Ginger egy zambiai telephelyen tengette napjait őrkutyaként - annak ellenére, hogy feladatát nem igazán tudta jól ellátni, amiért egyáltalán nem lehetett őt okolni. Tulajdonosa (alkalmasabb ez a szó a “gazda” helyett) nem rettent vissza a veréstől, Ginger két testvére nem is élte túl a bántalmazásokat. Ginger rettegett mindentől és mindenkitől, remegve bújt el a telken álló járművek alá.

Egy áprilisi napon a kutya szerencséje megfordult: két lány talált rá, akik épp körútjukat töltötték Afrikában vadkempingezve, Landcruiserükben töltve a pihenőket. Az utazóknak megesett a szíve a remegő négylábún: magukhoz vették, és ezzel megkezdődött Ginger életének nagy kalandja.

A volt őrkutyából szeretett kedvenc lett, aki pár hét alatt is többet utazott és látott a világból, mint sok ember. Újdonsült gazdáival járt Malawiban, Botswanában, Zimbabwében. Együtt hegyeket másztak meg, nemzeti parkokban csodálták a természet szépségeit, láttak elefántokat, hallgatták az oroszlánok üvöltését, de eveztek tavakon, folyókon is.

Utazásuk alatt az afrikai kutyák helyzetével is szembesültek. Elhatározták, hogy segítenek javítani a körülményeiken, életükön, így létrehozták a The Dziko Projektet. A program keretén belül bajba jutott ebeket mentenek, iskolákba látogatnak órákat tartani a kutyákról és kutyatartásról, valamint igyekeznek támogatni az olyan családok gyermekeit is, akik önerőből nem tudnák finanszírozni a gyerekek tanulmányait - és természetesen mindenhova velük tart Ginger is.  

A trió igyekszik a mának élni, megtölteni a mindennapokat élettel, kalanddal élményekkel, mintha az lenne az utolsó nap, és már másmilyen életet nem is tudnak nagyon elképzelni maguknak.