A kutyabarát helyek szakértője, a kutyabarathelyek.hu

Összes      Friss      Ajánló      Állatvédelem      Egészség      Jó tudni!      Könnyű      Közérdekű      Kreatív      Nevelés      Utazás

Békében az erdőkben

Lovasok, kutyások és vadászok


2016. november 05., 06:00


Szerző: S.Zs.


Kategória: Jó tudni!




Már szinte tapintható a feszültség erdeinkben a vadászok és a kutyások között, de gyakran a vadászok és lovasok között is. Cikkünkben arra is kitérünk, mi a helyes viselkedés akkor, ha kutyánkat sétáltatva lovasokkal találkozunk az erdőben.



Mivel időről időre megjelennek a médiában a vadászok által kilőtt kutyákról szóló hírek, gyakran érezhető feszültség a két tábor között, de olykor feléledni látszik a vadászok és a lovasok közti ellentét is. A Lovasok.hu ezért két olyan elismert lovas szakembert szólaltatott meg a témában, akik elkötelezett kutyások és vadászok is: dr. Pallós Andreát és dr. Túri Árpádot. 

 

Dr. Túri Árpád a Dunaföldvári Állatkórház vezető főorvosa. Az általános állatorvosi diploma mellett kisállat specialista klinikus szakállatorvos, továbbá a lógyógyász specialista klinikus szakállatorvos diplomát is szerzett. Emellett az állatorvos tudományi egyetemi tanulmányaival párhuzamosan a Soproni Egyetem vadgazda szakmérnöki diplomáját is magáénak tudhatja. Így azon kevés szakember közé tartozik, akinek mind a kutyás, mind a lovas és mind a vadgazdasági életre széles rálátása van.

 

Dr. Túri Árpád a Dunaföldvári Állatkórház vezető főorvosa, általános állatorvos, kisállat specialista klinikus szakállatorvos, lógyógyász specialista klinikus szakállatorvos valamint vadgazda szakmérnök
Dr. Túri Árpád a Dunaföldvári Állatkórház vezető főorvosa, általános állatorvos, kisállat specialista klinikus szakállatorvos, lógyógyász specialista klinikus szakállatorvos valamint vadgazda szakmérnök
Fotó: lovasok.hu

 

Valahol mindhárom tábort megértem - mondja. De azt el kell fogadni, hogy a kutyának és a macskának nincs helye kint a természetben. A kijáró, és kóbor kutyák és macskák intenzíven és válogatás nélkül vadásznak - mindenre, ami mozog. Nem azért mert éhesek, hanem szórakozásból - hasonlóan, mint az ember. Sokan meglepődnének, ha látnák, hogy a kutyák falkába verődve milyen szervezetten ölnek és akár néhány órán belül is milyen nagy kártételre képesek.

 

Azt javaslom a gazdiknak, hogy ha a természetben járva mindenképpen szeretnék szabadjára engedni kedvencüket, feltétlenül legyen a kutyán távolról is jól látható nyakörv – például olyan narancssárga fényvisszaverő nyakörv, mint amit a vadászkutyák is viselnek. Hiszen ha a vadász azt látja, hogy a kutya ilyen nyakörvet visel, tudja, hogy a gazdája sem lehet messze. Viszont ha ez a vadász ugyanazt a kutyát rendszeresen egyedül, a gazdi nélkül látja, akkor jogosan feltételezi, hogy kóbor kutyáról van szó.

 

Érdemes tudni, hogy nem a vadász fegyvere az egyetlen veszélyforrás, ami a vadászterületeken leselkedik a szabadon csatangoló kutyákra, mert az ebek akár a vadőrök és vadászok szakszerűen és legálisan elhelyezett csapdáiba is belefuthatnak. Nem is beszélve a számos illegálisan kihelyezett és szigorúan tiltott, illegális, halált okozó (pl. medve) csapdákról. Az élvefogó csapdák által befogott kutyák gazdáit a vadőrök általában értesítik, ha tudják, ki a gazda, de nem szerencsés, ha erre többször is sor kerül. 

 

Lovaglás és kutyasétáltatás az erdőben
Lovaglás és kutyasétáltatás az erdőben
Fotó: Szépalma Hotel és Ménesbirtok

 

Ha a gazda legjobb szándéka ellenére is kijár a kutya – mindannyian ismerünk négylábú Houdiniket –, érdemes megpróbálkozni az ivartalanítással véget vetni a kórborlásnak. Már sok állatorvosi rendelőben rendelkezésre áll a modern laparoszkópos ivartalanítás, így ez már nem egy nagy műtét, csupán egy kis szösszenet a kutyusok életében. Végső esetben - ha minden kötél szakad – helyezhetünk koloncot a kutya nyakába. Ez a nyakörvről a kutya lába elé lógó jó 30 cm hosszú fadarab, ami akadályozza, zavarja a kutyát a mozgásban, így ellehetetleníti a vadászatot. Ha ilyen koloncot lát a vadász a kutya nyakában, az is életet menthet.

 

Bizonyos szempontból érthető a lovasok és a vadászok közti feszültség is, hiszen a vadász úgy gondolhatja, hogy a lovasok elriasztják a vadat, emiatt nem szívesen látják a lovasokat a vadászterületen.

 

Ennél azonban sokkal fontosabb probléma, hogy egy olyan területen, ahol nagyvadra vadásznak, a lovasok is veszélyben vannak. Nem azért, mert a vadász tévedésből őket lövi majd le - hiszen nem lőhet olyasmire, amiről nem tudja, hogy mi. Sokkal inkább azért, mert egy eltévedt golyó kárt tehet lóban, vagy lovasban. A nagyvadra való vadászat általában éjszaka zajlik, ekkor lovasok már jellemzően nem tartózkodnak az erdőben. Ha valakinek mégis a sötét erdőn keresztül visz az útja, saját és lova érdekében legyen jól látható: érdemes láthatósági mellényt, fényvisszaverő lófelszerelést használni, vagy akár egy kisebb, ledes fényforrást alkalmazni.

 

Tény, hogy vannak vadászok, akiknek nem való puska a kezébe. Vadásztársaim többsége azonban az állatokat és a természetet szerető és tisztelő, elhivatott szakember - mondta el a Lovasok.hu-nak dr. Túri Árpád.

 

dr. Pallos Andrea a MEOE Erdélyi Kopó Klub egyik rendezvényén
dr. Pallos Andrea a MEOE Erdélyi Kopó Klub egyik rendezvényén
Fotó: lovasok.hu

 

Otthonomat népes kutyasereglettel osztom meg - kezdi a beszélgetést dr. Pallós Andrea. Van köztük erdélyi kopó, rottweiler, beagle, vizsla, mudi, drótszőrű tacskó és norwich terrier is. Norwich terriereket tenyésztek, és a MEOE Erdélyi Kopó Klub elnökségi tisztét is ellátom. Az általános állatorvosi diploma mellett lógyógyász specialista klinikus szakállatorvos diplomát szereztem. Majd mivel mindig is vonzott a természet, de nem akartam „bunkó városi puskás ember” lenni, a Soproni Egyetemen szereztem vadgazda mérnöki diplomát.

 

Kezdjük talán ott, hogy az éremnek több oldala van, és mindegyik tábor előszeretettel feledkezik meg a többi oldalról. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy állatorvosként, kutya- és lótartóként, valamint vadászként mindegyik oldalra rálátásom van.

 

Kezdjük talán a legtöbbek által támadott oldallal, a vadászokkal és a vadásztársaságokkal. A vadásztársaságoknak a vadászatból származnak bevételei – részben a trófeás vad kilövési díjából, részben pedig a vadhús értékesítéséből. (Megjegyzem, hogy ez a vadhús kerül az élelmiszerboltok polcaira, valamint a kutyatápokba is.) Kiadásuk viszont van bőven, mert bár a laikus külső szemlélő azt gondolhatja, hogy a vadállatok „csak úgy” vannak, bizony pénzébe kerülnek a vadásztársaságoknak. A vadásztársaságok költsége a vadkár, az etetőhelyek létesítése és karbantartása, a különböző vadfajok téli etetése, a vadföldek vetése, ahol az állatok szabadon legelhetnek. Ha tehát csak a rideg számokat nézzük, már nem mindegy, hogy mitől pusztul el egy vad.

 

Az, hogy a lovasok, vagy gyalogos túrázók csak ritkán látnak vadon élő állatokat, nem azt jelenti, hogy kevés a vad hazánkban. A tény az, hogy a nagyvad, az őz és főként a vaddisznóállomány túlszaporodott, természetes ellenségeik – például farkasok és medvék –nincsenek. Tény az is, hogy az apróvad száma drasztikusan csökken az utóbbi években, köszönhetően a sokszor nem megfelelő gazdálkodásnak, valamint a szabadon portyázó kutyák és macskák kártételének is.

 

Ne zavarjuk a vadat az erdőben!
Ne zavarjuk a vadat az erdőben!
Fotó: Országos Magyar Vadászkamara

 

Szintén keveset tudnak az emberek a vadászokról. A vadász nem egyenlő a puskás emberrel. Kevesen tudják, hogy a vadászat nem a gyilkolásról szól, az csak a legkisebb részlete egy folyamatnak. A vadászat arról szól, hogy kimész a lesre, leülsz és figyelsz, hallgatod a természetet. Ez egy fantasztikus dolog. Nem hazudnak azok a vadászok, akik azt mondják, hogy évek óta nem sütötték el a fegyverüket. De gondoljunk bele abba is, mennyivel szegényebb lenne a világ Fekete István, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond irodalmi művei, illetőleg Csergezán Pál festőnk alkotásai nélkül? Bizony, vadászok közül kerültek ki a nagy vadászfestők és természetírók.

 

Gyakran vetik a vadászok szemére, hogy miért nem fogják meg a vadászterületen kószáló kutyát, miért nem fogatják be gyepmesterrel, vagy fényképezik legalább le. A probléma ott kezdődik, hogy a legtöbb kutya nem megy oda egy idegen hívására (gyakran a gazdája hívására sem), ha helyette inkább az erdőben portyázhat, viszont pillanatok alatt eltűnik szem elől. Egy a szürkületben tőled több száz méternyire szaladó kutyáról pedig szinte lehetetlen értékelhető fotót készíteni.

 

Lovaglás az erdőben
Lovaglás az erdőben
Fotó: Szépalma Hotel és Ménesbirtok

 

Gyakori érv, hogy a kutya úgysem éri utol a vadat. A kártétel sajnos nem merül ki abban, hogy a kutya a vadat lefojtja. Az állat gyakran pusztán a stressztől is elpusztulhat, de tavasszal gyakori, hogy az állat elvetél, ezzel pedig a következő évi szaporulata kimarad. És itt még nem is ejtettünk szót a mezei nyúl és fácán szaporulatáról. A nyúlfiak vagy a röpképtelen csibék nagyon könnyű prédái a kóborló kutyáknak és macskáknak.

 

Nem az a jellemző, hogy ha a vadász kutyát lát az erdőben, ki is lövi azt. A vadászok között az elenyésző kisebbség az, aki kilövi a kutyákat. Ha csak az utóbbi időben a médiában megjelent eseteket sorra vesszük, látható, hogy elsősorban közepes- és nagytestű kutyákat lőttek ki. Egyrészt a kistestűekről és a kölyökkutyákról valóban tudható, hogy nem jelentenek olyan nagy veszélyt a vadállományra, másrészt ezeket könnyű befogni, míg a nagyobb ebeket nem – pedig ők valós veszélyt jelentenek a vadra. Ezért utóbbiak könnyebben áldozatul esnek. Szintén rontja a kutya esélyeit, ha a gazdája nem látható a közelben.

 

Vidéken gyakori, hogy a kutyák kijárnak a természetbe. Az az általános, hogy a vadászok ilyenkor figyelmeztetik a gazdikat, mivel faluhelyen jobban ismerik egymást az emberek.

 

Kutyatartóként tudom, hogy a kutya valóban jobban kifutja magát, ha szabadon mozoghat. De ha kikerül a gazdi látóköréből, vagy ha a gazdi nem tudja visszahívni, veszélybe kerülhet és veszélyes lehet másokra. Az ideális az lenne, ha lennének megfelelően kijelölt és körbekerített, megfelelően tágas, nagyméretű kutyafuttató helyek, ahol az ebek biztonságosan élvezhetik a természetet. Amíg ilyen helyek nem állnak rendelkezésre, a gazdik felelőssége, ha kutyáik bajba kerülnek, vagy veszélyt jelentenek másokra.

 

A Pilisi Parkerdő Zrt., az Országos Magyar Vadászkamara, valamint az állatvédők megkezdték az egyeztetéseket, így hamarosan rendeződhet a helyzet, viszont valószínűleg az összes érintettnek kell majd bizonyos engedményeket tennie - zárta mondandóját dr. Pallós Andrea

 

 

 


Szoktatok erdőben sétálni kutyátokkal, vagy éppen lovagolni? Esetleg elkísér kutyád a lovaglás alkalmával is? Milyen tapasztalataitok vannak? A jókra is nagyon kíváncsiak vagyunk!


 

Forrás: Lovasok.hu / Magyar Dorottya
Cikk első megjelenése: 2015. szeptember 17.

Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről

kérünk lájkold Facebook oldalunkat!

 

Témába vág

Hátizsák kutyáknak – Praktikus tippek a viseléshez Hátizsák kutyáknak – Praktikus tippek a viseléshez
Ha úgy döntöttünk, szeretnénk kedvencünkre hátizsákot adni, felmerülhet a kérdés, hogyan szoktassuk hozzá? Mi kerüljön bele? És mi ne? Ebben szeretnének most segíteni.

Megszülettek az őzgidák: ne nyúljunk a magára hagyott kicsinyekhez! Megszülettek az őzgidák: ne nyúljunk a magára hagyott kicsinyekhez!
...ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy magára van hagyva! Ezekben a hetekben (is) különösen fontos, hogy felelős kutyások legyünk, és odafigyeljünk kedvencünkre, mikor a természetben járunk.

Hátizsák kutyáknak – Hasznos kiegészítő vagy veszélyes hóbort? Hátizsák kutyáknak – Hasznos kiegészítő vagy veszélyes hóbort?
Szép időben jól esik kimozdulni a szabadba. Tavaszi és őszi kirándulás, túrázás során megkönnyítheti a gazdi dolgát, ha kedvence is besegít a cipelésbe. Jó ötlet ráadni a hátizsákot? Vagy inkább kerüljük?

Kutyával a természetben - ezeket az illemszabályokat tartsd be a túrán, kiránduláson Kutyával a természetben - ezeket az illemszabályokat tartsd be a túrán, kiránduláson
A kirándulás, túrázás, vagy csak épp egy rövidebb séta a közeli erdőben kutyánkkal remek kikapcsolódási lehetőség. Ahhoz azonban, hogy ne csak mi, de más természetjárók, kutyások, és nem utolsósorban az erdő lakói is háborítatlanul, békében élvezhessék a természetet, be kell tartanunk néhány szabályt.

Lótrágya – Veszélyes lehet, ha a kutya megeszi! Lótrágya – Veszélyes lehet, ha a kutya megeszi!
A lovaknak, szarvasmarháknak és juhoknak adott féreghajtó már kis mennyiségben is komoly gondot okozhat az arra hajlamos kutyáknál, ha a trágyájukból csemegézik. Mit kell tudnunk róla, és hogyan kerülhetjük el a bajt?

Minősítés

Hogyan lehet minősített
kutyabarát helyed?

Minősítés és hirdetés – Tudj meg többet!

Tudj meg többet
tanúsító védjegyünkről!

Megismerem

Kedvenceink

Biztosítás

Kisállat biztosítás
bel- és
külföldön!
Gondoskodj kedvencedről!

Partnereink

Rehabportál Ebugatta Brimo partysátor JULIUS-K9

Hírlevél

A hírlevélre történő feliratkozással az adatvédelmi nyilatkozatot elfogadom.

kutyabarathelyek.hu - kezdőoldal Észrevételek
FaceBook Instagram Pinterest YouTube
Hogyan, és milyen gyakran fürdesd a kutyád? Hírek - Címlapon
Hogyan, és milyen gyakran fürdesd a kutyád?
A kutyáknál is terjed az étel- és környezeti allergia! Hírek - Címlapon
A kutyáknál is terjed az étel- és környezeti allergia!