Őseinket még félelmetes, farkas kinézetű kutyák kísérték
2018. június 29., 15:45
Szerző: S.Zs.
Kategória: Jó tudni!
Kutatók vizsgálták a mai kutyák-, a régmúlt idők kutyáinak több ezer éves leleteiből nyert mintáit a farkasok mintáival hogy megismerjék a kutyák evolúciójának genetikai hátterét.
Körülbelül 10-40 ezer éve kezdték el háziasítani az eurázsiai emberek a farkasokat, így ők váltak az első háziasított állattá, akik akkor a vadászatban segítették a kétlábúakat.
A Michigani Egyetem egy kutatócsoportja a kutyák fejlődésének genetikai hátterére volt kíváncsi. A válaszok kiderítéséért a farkasok genetikai mintáit vetették össze elvadult kutyák DNS-eivel, valamint megvizsgáltak 5000 éves kutya-leleteket is. Amanda Pendleton, a vizsgálat vezetője szerint azért nem fajtatiszta, tenyésztett kutyákat vontak be a vizsgálatba, mert azok genetikája sokkal távolabb áll a régmúlt idők kutyáiétól, mint a keverékeké, ez pedig a korábbi kutatásokban téves eredményeket hozhatott.
A kutatók 246 olyan génrégiót állapítottak meg, melyek befolyásolhatták az ősi kutyák megszelídítését: ezek hatottak az állatok viselkedésére, agyműködésére, így a fejlődésükre is. Az eredmények egy korábbi, az úgynevezett velőléc hipotézist is alátámasztják. Az elmélet azt magyarázza, hogy miért rendelkeznek a háziasított állatok olyan egyediségekkel, melyekkel nem találkozni a természetben - írja az ng.hu.
„A velőléc hipotézis azt feltételezi, hogy a házi állatoknál újra és újra megjelenő fizikai jellemzők - a hajlékony fülek, az állkapocs elváltozása, a szín és a szelíd viselkedés - genetikai változásokkal magyarázhatóak, amelyek a fejlődés során bizonyos típusú sejtekben, az úgynevezett velőléc sejtekben hatnak, amelyek hihetetlenül fontosak, és hozzájárulnak a felnőttkori szövetekhez” - mondta Pendleton.
Úgy tűnik, elsőként a szelíd viselkedést befolyásoló változások alakultak ki a kutyákban, majd ezután jelentek meg a fizikai vonásokat, például a pofaformát szabályzó genetikai tényezők. Ez azt jelenti, hogy a távoli múltban, a domesztikáció hajnalán félelmetes külsejű, ugyanakkor meglepően barátságos állatok kísérték őseinket - írják.
A gabonamentes tápok egy átverés
Hatalmas marketing övezi azt, hogy a kutyának húst hússal kell ennie. A gabona nem kívánatos összetevő a tápok csomagolásán. Valóban így kell etetni őket?
Igéző tekintet - Miért van a legtöbb kutyának barna szeme?
Egy tanulmány szerint a háziasításnak köszönhető, hogy a kutyák és farkasok szemének színe olyannyira különbözik egymástól.
Kutya helyett róka lehetett a házikedvenc az ókori argentinoknál
Egy ókori argentin temetkezési helyen talált rókacsontok vizsgálata alapján a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy az akkor emberek háziállatként tarthatták a rőt ragadozókat - jelentette a The Guardian című brit lap.
Miért eszik füvet a kutyám?
Éhes? Fáj a pocakja? Szorongását próbálja enyhíteni? Vagy csupán megszokásból legelészik? Mit kell tudnunk a fűevésről és hogyan segíthetünk kedvencünknek, ha túlzásba viszi?
A mára már kihalt japán farkas adhat magyarázatot a kutyák eredetére
Amikor megpróbálták felállítani a Honshu farkas családfáját, kiderült, hogy sokkal szorosabb kapcsolatban áll a kutyákkal, mint bármely más állattal.