Neked is szokott ajándékokat hozni a kutyád? Ez lehet az oka

„Nézd, mit hoztam neked, gazdi!” - Akár egy hosszabb nap után lépünk be az ajtón, akár csak öt percre ugrottunk ki, kutyánk szükségét érezheti annak, hogy üdvözlésünkkor meglepjen valamilyen ajándékkal. Ez lehet az első dolog, ami a mancsa ügyébe kerül a bejárat közelében, például egyik cipőnk, egy rég elkallódott zokni, amit most cibált ki a kanapé alól, hogy aztán büszkén megmutassa nekünk szerzeményét.

Van, aki inkább kedvenc labdáját vagy plüssjátékát prezentálja a gazdinak, míg mások a furcsábbnál-furcsább dolgokkal lephetnek meg: egy bankjegy, egy földre pottyant alma, virág vagy faág, esetleg a kukából előhalászott penészes falat. Nagyjából mindegy mi az, maga a cselekvés a lényeg. Tagadhatatlanul aranyos, de kínos is lehet, ha például vendégeink előtt mutogatja koszos alsónkat... Mi lehet az oka?

Honnan eredhet ez a viselkedés?

Többféle elmélettel álltak elő a szakértők, az egyik népszerű elgondolás szerint a kutya természetes vadászösztönének köszönhető az ajándékozó viselkedés. A vadonban hazaviszik a falkának a megszerzett zsákmány egy részét, megmutatják a vezérnek és az éhes kölyköknek is adhatnak belőle. A háziasított kutyák falkája a család, melynek megbízható, felelősségteljes vezetője a gazdi (jó esetben). Az ajándékozással kifejezheti iránta érzett tiszteletét, bizalmát és alázatát is.

Egy másik vélekedés szerint mi, emberek alakítottuk ki a viselkedést a szelektív tenyésztés során. A vadászkutyafajták közül jónéhányat arra képeztek ki, hogy a zsákmányt „puha szájjal” fogják meg, és sértetlenül vigyék vissza a vadásznak. Az évszázadok során lényük részévé vált a tárgyak cipelése, beléjük ivódott és ösztönössé vált. Láthatjuk a retrievereknél, spánieleknél, vizsláknál, stb., ahogy felkapnak valamit, és boldogan riszálva viszik oda a gazdinak, kifejezve örömüket.

Az ajándékozás nem korlátozódik néhány fajtára, szinte bármely kutyánál, így keverékeknél, bármely életkorban megjelenhet. Lehet tanult viselkedés is, melyet „elővesz”, ha szeretné felhívni magára a gazdi figyelmét vagy játszani támad kedve. Ha szeretne sétálni menni, felkaphatja pórázát vagy nyakörvét is, mintegy jelezve: "itt az idő, induljunk!". Jelzésértékkel bírhat az is, ha kedvenc párnáját vagy takaróját húzza oda hozzánk, talán éppen mellettünk szeretne szundítani egyet.

Ügyes megfigyelők lévén észrevehetik azt is, hogy a gazdi örül az ajándéknak, és egyszerűen az a célja, hogy boldoggá tegye általa. Ennek felismeréséhez akár már egy alkalom is elég, amikor a gazdi mosolyogva, izgatottan fogadja a kutya ajándékát, a pozitív megerősítés pedig felbátorítja a viselkedést, így az a jövőben is megismétlődik.

Olyan esetekről is olvashatunk az interneten, ahol a kutya hálája jeléül visz ajándékot gondozójának, mint az alábbi képeken látható kóbor eb, aki egy falevéllel "köszöni meg" a mindennapi élelmet. A csereajándék sem ritka, ám annál különlegesebb megoldás: Negro, a fekete labrador-keverék arról vált híressé, hogy évek óta egy falevéllel "vásárol" magának jutalomfalatokat kolumbiai oktatási intézet büféjében.

Bátorítsuk-e a viselkedést?

Az ajándékozás általában véve a tisztelet, bizalom, hála és szeretet jele. Rajtunk múlik, hagyjuk-e, hogy kutyánk ily módon kedveskedjen nekünk, és miért is ne tennénk? Ha szájában játékkal vár minket, mikor belépünk az ajtón, amolyan hazaérkezési szertartást is csinálhatunk belőle. Amellett, hogy örömet okoz mindkettőnk számára, lenyugtathatja a kutyát, segíthet csökkenteni izgatottságát, megelőzve a túlzott izgalmi állapotot, ami egy szorongásra hajlamos kutyánál érzelmileg is megterhelő lehet, nemkívánatos viselkedések alapját adhatja. Érdemes lehet kikérni állatorvosunk véleményét is, ha aggasztónak találjuk a helyzetet, hogy megtudjuk, áll-e a viselkedés hátterében egészségügyi probléma.

Mi van, ha furcsa ajándékokat hoz?

Előfordulhat, hogy szokatlan, akár ijesztő meglepetéseket hoz nekünk kutyánk, például egy megrágott zoknit, összenyálazott cipőt, döglött kisállatokat vagy a kertből előásott féléves szendvicset, amely nemcsak otthonunk tisztaságára, hanem egészségünkre nézve is ártalmas lehet. Jobb átgondolni a dolgot, és ha szeretnénk megszüntetni, kérjük ki kutyakiképző vagy kutyaviselkedési szakember tanácsát, hogy elejét vegyük a gondoknak.

Összegzés

A kutyák viselkedése részben öröklött, részben tanult, melyben fontos szerepe van az emberektől érkező reakcióknak is. Gondoljuk át, mit szeretne üzenni kedvencünk az ajándékozással. Tőlünk eltérően ők ugyanis sohasem adnak ajándékot olyannak, akit nem kedvelnek, akit nem tisztelnek. Akár ösztönös, akár tanult, örömmel tölthet már maga a tudat, hogy boldoggá szeretne tenni minket.

Legyünk következetesek a mindennapokban, útmutatásunkkal meg fogja tanulni a kutya, mit várunk el tőle, és mi az, amit kerülendő. Vezetőjeként felelősek vagyunk érte, és azért is, hogy kapcsolatunk mindkettőnk számára kielégítő és örömteli legyen.