Kutyás barangolások: Balatoni kutyás nyaralás

A szállásunk a Funoldi Konferenciaközpont és Vendégház, a Panoráma sétány mellett álló kastély. A panoráma már a parkolóból is festői. A szoba a magas belterével és régies, de szép bútoraival egy korábbi évszázadot idéz fel bennünk. Az erkélyes szoba kellően tágas, kényelmes, az ablakokon szúnyogháló található. Az erkélyről mesés a kilátás, az ágyból fekve is csodálhattuk a Balatont. Barátnőmék szobája erkély nélküli, kicsit szűkösebb, de a célnak megfelel 2 fő és 1 bullterrier részére. A szálláson majdnem minden szobában volt kutya és reggelizni is velünk tarthattak a közös helyiségbe. Valóban kutyabarát hely. A reggeli retro, svédasztalos, egyszerű, de nagyszerű.  A Wifi mesébe illő, hol volt, hol nem volt, nem mindig és nem mindenhol volt kellően erős a jel, de a mobilinternet miatt ez számunkra nem jelentett kényelmetlenséget. 

2,4 km-re található a szállás a strandtól, ezt a távot többször is gyalog tettük meg. Ha tartósan 30 fok körül alakul a nappali hőmérséklet, akkor marad az autózás. A strandra vezető út egy része árnyékos, a Panoráma Sétányon haladhatunk. Utána viszont csak beton … Kézzel-lábbal rendszeresen ellenőriztem, nem sütöttük meg Tövis tappancsait.

A Fonyódi „kutyás strand” szép nagy területtel rendelkezik, kerítés veszi körül, vele szemben a Badacsony és több más tanúhegy, Gulács, Csobánc, Tóti-hegy stb. A parkolás ingyenes, de a helyek száma véges. A kikötőnél lebetonozott fizetős parkolóban is hagyhatjuk az autót, onnan sincs messze a strand. A bejutás nagyon szimpatikusan, zsilip rendszerrel van megoldva. A parkolóból egy kisebb, elkerített részre jutunk, ahol megvehetjük a jegyet. Innen egy újabb kapu vezet befelé. A benti kutyák így nem tudnak kilógni az útra. A blokkot mindenképp meg kell őrizni, mert nyugodtan ki lehet menni a területről és a felmutatásával újabb jegy megváltása nélkül vissza lehet térni.

Több fa is található a Fonyódi Kutyás Fürdetőhely területén, vannak példányok, amik már tekintélyes árnyékot vetnek. A fű le van nyírva, látszik, hogy karbantartják a területet. A meder helyenként apró kagylókban gazdag, a parton a kutyagazdik szinte kivétel nélkül mind felszedik a kutyák után a felszednivalót. Van még hova fejlődni ilyen téren, de határozottan jobb a helyzet, mint bármilyen más helyen, ahol sok ember megfordul kutyával. Rengeteg szemetes van kihelyezve. A mosdó is tiszta, van melegvíz. Ha hirtelen támad az éhség vagy a vágy egy behűtött üdítőre, van egy büfé a kerítésen belül. A kínálat nem túl változatos, hamburger-hotdog-üdítő vonalon mozognak.

Mindenféle méretű és habitusú kutya előfordul a strandon, emiatt a gazdi számára kevésbé szól a pihenésről a nyaralás. Néhány gazdi csak lecsatolta a pórázt, rászabadította a strandra a négylábú forgószelet és megkezdte a sziesztát. A kutya tetteiért a gazdája tartozik felelősséggel és nem lehet megjósolni előre, hogy mindenre kedvesen reagál, ahogy otthon, az ingerszegény környezetben. Szóval szemmel kell tartani. Végig. Mivel nem mindenki tett így, a saját kutyámat még jobban szemmel kellett tartanom. Tövis körömszakadtáig ragaszkodik a mi holmink szentségéhez. Sokan labdáznak a kutyájukkal a strandon, ezért érdemes már előzetesen hozzászoktatni a kutyát ahhoz, hogy a másik kutya játéka tabu. Ha a kutyaiskolában a „gyere ide” és a „nem” szavak jelentését sikerül megtanítani a kutyának, akkor nagyjából problémamentes lesz a közös nyaralás. A kisebb kutyák hajlamosak csipkedni a nagyokat, a nagyok meg tisztában vannak méretfölényükkel és hajlamosak figyelmen kívül hagyni a kisebb kutyák jelzéseit. El kell fogadni, hogy a saját kutyánk is lehet sok egy másik kutya számára. Saját kutyámmal illusztráltam is. A berni pásztor kölyök lapítva távolodna, ezért elhívtam tőle Tövist. Nem a többi strandoló ember vagy kutya dolga a mi kutyánkat szórakoztatni. Ez a gazdi feladata. Akadt Tövishez illő temperamentumú kutya, vele azonnal egymásra is találtak és tudtak játszani. Jól látható volt, hogy mindketten élvezik a játékot, cserélgették egymás között az űző és üldözött szerepet. Annak ellenére, hogy az 1 hét alatt rengeteg kutya megfordult a strandon, az összezördülések száma minimális volt.

A bejárattól jobbra lehet eljutni ahhoz a partszakaszhoz, ahol fokozatosan mélyül a víz. Nagyon sokáig be lehet sétálni. Barátnőm bullterrierje itt jött bele az úszásba, pedig nagyon reménytelennek találta, hogy ez valaha megtörténik. A SUP deszka kölcsönzőnél is kellemesen sekély a víz, többen mentek be itt is. A SUP (ejtsd: szup) – Stand Up Paddle magyarul„Állj fel és evezz!”. Kutyánkkal együtt szelhetjük a hullámokat, amik ideális esetben inkább nincsenek. Kezdőként könnyű a deszka mellett csobbanva találni magunkat, ha nincs szélcsend. 2 évvel ezelőtt próbáltuk ki, borultunk is, de Tövis jól vette az akadályt és ennek ellenére is szeret velem utazni. Lelkesen pattan fel a SUP-ra, de túl hosszan még nem köti le. Tudja a helyben maradást, ami ehhez a sporthoz nagyon praktikus. A strandról is élvezhető Badacsony látványát közelebbről megcsodálhattuk a deszkákról. Kezdőként nem ajánlott kétségbeesetten meredni a deszka orrára, helyette egy távolabbi stabil pontot ajánlott befixálni. Szerencse, hogy ilyen szép a látvány szemben és van mit nézni helyette. Az evezés fejleszti az egyensúlyérzéket, jót tesz az állóképességnek és annak ellenére, hogy izommunkát végeztem, relaxáló volt.

Fonyódi Kutyás Fürdetőhelytől kicsit több, mint fél kilométerre található a kikötő, ahol rengeteg étterem közül válogathatunk. Az egyik legnépszerűbb hely a kutyások körében a Pocika Vendéglő. Tövis kényelmesen elterült a székem mellett és az sem érdekelte, ha átlépték. A simogatás ellen sem volt kifogása. Egyik nap a szomszédos asztalnál egy berni pásztorkutyával is leültek enni. Sok étteremnél nem jelent problémát a kutya mérete, főleg ha láthatóan nyugodt óriás. A Pocika mellett mi nagyon kedveltük a Blue Café-t is, napközben szinte üres, este viszont pezseg ott az élet. Sok kutyás strandoló keresi fel ebédidőben a kikötőt, úgyhogy arra számítani kell, hogy a szomszéd asztal alatt is lehet kutya és az étterem előtt is sétálhatnak kutyával. Tövis nem szimpatizált a többi négylábú kollégával, de napról napra jobban tolerálta őket az asztal alatt. Remélem mondani sem kell, hogy ilyen helyen kötelező a póráz. Hacsak nem olyan típus, hogy akkor is a gazdája lába mellett halad, ha macskák potyognak az égből. A kikötőtől messzebb is található egy kutyabarát étterem. Ott viszont egy korábbi negatív tapasztalatt miatt vonakodtak hellyel kínálni minket, amikor mudival és bullterrierrel beállítottunk. Felajánlottuk, hogy odébbállunk, de végül beengedtek minket. Kiderült, hogy éppen egy bullterrier kapta meg az egyik pincért … Keresett magának elfoglaltságot bent, csak ne kelljen a kutyás asztalhoz kimennie. A rendelésünket más vette fel, de hősünket cukkolták a kollégái, úgyhogy a kutyáknak kért vizet már ő hozta ki. Ahol tartósan letáborozunk, azt a helyet a kutya hamar a saját területeként értékelheti és egyre kevésbé fog semlegesen viselkedni a „betolakodókkal”. Erre is érdemes számítani, mert otthon mindig angyali kedvencünk okozhat meglepetést.

Fonyódon két kilátó is található, a Várhegyi kilátó zárva volt, a Sipos-Hegyi kilátó nem tériszonyos-kompatibilis. Kis csapatunk férfi tagjai nem féltek, úgyhogy váltottak rá jegyet és felmentek. Kutyával nem ajánlott, nagyon szűkös és sokan már egy 15 kilós kutyától is a szívükhöz kapnak. Fonyódon a két kilátón és a Panoráma Sétányon kívül nem találtunk komolyabb túra lehetőséget.

A következő állomás Balatonboglár volt. A kilátóba fel lehet vinni kutyát, de nem árt, ha jól bírja a nagy lyukú rácsos padlót, a tömeget és a magasságot. Tövis a rácsokat eddig kerülte, de megtorpanás nélkül jött mellettem a kilátóba. Nem volt túl kényelmes a mancsainak, de láthatóan nem érezte magát kellemetlenül, természetesnek vette, hogy jön mellettem. Abszolút nem félt a magasságtól és ügyet sem vetett az emberekre. Irigyeltem, hogy milyen lazán nézelődik. Elfehéredő ujjakkal markoltam a korlátot vagy a párom karját. Persze a látvány kárpótolt, mert bár nem túl magas ez a kilátó, de a Balatont fentről csodálni mindig jó.

Fonyódon „van élet a víz után is”. Este nyitva vannak a bárok, a téren a szökőkút nagyon szépen ki van világítva, a kikötőben villogó fénnyel borítja be a teraszokat a „mini óriáskerék”. A Balaton leghosszabb mólója itt található Fonyódon. 464 méter hosszú, 1897-ben épült, 1906-ban átépítették, majd a hullámtörő kialakításával nyerte el végleges formáját. A kikötőben a móló végén gyönyörű képeket tudtunk készíteni a naplementéről, a Badacsonyról és a Balatonról … telefonnal. A fényképezőt a szálláson hagytuk, mert úgy éreztük, már készült éppen elég kép. Érdemes este is elvinni a fényképezőt, mert ez olyan plusz súly a hátizsákba, amit megéri elcipelni.

Ezek voltak a mi tapasztalataink, 4. éve járunk Fonyódra, ez volt a leghosszabb itt-tartózkodásunk egyhuzamban.