Miért hozza oda a kutya a játékát, amikor hazaérkezik a gazdi?

 

Hazaérkezel és az ajtóban köszönt kutyád, legbecsesebb játékával a szájában. Izgatott, egész teste riszál, talán még halkan nyüszög is. Körülötted járkál játékával pár percig, megsimogatod, aztán lenyugszik. A vendégeket is így köszönti, és napközben is odahozza a gazdinak játékait. Ha neked is ismerősek e mondatok, elgondolkodhattál már azon: miért csinálja ezt a kutyám?

 

Az ajándékozás e formája hihetetlenül aranyos tud lenni, de problémássá is válhat, ha kedvencünk nagy igyekezetében olyan dolgokat is felkap, amelyeket nem kellene. Mert eltörhetnek a szájában, felsérthetik azt, ha véletlenül kettéharapja „kincsét”, de az otthonunkba érkező látogatók számára egyenesen zavaró lehet, ha az ő dolgaikat ragadja meg.

 

 

Honnan eredhet a viselkedés?

 

Bárcsak megérthetnénk egymást, ám szavak útján erre sajnos nincsen lehetőségünk, így egy-egy viselkedés „miértjére” sem mindig egyszerű pontos válaszokat adni. Annyi bizonyos, hogy az ajándékozás nem is olyan ritka a kutyák körében. Bár évezredek óta él mellettünk, ősi ösztönei, így természetes vadászösztöne ma is befolyásolhatja viselkedését. A vadonban hazaviszik a falkának a megszerzett préda egy részét, megmutatják a vezérnek és az éhes kölyköknek is adhatnak belőle. A velünk élő kutya falkája a család, melynek megbízható, felelősségteljes vezetője a gazdi (jó esetben). Azzal, hogy odaviszi neki játékát, amikor hazaérkezik, kifejezheti iránta érzett tiszteletét, bizalmát, alázatát is.

• Neked is szokott ajándékokat hozni a kutyád? Ez lehet az oka!

 

 

 

 

Jellemző bizonyos fajtákra?

 

Mennyire van hatással a fajta e viselkedésre? Tekinthető fajtajellegnek? E téren is akadnak különbségek. Sokak fejében megfordulhat, hogy a játékokkal történő köszöntés inkább azon fajtákra jellemző, melyeknek természetéhez „tartozik” az apportírozás. A vadászkutyák - például a spánielek, retrieverek és vizslák - esetében elképzelhető, hogy gyakrabban felbukkan e viselkedés, hiszen feladataik részét képezte a tárgyak cipelése, részben erre lettek kitenyésztve, ugyanakkor bármely fajtánál és keverékeknél, bármely életkorban megjelenhet. Lássuk, mi minden állhat a hátterében!

 

1. Üdvözlés - „Köszöntelek, kedves gazdám!”

 

Szeretetteljes kötődésen alapuló kapcsolat esetén a kutya számára a nap fénypontját jelentheti, amikor a gazdi hazaér. Míg egyesek lelkesen csóválják a farkukat, mások alig várják, hogy puszit adhassanak a gazdinak, izgatott állapotban ugathatnak, ugrándozhatnak is, és előfordul, hogy a nagy öröm hatására „rájuk jön az ötperc”.

Akadnak azonban olyanok is, akik csendesen odabújnak a gazdihoz, és boldogan fogadják a simogatást, vagy fel-alá sétálgatnak szájukban egy játékkal vagy az ajtó közelében felkapott tárggyal (pl. cipő). Üzenheti általa azt is, mennyire örül nekünk. Minden egyes köszöntési rituálé egyedi, függ a kutya jellemétől, aktuális hangulatától és a gazdihoz fűződő viszonyától. 

 

2. Szeretne játszani – „Mókázzunk egy kicsit!”

 

Míg a gazdi távol van, dolgozik, bevásárol vagy ügyeket intéz, addig a legtöbb kutya átalussza a napja javarészét, hiszen nem sok mindent lehet csinálni otthon egyedül. Egy örökkévalóságnak tűnhet akár csak egyetlen óra is, hazaérkezésünket éppen ezért úgy élheti meg, mint a nap legszebb része. A „jaj, úgy örülök, hogy itt vagy” érzése ösztönzőleg hathat a kutyára, hogy játékot kezdeményezzen a gazdival, főleg, ha az üdvözlési rituálé részeként megszokta, hogy játsszunk vele. A falka újraegyesülése örömteli élmény, és a kutya hamar megtanulja, hogy a gazdi hazaérkezése foglalkozást, játékot jelent. Ha odahozza a játékát, üzenheti általa, „Gyere játssz, velem!”

 

 

 

 

A legtöbben mindenféle játékokat veszünk kedvenceinknek, hogy különböző mentális és fizikai stimuláció érhesse őket. Az a játék, amelyet odahoz nekünk, lehet az, amelyikkel a leggyakrabban játsszunk vagy egy másik, amihez éppen kedve szottyan. 

 

3. Eldicsekedik becses játékával – „Nézd, mim van!”

 

Néhány kutya nem feltétlen azért hozza kedvenc játékát, mert játszani támadt kedve. Szökdécsel és büszkén cipelgeti kincsét, mintha szeretne felvágni vele, aztán visszavonulót fúj, mikor megpróbáljuk elvenni tőle? Elgondolkodtató, hogyha nem akar játszani, akkor minek hozza oda? Itt azt is érdemes körbejárni, mi magunk hogyan reagálunk e viselkedésre: elkezdünk beszélni kedvencünkhöz? Extra figyelmet kap? Mindez elnyerheti tetszését, és idővel megtanulja, hogy a gazdi több figyelmet fordít rá, amikor valamit tart a szájában. „Mert hát annyira aranyosan hozza-viszi!” A viselkedést motiváló reakció a gazdi részéről lényegében megtörtént, hiszen interakcióba lépett a kutyával. Kell ennél több?

 

4. Bizalom – „Tudom, hogy vigyázol rám és arra is, ami nekem fontos!”

 

Egy másik elképzelés szerint az ajándékozás a bizalom kifejeződése. A kutya féltve őrizheti játékait (birtoklás), de ha odaviszi a gazdinak, általa üzenheti, hogy bízik benne, és megbízhat abban is, hogy féltett kincsére a gazdi is gondosan fog vigyázni.

 

 

 

 

5. Figyelemfelkeltés – „Foglalkozz velem, gazdi!”

 

A játék odahozásával nemcsak játékot próbálhat meg kezdeményezni a kutya, de azt is tudtunkra adhatja, hogy egyszerűen a figyelmünkre vágyik. Ha olyasmit tesz, amit mi szeretnivalónak találunk, aligha lehet megállni, hogy ne fordítsunk rá figyelmet. Elég egy pillantás, egy érintés, és a kutya máris tudni fogja, hogy cselekedete sikerrel járt.

 

6. A felesleges energia levezetése – „Olyan izgatott vagyok, csináljunk már valamit!”

 

Hosszú órákat tölt el otthon nap, mint nap, míg a gazdira vár. Pihenget, lustálkodik, szemmel tartja a házat, netán unalmában vagy szorongás miatt „feltalálja magát.” Valamivel el kell az ütni az időt, ám a napközben felgyülemlett energiáknak nem könnyű megtalálni a megfelelő kiutat. A gazdi hazaérkezése lehet az a pont, amikor a viszontlátás öröme és izgalma mellett ezeket az energiákat is szabadjára engedi az eb. Előkeresi kedvenc játékát vagy felkap valamit, ami éppen a mancsa ügyébe kerül, cipelgeti, fel-alá sétál a gazdi körül szájában a becses tárggyal.

 

Mindez szolgálhat helyettesítő viselkedésként is. Ahelyett, hogy izgalmában fel-alá ugrándozna, lekaparná a gazdiról a ruhát, vagy csipkedne, ugatna, az apportírozás, mint feladat segíthet neki lenyugodni, visszanyerni az egyensúlyt. Nem könnyű úgy csipkelődni és ugatni sem, ha szó szerint tele van a szája valamivel. A beszédes jószágoktól persze ilyenkor is hallhatunk némi vakkantásra hajazó dünnyögést. Néhány ilyen alkalom, és a kutya megtanulja, hogy a gazdi hazaérkezésekor odahozzon neki egy játékot.

 

 

 

 

Egy izgatott kutya figyelmét olykor kihívás összeszedni, arra kényszeríteni, hogy ebben az állapotban üljön le, maradjon egy helyben és „tekerje le magát”, irreális elvárásnak bizonyulhat. Egy kis mozgással kombinált feladattal, apportírozással másik utat mutathatunk a felgyülemlett energiák levezetésére. Fontos azonban, hogy elérjen egy nyugalmi szintet – ehhez kérhetjük kutyatréner tanácsát!

 

 

Bátorítsuk a viselkedést?

 

Az ajándékozás egy kedves gesztus, és nagyon aranyos is. Érezzük, hogy kedvencünk szeret minket, és ő is érzi, hogy szeretjük. Még egy cuki fotó is kisülhet belőle, igaz? A szakértők szerint - többek között - az öröm és kapcsolódás kifejeződése, így nincs azzal semmi gond, ha értékeljük, és hagyjuk, hogy kutyánk odahozza nekünk játékát. Ha még játszunk is vele egy kicsit, teljesen odáig lesz az örömtől, hiszen pont az a célja, hogy boldoggá tegyen minket. Egy mosoly, egy simogatás, egy kis pocakvakargatás, pár dicsérő szó… Kedvencünk hamar megjegyzi, hogy pozitívan reagáltunk rá, és a jövőben is e viselkedéshez folyamodhat, akárhányszor csak megérkezünk.

• Mosolyogj a kutyádra, és még jobban fog szeretni

 

Mi a helyzet a vendégekkel?

 

Vannak, akik előnyben részesítik a csendesebb, nyugodtabb üdvözlést, ami a vendégeket sem dönti le a lábáról. Nem tudhatjuk előre, értékelni fogják-e a kutya igyekezetét, netán tartanak tőle. A konfliktusok elkerülése érdekében jelezzük előre, hogy kutyát tartunk, és kérdezzük meg, szeretne-e vele megismerkedni. Mielőtt belépne, adhatunk kutyánknak egy játékot, amellyel elfoglalhatja magát, körbesétál vele, megszimatolja a vendég(ek)et, majd lenyugszik. Ha tanácstalanok vagyunk, hogyan kezdjünk neki, forduljunk trénerhez.

 

 

 

 

Praktikus megoldások, avagy mit tegyünk, ha kedvencünk játékkal szeretne köszönteni?

 

Ha tetszik nekünk, hogy ajándékokat hoz nekünk, hagyjunk elől néhány játékot, amikből kedvére válogathat. Így nem fog kétségbeesetten kutatni utánuk, vagy sietősen felkapni valamit – bármit –, ami útjába kerül. Vendégek érkezésekor kissé kellemetlen lehet, ha az ágy alól kaparja elő szennyes zokninkat, vagy a kukából csen el valamit, amit nagy büszkén „mutogathat” a nagyérdeműnek. 

 

Kertes ház esetén persze kintről is becipelhet olyasmit, amit nagyon nem kellene: leamortizált, koszos labdák, földes faág, kerti szerszámok… Ehelyett tartsunk inkább egy kisebb dobozt vagy kosarat az ajtó mellett, amiből rögtön előtúrhat egy játékot, és már hozhatja is az üdvözlési rituálé gyanánt. Tanítsuk meg neki az „Ereszd!” parancsot is, hogy könnyen elkérhessük tőle a szájában lévő tárgyakat.

 

 

Összegzés

 

Minden kutya a maga módján köszönti gazdáját a hazaérkezéskor. Odahozhat egy játékot, hogy kedvére tegyen, a bizalom jeleként, figyelemfelkeltés céljából, játékra hívásként vagy, hogy levezessen némi felesleges energiát. Bátoríthatjuk a viselkedést, ha mosolyogva fogadjuk az ajándékot. Tegyünk róla, hogy kutyánknak bőséges választéka lehessen játékokból, és csökkentsük az esélyét, hogy olyat hozzon oda, ami nem kívánatos. Ha kellemetlen vagy zavarba ejtő módon üdvözli a gazdit és/vagy a vendégeket, tanítsuk meg neki, hogy hozzon helyette egy játékot vagy dolgozzunk trénerrel. Hiszen mi más is lehetne a cél, minthogy kapcsolatunk harmonikus egyensúlyban lehessen, minden egyes nap?