t, a rendkívüli segítőkutyát

Kaya Lyle mellett állt, amikor a Kongresszus előtt azt szorgalmazta, hogy minél több veteránnak legyen lehetősége segítőkutyával dolgozni. Bár Kayát idén február 4-én el kellett altatni, öröksége marandó: gazdájával közösen érték el, hogy törvény szóljon a veteránok mentális egészségét támogató segítőkutyákhoz való jogáról.

Lyle a középiskola elvégzése után csatlakozott a tengerészgyalogsághoz, és 2011-ben Afganisztánba vezényelték. A CNN-nek elmondta, hogy nem sokkal azután, hogy visszatért a bevetésről, poszttraumás stressz-zavarral diagnosztizálták. De az előírt kezelési módszerek nem váltak be nála. A válás és a munkanélküliség pedig súlyosbította mentális egészségügyi problémáit.

„Tényleg nagyon mélyponton voltam, nem sokon múlt, hogy csak egy újabb szám legyek a veterán öngyilkossági statisztikák között” - mondta.

Végül egy barátja inspirálására, aki segítőkutyával élt, ő is örökbe fogadott egy négylábút. Így vált eggyé az útjuk Kaya-val a texasi Dallasban.
 

Lyle elmagyarázta, hogy Kayát kifejezetten arra képezték ki, hogy segítsen a poszttraumás stressz-szindróma (PTSD) tünetein, például felébressze őt rémálmaiból, vagy megnyalja az arcát, amikor szorongásos rohama van. A kutya közbelépései "segítettek megnyugodni, és megtörni a harag, depresszió, szomorúság vagy bármi más eluralkodását az emberen" - mondta.

Akkoriban az Egyesült Államok Veteránügyi Minisztériuma még nem biztosított finanszírozást a PTSD-s segítőkutyák képzésére – ezért saját pénzéből 10 000 dollárt költött Kaya örökbefogadására és kiképzésére. Elmondta, hogy bár vannak non-profit szervezetek, amelyek szolgálati kutyákat biztosítanak veteránoknak, sokuknál a várakozási idő meghaladja az egy évet.

Kaya mindenkinek egyből belopta magát a szívébe, akivel csak találkozott. Lyle pedig azon kapta magát, hogy egyre többet beszélt az embereknek arról, hogy a terápiás kutyák milyen jó hatással vannak a veteránok mentális egészségére.

Végül ezeknek a beszélgetéseknek a hatására megfogalmazta és a Kongresszus előtt képviselte a PAWS for Veterans Therapy Act tervezetét, amelyet 2021-ben fogadtak el törvényként. A szabályozás szerint a Veteránügyi Minisztérium ötéves kísérletben vizsgálja, hogy a segítőkutyák hogyan válnak be a poszttraumás stressz-szindrómában (PTSD) szenvedő veteránok számára.

@southwestair

We were honored to fly our loyal friend and hero, Kaya, home to rest after a lifetime of hard work. Throughout her career, Kaya flew with us over 250 times to help establish the PAWS Act which united Veterans with service dogs. We are so grateful to be a part of her legacy, and we thank her and her owner, Cole, for their many years of service. ❤️

♬ Ambient-style emotional piano - MoppySound

Lyle elmondta, hogy a speciális feladatok elvégzése mellett a segítőkutyák "rendkívül erős védőeszközként" is működnek a veteránok öngyilkossága ellen. „Nagyon hatékony érzelmi segítők, amikor valaki magányosnak vagy depressziósnak érzi magát. Egy négylábú társ gondozása segíthet célt adni az életüknek.”

Kaya utolsó repülőútjáról a videó, amit Lyle posztolt közösségi média oldalán vírusként terjed. A kutyust karácsonykor diagnosztizálták rákkal és gazdája azt szerette volna, ha utolsó idejüket Texasban tölthetik együtt, ahol Kaya született és éveket éltek közösen.

Egy, a Southwest Airlines-nál dolgozó barátjuk segített a hazaút koordinálásában, így Kaya biztonságosan és kényelmesen szállt fel a gépre egy kézikocsin. Miután a fedélzetre került, a személyzet a mikrofonon elmesélte Kaya történetét, és arra buzdította az utasokat, hogy „fejezzék ki szeretetüket” az utolsó útján.

Amikor Lyle és Kaya kiszállt a gépről, emberek százai éljeneztek és tapsoltak a kutyusnak, és azt mondták, hogy "isten hozott itthon" és "köszönjük a szolgálatot" - mesélte Lyle. – „Valóban rendkívüli pillanat volt.”

Lyle úgy jellemezte Kayát, mint "tökéletes profit", amikor dolgozott, de amikor a munkamellény lekerült, "kis díva volt, aki imádott játszani”.

"Az tette őt olyan rendkívülivé, hogy már a kiképzés előtt is nagyon okos volt" – nyilatkozta a gazdi végtelen szeretettel. – „Olyan intuitív kutya volt.”

Számos amerikai politikus, tisztelgését tette közzé a közösségi médiában Kaya halála után. Lyle azt mondta, reméli, hogy Kaya öröksége még a távozása után is ösztönözheti a veteránok és a segítőkutyák együttműködésének elősegítésére irányuló erőfeszítéseket. Sokak véleményének adott hangot Lyle, amikor azt nyilatkozta: „A segítőkutyák életet menthetnek.”

„El sem tudom mondani, hány veterán üzent nekem és keresett meg az elmúlt években és még most is, és mind azt mondta: „Tudod, Kaya inspirált, hogy saját kutyát szerezzek, mert láttam, amikor arról beszélsz, hogy milyen erőteljes hatással volt az életedre, és ha nem tettem volna, már megöltem volna magam.”
Ez a tanítás Kaya legmélyebb és legerősebb öröksége.