A kutyák 5 érzékszerve: Tudtad, hogy egész másképp működnek, mint az emberé?

1. Látás
    

• Kimagaslóan érzékenyek a gyors mozgásokra. Ragadozó őseik miatt ez érthető, hiszen a táplálékuk vagy épp az életük múlhatott rajta, hogy időben kiszúrják-e a prédát vagy el tudják-e kerülni a támadásokat.
• Ugyanakkor érzékenyek a legkisebb mozgásokra is.
• A közeli és távoli tárgyakra való fókuszálási képességük nem olyan jó, mint az emberé.

• A színlátásuk is teljesen eltér a kétlábúakétól. Noha nem igaz, hogy fekete-fehérben látnának, amint azt sokáig feltételezték. Viszont csupán 2 színérzékelő csap van a szemükben, amelyekkel a kék és a sárga színt képesek azonosítani. Tehát nem érzékelik a vörös és a zöld színek árnyalatait.
• Amíg az ember körülbelül 30 méter távolságról is képes megkülönböztetni a tárgyakat, addig a kutyusoknál ez csupán körülbelül 6-7 méter.
• Sokáig élt az a tévhit, hogy látnak a sötétben. Ez azonban így nem teljesen igaz. De az tény, hogy saját, földhöz közeli perspektívájukból négyszer jobban látnak a sötétben, mint az ember.
• Sokkal szélesebb a látómezőjük, mint a kétlábúaknak. A kutyák látómezeje kb. 250 fok, míg az emberé jó esetben 190 fok. Ezért is lehetséges, hogy ha hátulról adott szögből közelítünk feléjük, ők akkor is tudják, hogy jövünk. (Ez különösen siket kutyusoknál lehet fontos, akik a hallásukra nem tudnak támaszkodni.)
• Nem látnak élesen. Legalábbis nem úgy, mint mi emberek. A teljes látásélességük csupán 20-40% az emberéhez viszonyítva. Vagyis a kutyák 60 cm távolságnál már elveszítik a kontúrokat, míg az embereknél ez a távolság általában több, mint 2 méter.

• Lényegében nincs mélységérzékelésük. Ezért is lehetnek közöttük olyan egyedek, akik félnek például a lépcsőzéstől. Vagy ezért hezitálnak sokáig, ha le kell ugraniuk valahonnan. Nem igazán tudják felmérni, hogy milyen távolságra van, ahova érkezni fognak, csak azt érzékelik, hogy nem folytatólagos a talaj előttük.
• Ha eltakarjuk a szemüket vagy a látómezőt, akkor úgy értelmezik, hogy ami például ijesztő számukra, az valójában nincs is ott. Ezért lehetnek olyan kutyusok, akik bár az állatorvosnál extrán rettegnek, de megnyugszanak, ha egy pokróccal letakarják a buksijukat. (Persze úgy, hogy levegőt tudjanak közben venni.)

2. Hallás
    

• A kutyák hallása sokkal kifinomultabb az emberénél. Akár négyszer távolabbról is meghallanak bármit, amit mi nem.

• Kétszer olyan magas frekvenciájú hangokat is meghallanak, mint az ember.
• Viszont pont az előzőek miatt sokkal érzékenyebbek is a hangokra.
• Füleik forgatásával könnyűszerrel képesek azonosítani, hogy melyik irányban van a hang forrása.
• Meg tudják különböztetni a hangokat. Olyannyira, hogy például képesek beazonosítani a gazdi autójának frekvenciáját. Innen is tudhatják, hogy mikor érkezik haza. Még akkor is képesek erre, ha több azonos márkájú, típusú, évjáratú autó halad el az otthonuk előtt.
• Meg tudják tanulni a hangok jelentését, és képesek belőlük meghatározni a következő eseményeket. Gondoljunk csak arra, amikor a kutyus a szobában épp mélyen alszik, mi pedig a konyhában a lehető legcsöndesebben nyitjuk ki a hűtőszekrény ajtaját, hogy egy kis nasit vegyünk ki belőle magunknak, az eb pedig azonnal ott terem és várja a jussát!
• Velünk ellentétben ők pontosan tudják értelmezni a többi kutya ugatását, vinnyogását, vonyítását, morgását. Ezért, ha reagálnak ezekre, akkor semmiképp se lepődjünk meg.

3. Szaglás
    

• A kutyák orrában 300 millió szaglószervi receptor van. Ezzel szemben az emberében alig 6 millió.

• Ráadásul az ebek agyuk sokkal nagyobb részét aktiválják szaglászáskor, mint a kétlábúak.
• Képesek a szagokat társítani emberekhez, eseményekhez. Így lehet, hogy ha az utcán összetalálkozol a szomszéddal, aki épp sétáltatja a kutyusát és nálad van egy falat finom sajt, amit – a gazdi engedélyével – odaadsz neki, akkor onnantól, te leszel a sajtszagú ember. Még akkor is, ha máskor, amikor találkoztok, akkor nincs nálad sajt.
• Sőt! A szagok aztán emóciókkal is társulhatnak, illetve ki is válthatják azokat. Az előző példát folytatva a kutyus, ha megérzi a sajtszagot, akkor kellemes érzések kerítik majd hatalmukba. Még akkor is, ha csak egy bolt előtt elsétálva csapja esetleg meg az illat.
• Viszont ugyanezért a kellemetlen élményeket is köthetik egyes szagokhoz. Így lehet, hogy már az állatorvosi váróban stresszelni kezdenek csupán, mert megérzik az orvosi fertőtlenítő szagát.
• A kutyusok képesek olyan hormon tartalmú szaganyagok kibocsátására, amit mi emberek nem érzékelünk. Ezek közül az úgynevezett appeasing feromon, amit az anyakutya bocsát ki a kölykök számára. Ezt érezve a kicsik megnyugszanak és biztonságban érzik magukat. Létezik kereskedelmi forgalomban ennek a mesterségesen előállított formája (nyakörv, párologtató, spray stb. verzióban). Azonban ezek jótékony hatása nem minden kutyusnál valósul meg.
  És léteznek olyan hormon tartalmú szaganyagok is, amik feszültté, stresszessé tehetik a kutyát. Ha a séta során azt látod, hogy kedvenced – láthatólag ok nélkül - feszültté válik, akkor elképzelhető, hogy egy másik kutyus sétált arra, aki ilyen szagmintát hagyott hátra.
• Mivel ilyen szuper a szaglásuk, az illóolaj terápiák is kiválóan működnek náluk. Azonban érdemes figyelemmel lenni rá, hogy a jobb szaglásuk miatt kevesebb olaj is elegendő lehet. Illetve lehetnek olajok, amik számukra kellemetlen illatúak. Ha a kutyusoknak szánt aromaterápiáról szeretne valaki többet megtudni, akkor szeretettel ajánlom Varga Erzsébet kisállat fizió- és aromaterapeuta oldalát itt. 

4. Ízlelés
    

• Ez az első érzékelés, ami a kölyköknél kialakul. Megelőzi a hallás és látás kialakulását is.
• Míg az embernek 9000 ízlelő receptor áll rendelkezésére, addig négylábú barátunknak csupán 1700.

• A kutyusok elsősorban a hús ízű dolgokat preferálják. Na, azért ez nem meglepő, ugye?
• A keserű ízeket viszont nem szeretik, és ha csak tehetik, akkor elkerülik.

5. Érintés
    

• Míg az emberek tapintással is érzékelnek, a kutyusok erre, ugyanebben a formában nem képesek. Azonban az érintés átélése, elfogadása, mint 5. érzékelés működik náluk.
• Vannak olyan területei a testüknek, amit a legtöbb kutyus nem szeret, ha megérintik. Vagy akár el sem viselik, ha ezeket próbáljuk mondjuk simogatni. Illetve, vannak közöttük, akiknél ez bizalmi kérdés és az imádott gazditól elfogadják. Ilyenek a szemek, a száj, a fülek, a tappancsok, a genitáliák vagy a végbél környéke és a pocak.
• Érdemes ezekre a területekre tréningezni az érintést jutifalattal, hogy lehetőleg pozitív élmények kapcsolódjanak nekik hozzá. Ezzel megkönnyíthetjük az állatorvosi vizsgálatok lefolytatását.
• Ha mindenképp meg kell érintenünk ezeket a területeket, akkor mindig lassú, egyenletes mozdulatokkal tegyük. Ezzel biztos, hogy nem váltunk ki ijedtséget a kutyusból és elősegíthetjük, hogy relaxált maradjon közben.

• Bár szokniuk kell a dolgot, de a kutyusoknál is kiválóan működnek a különböző masszázs- és érintéstechnikák. Nem csupán fiziológiai, de érzelmi szempontból is javasoltak ezek.

További cikkek a témában: 

A kutyák orrukkal képesek érzékelni az infravörös sugárzást.

A földi mágneses mező segítheti a kutyákat a tájékozódásban.