A Te kutyád megijedne egy plüss kutyától?

Ki a legbátrabb? Mit tennének meg a kutyák egy ízletes csontért?

Erre kereste a választ a videó: egy igen csalogató falatot helyeztek el egy parkban, ami a legbátrabb kutyáé lehet. A csontot pedig nem más őrzi, mint egy plüss bábfigura, ami egy kis fekete-fehér kutyát mintáz. És hogy hogyan reagáltak a kedvencek a csontot hevesen védelmező plüss kutyára? Nézd meg a videón:

Mit mondanak a kutatások?

Egy massachusetts-i kutatócsapat arra a kérdésre kereste a választ, hogy segíthet-e nekünk jobban megérteni kutyánk viselkedését idegen kutyák társaságában, ha egy "hamis" vagyis plüss kutyát használunk? 

A kísérlet során 45 kutya reakcióját hasonlították össze. Először egy igazi, majd egy élethű játék kutyával ismertették őket össze. Az igazi kutya egy ivartalanított amerikai staffordshire terrier keverék volt, míg a plüss egy hasonló méretű, de kinézetre leginkább egy pointerre hasonlító kutya volt. Azt vizsgálták, hogy az alanyoknál megjelennek-e az ismerkedés tipikus jelei pl. a megközelítés, szaglászás, farokcsóválás, morgás, ugatás, hátrálás. A kutyák válaszreakcióit pedig három kategória szerint osztályozták: 

• barátságos/játékos
• félős/riadt
• agresszív

A leggyakoribb a barátságos válasz volt, s azt tapasztalták, hogy a barátságos kutyák mind az igazi, mind a plüss kutyára hasonlóan reagáltak. Az agresszívan viselkedős kutyák viszont eltérő viselkedett a két irányban. Összesen 17 kutya mutatotta az agresszív viselkedés valamely formáját, 8 a valódi és 12 az élethű kutyával szemben, de csupán 3 alanynál fordult elő, hogy mindkét típus felé egyértelműen agresszívak voltak. 

A kísérlet folyamán 32 kutya mutatott félelmet legalább az egyik típusnál, 21 pedig mindkettőnél - ebből 8 az élethű, és csak 3 a valódi kutyával szemben. Elmondható, hogy a félelmi reakciók valamivel konzisztensebbek voltak, mint az agresszív viselkedésformák. 

Az eredmények azért is fontosak, mivel számos menhely alkalmaz élethű plüss kutyákat a gazdikeresők viselkedésének felméréséhez, elsősorban annak megállapításához, hogy az adott kutya agresszív-e fajtársaival. Külföldön ez már bevett gyakorlat, és talán érthető is, hogy az esetleges sérülések elkerülése érdekében inkább ezt a veszélytelen utat választják. A módszer eredményessége azonban megkérdőjelezhető, s létjogosultságának bizonyításához további vizsgálatokra lesz szükség. 

Ahogy mi, emberek is meglepődhetünk egy emberformájú szobrot látva, megijedhetünk egy furcsa plüss állattól vagy értetlenül állunk egy rajzfilm előtt, úgy a kutyák is gyakran úgy reagálnak egy nagyméretű valósághű babára, mintha igazi gyerek lenne. Sőt, még egy kötött, horgolt vagy fából faragott macska látványa is felkeltheti a kutya vadászösztönét. 

Egy francia kutató például egy kutya sziluettjét festette fel egy falra, majd azt figyelte, észreveszik-e a kutyák, és ha igen, mit vált ki belőlük a kép. Érdekes módon a kutyák pontosan úgy közelítették meg a festményt, mintha egy fajtársukkal találkoznának, pl. megszaglászták a hátsó felét. Ez a jelenség a jel stimulus, vagyis rögzült cselekvésminták folyamata - tulajdonképpen az ideghálózat veleszületett mechanizmusa, a környezetből származó ingerekre adott ösztönös válaszreakció. Bizonyos jelek öröklötten is jelentéssel bírnak az állatok esetében, és a mi esetünkben is. 

Egy élethű plüss figura mozdulatlan, így valószínűbb, hogy látványa félelmet vagy agressziót vált ki a kutyákból. Az igazi kutyák azonnal választ adnak az ismerkedési kísérletre, pl. csóválják a farkukat, lesunyják vagy hegyezik a fülüket, megadóan elfordítják a fejüket vagy éppen előrelendülnek és támadnak. Ezzel szemben egy merev, mozdulatlan és furcsa szagú "kutya" láttán még mi magunk is elbizonytalanodhatunk, hiszen ösztönösen is belénk van kódolva az ismeretlentől való félelem. A kutyát is könnyen megtéveszti egy valósághű plüss állat, és a szokásosnál sokkal hevesebb reakciót is kiválthat belőle - míg rá nem jön, hogy valójában nincs is mitől tartania.

A plüss kutyák alkalmazása azonban előnyös is lehet a tanulás, nevelés során. Egyik fő pozitívuma, hogy segítségével megtanulhatja a gazdi, hogyan bánjon kedvencével, amikor pórázon sétáltatja, és idegen kutyával találkoznak. A tanulás folyamatát jelentősen befolyásolja a környezet, amelyben megtörténik. Így a járdára kihelyezett plüss kutya is elegendő stimulust jelenthet ahhoz, hogy gazdi és kutyája elsajátítsák a megfelelő viselkedést. Ilyen kontextusban egy plüss kutya felbecsülhetetlen értékű lehet!