Felfázásnál gyógynövényekkel is segítheted kutyádat

A téli húgyúti panaszok a kutyák életében nem ismeretlen panaszok:  A szukák jobban érintettek ilyenkor, mert anatómiájuk folytán hajlamosabbak a felfázásra, főleg, ha tüzelnek, de kanoknál is könnyedén kialakulhat betegség. Az alsó húgyutakat érintő gyulladásos, bakteriális fertőzéssel járó betegségek nem csak kezelhetőek, de odafigyeléssel sokszor meg is előzhetőek!

Az általában megszokott, hosszú, kiadós sétákat érzékenyebb kutyáknál extrém hidegben le lehet rövidíteni. Jó, ha nem ugrál be ilyenkor a kutya a jeges vízbe, de hogy egy életszerűbb példát mondjunk: figyeljünk oda arra, hogy ismerőssel találkozva ne álljunk le 5-10 percre sem beszélgetni úgy, hogy közben a kutya nem mozog, hanem ül vagy fekszik a betonon, hóban, fagyos talajon.

Kistestű kutyáknak a hó eléri a hasuk alját, ezzel jobban ki vannak téve a felfázásnak. Rövid szőrűeket takaróval védhetünk, míg minden kutyára igaz, hogy jó, ha hazaérkezéskor lehetősége van melegben megszáradni (esetleg hajszárítóval erre rásegíthetünk). A kutyacipő a hideg miatt kevésbé lenne indokolt, ugyanis a kutya talpa – az emberével ellentétben – jól alkalmazkodik a hideg-meleg hatáshoz, de a sózott utak, illetve a jég nem a kutya talpának való felület. Ha ráadásul repedezettek a talppárnák (ami belső anyagcserezavar jele!), akkor nem lesz elég ellenálló a bőr.

Stramm, erdőt-mezőt járó, kint tartott kutyák esetében a téliesített, szigetelt kutyaház mellé hasznos, ha olyan gyógynövényeket is etetünk az állattal, melyek melegítő, forrósító hatásúak, van némi immunerősítő és fertőtlenítő hatásuk (pl. kakukkfű, kevés fokhagyma). Hidegben ezeket langyos teaként is itathatjuk, vagy az amúgy hideg kutyaeledelt ezekkel átmelegíthetjük.

Ha a kutya felfázott, akkor tavaszig csak annyit legyen kint a hidegben, amíg intenzíven mozog. Utána vigyük meleg helyre, hajszárítóval szárítsuk meg, főleg a hasát, a has alsó részét!

A felfázás kiderítése állatorvosi feladat. Baktériumtenyésztésre is számítsunk, amit általában célzott antibiotikumos terápia követ. A baktérium által okozott húgyúti gyulladás eleinte többnyire a húgyhólyagot, húgycsövet érinti, de ha nincs kikezelve a betegség, akkor ez később hurutossá, gennyessé válhat, és feljebb terjedhet a vese (szukánál a méh) irányába.

Ha elhúzódik tartóssá válik a gyulladás, húgykövesség kialakulásával is számolni kell. A hólyaggyulladás során a hólyag fala megvastagodik, gyulladt, majd elhalt hámsejtek kerülnek a hólyag üregébe, a vizeletben különféle anyagok úszkálnak, egymáshoz tapadnak, kristályos anyagok csapódnak ki, s ezek összetapadva egy ásványi anyagokat bőven tartalmazó maggá alakulnak. Ez a kőképződési mag szolgál a húgykő alapjául, mely kisebb-nagyobb, szabályos vagy szabálytalan kövek formájában növekszik. Ezek gyógyszeres megsemmisítése, eltávolítása célszerű, melyet az állatorvosi rendelőben rutinműtétként végeznek. A gyógynövények szerepe a kisebb kövek, de inkább homok kihajtásában van (húgyúti átmosó terápia), valamint a kőképződés megakadályozásban, tehát a húgykövesség kiújulásának megelőzésében.

Felfázás esetén a terápia alapja természetesen az állatorvos által javasolt kezelés, de mellé kaphat a kutya immunerősítő és húgyutakat fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő gyógynövényeket is. Mivel az antibiotikumos kezelés nem tesz jót a bélflórának, ezért ilyenkor probiotikumokat is kapjon a kutya!

Azt viszont kevesen tudják, hogy a bélflóra állapotára és a probiotikumok hasznosulására igen jó hatással vannak az emésztőnedvek elválasztását fokozó, úgynevezett emésztésjavító herbák. Önállóan ezek használata a felfázott kutya terápiájában nem javasolt, de kiegészítő kezelésében fokozottan ajánlott.

Egyes holisztikus állatorvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy a hólyaggyulladás hátterében nem mindig áll bakteriális folyamat. Ezért az antibiotikum rutinszerű, tenyésztés nélküli alkalmazása nem indokolt. A vizelet analízise egyértelműen bizonyítja, hogy vannak-e baktériumok a hólyagban, s ha nincsenek, felesleges az antibiotikumokkal a kutya bélflórájának károsítása. Ezt csak az állatorvos döntheti el.

Felfázásra, húgyúti gyulladásra, de akár húgykőre hívhatja fel a gazdi figyelmét, ha nehezen, erőlködve pisil kedvence, vagy túl gyakran, és csak keveset ürít – persze, ne tévessze össze ezt senki a domináns kanok és szukák területjelölési rítusaival! Az erőlködve vizelés megnyilvánulhat úgy is, hogy fájdalmasan ürít a kutya (görcsbe rándulva, vinnyogva), de az is lehet, hogy megpróbál pisilni a kutya, nem sikerül, vagy csak pár cseppet sikerül neki.

A véres vizelet már súlyosabb tünet, ott mielőbbi állatorvosi ellátás szükséges. A vér gyakran csak a vizelés legvégén jelenik meg, és többnyire alig észrevehető. Ha gyanú áll fenn a gazdiban, akkor meg lehet próbálkozni egy fehér papírral, törlőkendővel felfogni a kutya vizeletét, mert azon jobban látszik, ha rózsaszínes elszíneződést kap az uralkodó sárga szín.

A gyógynövények többféle terápiára adnak lehetőséget, attól függően, hogy bakteriális fertőzés okozza-e a húgyutak gyulladását vagy húgyúti kövek alakultak ki. A medveszőlő hatóanyagai lúgos kémhatás mellett szabadulnak fel, és fertőtlenítik a hólyagot és a húgyutakat. Magas cseranyagtartalma miatt 10-12 napnál tovább nem adagoljuk (és ezt is csak állatorvosi kontroll mellett). Mellé célszerű vízhajtó és immunerősítő herbák etetése, ami a bakteriális folyamatokat gátolja, vagy szünteti meg.

A vörös áfonya klinikailag bizonyítottan húgyúti fertőtlenítő hatású, csakhogy savas kémhatása miatt azoknál a köveknél, ahol a vizelet savanyítása nem kívánatos, a használata ellenjavallt (csakúgy, mint a C-vitaminé, más néven aszkorbinsavé, mely elővegyülete az oxálsavnak, ami pedig a kalcium-oxalát kövek kialakulásában kulcsfontosságú anyag). Felfázáskor viszont hasznos lehet mindkettő kúraszerű alkalmazása, akár kamillateával kiegészítve. Ha a kutya még köhög is, akkor a kakukkfű is megfőzhető a kamillával, és teaként itatható a kutyával.

Lázas állapotban soha nem adunk immunstimuláns, azaz az immunrendszer készültségét fokozó gyógynövényt a kutyának. Ilyenek az Echinacea fajok képviselői, azaz a kasvirág fajok. Ezekből egyébként készíthető/beszerezhető alkoholmentes, pl. mézalapú tinktúra, mely jobb kutyáknak, mint az alkoholos változat. Azonban metabolikus szindróma, cukorbetegség, inzulinrezisztencia és egyéb, a gyorsan felszívódó szénhidrátokat nehezen toleráló állapot esetén a méz sem megfelelő választás. Ilyen betegségben szenvedő kutyáknak marad az ízesítés nélküli tea.

A fentiekből látható, hogy nem mindegy mikor, milyen gyógynövényt adunk a kutyánknak. Egy egyszerű kamillateától nem várhatunk csodát, (de időnként nagyon sokat segít), ezért fontos alaposan utána olvasni, hogy milyen biztonságos és hatékony gyógynövényes lehetőségek állnak rendelkezésünkre kedvencük gyógynövényes terápiájában. Erről a Gyógynövények kutyáknak című könyvben olvashatsz bővebben. A magyar agrármérnök-állatorvos szerzőpáros saját tapasztalatok és a legújabb kutatások alapján írta meg gyönyörű szakkönyvét, melynek minden kutyás könyvespolcán ott a helye.