Kutyák a mozivásznon – A filmtörténet 5 ikonikus szereplője

Pal, a skót juhászkutya

Lassie – elég ezt az egyetlen szót kiejteni, és máris olvadozni kezd a szívünk. Gyönyörű bundája, fehér mellénye és hűséges, szeretetteljes jelleme mindenkit magával ragad, aki valaha is látta a filmet vagy olvasta az alapjául szolgáló regényt Eric Knight tollából. Először 1939-ben tűnt fel a filmvásznon egy rövid történet erejéig, az átütő sikert azonban az 1943-ban bemutatott egészestés mozifilm hozta meg számára. A negyvenes-ötvenes évek legnépszerűbb kutyasztárja volt: hét film, több sorozat és megannyi rajzfilm köthető nevéhez. Az egyik sorozat például 1954 és 1973 között 19 évadon át nyűgözte le a nézőket, de az elmúlt évtizedekben két film is napvilágot látott, a 2005-ös változatot követően idén mutatták be a legfrissebbet.

Érdekesség, hogy bár karaktere szerint Lassie egy bájos kutyahölgy, a képernyőn mindig kanok jelenítették meg, köztük is a leghíresebb Pal volt, aki az eredeti filmben látható, majd 1954-es nyugdíjba vonulásáig többször is életre keltette Lassie-t. Meglehetősen jövedelmező szerep volt ez, hiszen kétszer annyit keresett, mint filmbéli társnője, Elizabeth Taylor.

Lassie hűsége és bátorsága a mai napig a nézők lelkéig hatol; ha valaki bajba keveredik, ő mindig önzetlenül segít. A való életben is bensőséges kötelék fűzte gazdájához, aki Pal 1958-as halálát követően soha többet nem tudta megnézni kedvence filmjeit, sem a további változatokat, hiszen mind arra emlékeztették, mennyire szerette kutyáját. A farmja egyik különleges pontján temette el, és élete végéig gyakran meglátogatta Pal sírját.

Terry, a Cairn terrier

Terry? Nem biztos, hogy ismerősen cseng, de a Toto név hallatán azon nyomban beugrik az Óz, a csodák csodája. A bátor és eszes kis Cairn Terrier-t kölyökkorában elhagyták, és egy német bevándorló, Carl Spitz vette magához, aki akkoriban amolyan nemhivatalos kutyakiképzőként látott el feladatokat Hollywoodban. Irányításával Terry generációja legsokoldalúbb négylábú sztárjává nőtte ki magát, már az Óz előtt is bemutathatta képességeit. A kor nagy színészei mellett játszhatott, legemlékezetesebb szerepe mégis Toto, az 1939-es filmből. Méltatták tehetségét, hiszen játékával mély érzelmeket tudott kiváltani a nézőkből.

Emlékezzünk csak, milyen szívfacsaró, mikor Dorothy-ék szomszédja a kiskutya elaltatását követeli, ám gazdája bármit megtenne, hogy megmentse kedvencét. Így rekednek kansasi tanyájuk házában a hurrikán érkezésekor, és innen kezdődik hol varázslatos, hol félelmetes kalandjuk Óz birodalmában. Toto egy pillanatra sem hagyja magára a kislányt, mi is meghatódunk, ahogy Dorothy szorosan magához öleli a kis borzast vagy éppen a piknikkosarában lel menedékre. Az Óz sikerét követően egyébként hivatalosan is megváltoztatták nevét, immár Toto néven folytatta karrierjét. A kis borzas terrier 16 filmben látható, 11 évesen lelt örök nyugalmat, 2011-ben pedig emlékművet emeltek tiszteletére a Hollywood Forever Temetőben.

Rin Tin Tin, a német juhászkutya

A húszas és harmincas évek feledhetetlen négylábú sztárja mai napig hatással van a nézőre. A bátor, hősies német juhászkutyát még az első világháborúban mentette egy amerikai katona, Lee Duncan. Magával vitte hazájába, és onnantól kezdve elválaszthatatlanok lettek. Hamarosan beindult filmes karrierje is, miután egy kiállításon felfigyelt rá egy szakember. 1922 és 1931 között több mint 25 némafilmben szerepelt, melyek zömét kifejezetten rá írták. A Warner Bros. Stúdió kutyakabalájaként kezelte; valószínűleg egy életre hálásak lehetnek Rintynek, állítólag filmjei hozták vissza a csőd széléről az akkoriban még kicsi filmstúdiót.

Rin Tin Tinnek köszönhetően tett szert oly nagy népszerűségre a fajta az Egyesült Államokban, a mai napig a legkedveltebbek között találjuk. 1932-ben költözött el az örök vadászmezőkre, örökségét azonban leszármazottai őrzik, egyikük, Rin Tin Tin Jr. 5 évadon át játszott a nevét viselő sorozatban 1954 és 1959 között. Még saját csillagot is kapott a hollywoodi Hírességek Sétányán 1960-ban.

Jean, a skót collie*

A filmtörténelem hajnalának első négylábú sztárja volt Jean, a trikolor collie. Még Rin Tin Tin felbukkanása előtt vált híressé a némafilmek kutyaszereplőjeként, olyannyira, hogy nevét a filmstáb alatt is feltüntették. Selymes bundája, kontrasztos színe és kifejező tekintete tökéletesen illett a hang nélküli filmekbe, mondhatni ideális megjelenéssel és „kosztümmel” bírt a fekete-fehér felvételeken. 8 éves korában fedezték fel, mikor újságíró gazdája, Laurence Trimble éppen egy cikkhez végzett kutatásokat mozi témában. A Vitagraph Studios-hoz látogatva beszélgetés közben kiderült, hogy azért kellett félretenniük a projektet, mert nem találtak hozzá kellően képzett, jólnevelt kutyát. Ekkor került képbe Jean, a kedves collie, aki később több, mint 20 produkcióban szerepelt. Olyannyira elnyerte a filmesek tetszését, hogy számos rövidfilmet egyenesen rá írtak, és a nevét is belefoglalták a címekbe. 

Higgins, a bundás keverék

A hatvanas és hetvenes évek kutyasztárját kölyökkorában, egy állatmenhelyről fogadta örökbe Frank Inn, állatviselkedési szakember. Hosszú karrierje során több ezer állatot tanított be filmekhez, de nagy kedvence mégis Higgins volt, akire mindig is úgy emlékezett, mint a legokosabb és legügyesebb kutyára, akivel valaha is dolgozott. Higgins leghíresebb szerepe az 1974-ben bemutatott Benji volt, majd egy 7 évadot megért népszerű családi sorozatban is láthatták a nézők nem kevesebb, mint 149 epizód erejéig.  

A kutyabarátokban mégis Benjiként maradt meg leginkább, karakterét több ízben is újjáélesztették, legutóbb a 2018-as Netflix változatban. Állítólag még maga Alfred Hitchcock is odavolt érte. Világszerte nézők millióinak szívét rabolta el gazdag játékával, a bundás kis keverék pusztán arckifejezései által megannyi érzelmet volt képes ébreszteni az emberekben. Bámulatos emlékezőtehetségének és páratlan intelligenciájának köszönhetően szinte hetente sajátított el újabb és újabb trükköket, melyeknek bonyolult kombinációját is képes volt játszi könnyedséggel bemutatni a forgatások során.

*Skót collie: veleszületett terelőösztöne, intelligenciája és hűsége miatt juhfarmok kedvelt munkakutyája volt még az 1900-as évek elején is. Családi kutyaként is megállta a helyét, ám a farmok számának fokozatos csökkenésével, valamint a hosszúszőrű és a rövidszőrű skót juhászkutya fajták népszerűségének növekedésével háttérbe szorultak a skót collie-k. A 80-as évektől kezdték el újra felfedezni őket, a fajta megőrzésére megalakult az Old-Time Scotch Collie Association.