Hazatért a háromlábú mentett kutya, miután hat hónapja nyoma veszett a hurrikán alatt

Ida. Sokaknak csupán egy név, azoknak azonban, akiket közvetlenül érintett a hurrikán, sohasem feledik. Az Atlanti-óceán felől érkezett 2021. augusztusának végén, Louisiana államban ért partot, majd 10 napon át tombolt otthonokat, életeket nem kímélve. Erejét, s az általa hátrahagyott pusztítást a 4-es kategóriába sorolták, és ezzel a 2005-ös kegyetlen Katrina mögött fellépett a dobogó második fokára.

Rengetegen menekültek el az érintett területekről, köztük Harrison Sibley is, aki kedvencével egy barátjánál húzta meg magát a hurrikán idejére. Ismeretlen terepen voltak Tennesse államban, és egy nap bekövetkezett a lehetetlen: egy kirándulás során a 10 éves Bear eltűnt.

Keresőcsapatokat szerveztek felkutatására, ám hónapokon át csak a remény élt, hogy a háromlábú kutya valaha is előkerül. Létrehoztak egy Facebook-csoportot a segélykiáltással, fényképét, nevét és a gazdik elérhetőségét hirdetőtáblákon is láthatták a környékbeliek. Sibley négyszer is visszatért oda, ahol Bearnek nyoma veszett, sajnos eredménytelenül.

Aztán egy januári napon valakinek feltűnt a háromlábú kutya egy biztonsági kamera felvételén. Újult erővel vágtak bele a keresésbe, hiszen ezúttal már tudták, merre induljanak. Egy állatbarát férfi is felajánlotta segítségét, hogy drónnal kövessék nyomát, így tervet készítettek, és hamarosan meg is találták a vadonban kóborló kutyát.

Bear egyre közelebb mozgott hozzájuk, de ilyen hosszú idő után rettentően bizalmatlanná vált... Gazdája hívó szavára felfigyelt ugyan, de talán maga sem hitte el, hogy őt látja itt, a semmi közepén. Ott maradt a környékükön, és kétnapi kitartó próbálkozás után végre besétált az élvefogó csapdába. Gazdája rohant is érte:

„Az egész annyira elképesztő volt, túlcsordultak az érzelmeim, olyan volt... Ah, megpillantottam, és azt hiszem, az első dolog, ami eszembe jutott, az volt, hogy odarohanok hozzá, felemelem és karomba zárom” - idézte fel a megható pillanatot a férfi. Majd hozzátette:

„Ebben a hat hónapban én is rengeteget változtam, érettebbé váltam. Mindaz a fájdalom, amit megéltem... És mégis visszakaptam őt! Áldottnak érzem magam, és egyszerűen boldog vagyok, hogy újra a karomban tarthatom, hálát adok Istennek, hogy minden visszatért a normális kerékvágásba.”