
Az emberek étrendje is segíthette a kutyák háziasítását
2021. március 12., 11:30
Szerző: S.Zs.
Kategória: Könnyű
Hosszú idő óta foglalkoztatja a kutatókat, hogyan váltak a vad, félelmetes vadászokból leghűségesebb társunkká és barátunkká a kutyák. Egy újabb elmélet szerint a háziasítás folyamatát az akkori emberek étrendje is segítette.
Kezdetben nem hogy társak, hanem inkább egymás konkurenciái voltak az emberek és a farkasok, vadkutyák. A jégkorszak zord körülményei között kellett fenntartaniuk magukat, és értékes táplálékhoz jutniuk - különösen az energiát adó húshoz. Növényhez a kemény, hosszú telek végére egyre kevésbé jutottak hozzá őseink, maradt tehát a vadászat az életben maradásért. Tipikus zsákmánya a farkasnak és az embereknek pedig megegyezett (például szarvasok).
Igen ám, de a két vadász szervezete korántsem hasonló: az ember alapvetően vegyes táplálkozású, nagy szüksége van a növényi eredetű rostokra, és nem tud végtelen mennyiségű fehérjét megemészteni - mutat rá tanulmányában Maria Lahtinen, a Helsinki Természettudományi Múzeum kutatója. A kutatás során energiatartalom számítások segítségével becsülték meg a kutatók, mennyi energiát tartalmazhattak az elejtett zsákmányok, ezt vetették össze az emberek energiaszükségletével.

Fotó: sci-news.com
Az elejtett zsákmány sokkal több élelmet és kalóriát biztosított, mint amennyire az embereknek szüksége volt, elraktározni, tartósítani akkor viszont még nem tudták a maradékot. A feltételezés szerint az emberek ráadásul inkább az izmokat fogyasztotta, a belsőségeket nem.
Az eldobált hús maradékok csábítóak lehettek a környékbeli farkasoknak, így kerülhetett egyre közelebb egymáshoz a két faj és így csökkenhetett egyre jobban a zsákmányért folyó versengés.
A kutatás rámutat arra is, hogy a sarkvidéki környezet területein található a legtöbb olyan lelet, mely emberi településeken vagy azok közelében őskutyák maradványait is megtalálták. Ebből arra következtetnek, hogy ezeken a területeken mehetett végbe először a háziasítás. A kutató szerint ez az első ökológiai magyarázata a háziasításnak. Lahtinen kifejezetten a táplálkozás, az étrend tükrében vizsgálta a folyamatot. Az élelemfelesleg, az eldobált hús jelenthette az első olyan mozzanatot, amikor a farkas, az őskutya élelmet adó “gazdaként” kezdett az emberre tekinteni.
Forrás: euronwes.com, sci-news.com
Minden idők legidősebb kutyája
Méghozzá egy sokkal öregebb négylábúról kaptak bejelentést. Bobi, aki 1992. május 11-én látta meg a napvilágot nem csupán a legöregebb élő kutya, hanem a valaha élt legöregebb kutya.
Kutyák a történelemben: Buddy, Amerika első vakvezető kutyája
„Buddynak köszönhetem, hogy visszakaptam a szabadságom”. Magával ragadó történet egy német juhászkutyáról és gazdájáról, akik látássérültek és vakok ezreinek életét változtatták meg.
Elállta a mentőautó útját a kutyus, megmentette vele gazdája életét
A vonal hirtelen megszakadt és a mentésirányító hiába próbálta visszahívni a beteget már senki nem vette fel a telefont.
Kutyák a történelemben: Sigmund Freud és Jofi, a csau csau
Magánéletében és hivatásában is hűséges társra talált egy kedves szőrmók személyében.
Idős kutyát fogadnál örökbe? Van 5 remek érvünk mellette!
Egy mentett őszpofi hálája egy életen át elkísér. Szívmelengető érzés tudni, hogy annyi nehézség után hátralévő éveit nyugalomban és szeretetben élheti le melletted. Annyi mindennel gazdagodhat életünk, ha egy kisöreget választunk!