
Az emberek étrendje is segíthette a kutyák háziasítását
2021. március 12., 11:30
Szerző: S.Zs.
Kategória: Könnyű
Hosszú idő óta foglalkoztatja a kutatókat, hogyan váltak a vad, félelmetes vadászokból leghűségesebb társunkká és barátunkká a kutyák. Egy újabb elmélet szerint a háziasítás folyamatát az akkori emberek étrendje is segítette.
Kezdetben nem hogy társak, hanem inkább egymás konkurenciái voltak az emberek és a farkasok, vadkutyák. A jégkorszak zord körülményei között kellett fenntartaniuk magukat, és értékes táplálékhoz jutniuk - különösen az energiát adó húshoz. Növényhez a kemény, hosszú telek végére egyre kevésbé jutottak hozzá őseink, maradt tehát a vadászat az életben maradásért. Tipikus zsákmánya a farkasnak és az embereknek pedig megegyezett (például szarvasok).
Igen ám, de a két vadász szervezete korántsem hasonló: az ember alapvetően vegyes táplálkozású, nagy szüksége van a növényi eredetű rostokra, és nem tud végtelen mennyiségű fehérjét megemészteni - mutat rá tanulmányában Maria Lahtinen, a Helsinki Természettudományi Múzeum kutatója. A kutatás során energiatartalom számítások segítségével becsülték meg a kutatók, mennyi energiát tartalmazhattak az elejtett zsákmányok, ezt vetették össze az emberek energiaszükségletével.

Fotó: sci-news.com
Az elejtett zsákmány sokkal több élelmet és kalóriát biztosított, mint amennyire az embereknek szüksége volt, elraktározni, tartósítani akkor viszont még nem tudták a maradékot. A feltételezés szerint az emberek ráadásul inkább az izmokat fogyasztotta, a belsőségeket nem.
Az eldobált hús maradékok csábítóak lehettek a környékbeli farkasoknak, így kerülhetett egyre közelebb egymáshoz a két faj és így csökkenhetett egyre jobban a zsákmányért folyó versengés.
A kutatás rámutat arra is, hogy a sarkvidéki környezet területein található a legtöbb olyan lelet, mely emberi településeken vagy azok közelében őskutyák maradványait is megtalálták. Ebből arra következtetnek, hogy ezeken a területeken mehetett végbe először a háziasítás. A kutató szerint ez az első ökológiai magyarázata a háziasításnak. Lahtinen kifejezetten a táplálkozás, az étrend tükrében vizsgálta a folyamatot. Az élelemfelesleg, az eldobált hús jelenthette az első olyan mozzanatot, amikor a farkas, az őskutya élelmet adó “gazdaként” kezdett az emberre tekinteni.
Forrás: euronwes.com, sci-news.com
Fényesen csillog a prágai Károly híd szobrának kutyafigurája, a látogatók érintésének hála
Kedves és hűséges kisugárzásának köszönhetően szívből átérezzük a bennünket összekötő, ősidőktől eredő szeretetet.
Miért őszülnek idő előtt a kutyák?
Az ősz szőrszálak már fiatalabb korban is megjelenhetnek kedvencünk pofáján. Mi okozza és mely tényezők befolyásolják alapvetően az őszülés folyamatát?
Mikortól tekinthető idősnek a kutya?
A kutyám a mindenem – és bármit megtennék érte, hogy jól érezze magát. Ám az öregedés az ember legjobb barátját sem kerülheti el. Honnan lehet tudni, hogy idős korba lépett?
Az űrkutatás négylábú mártírja - Lajka kutya története
A négylábú űrhajós története titkokkal, de még inkább óriási hazugságokkal kísért: hősnek állították be, ám inkább nevezhetnénk mártírnak. Lajka, az utcán kóborló kutya előbb gyepmesteri telepre, onnan a szovjet kiképzőközpontba - hogy aztán 1957. november 3-án a biztos halálba küldjék.
Kutyák a történelemben: Buddy, Amerika első vakvezető kutyája
„Buddynak köszönhetem, hogy visszakaptam a szabadságom”. Magával ragadó történet egy német juhászkutyáról és gazdájáról, akik látássérültek és vakok ezreinek életét változtatták meg.