Passzív dohányzás: kutyáinkat is veszélyezteti!

A kutyák és macskák szervezetének felépítése és működése sokban hasonlít a miénkhez, ezért sem meglepő, hogy ami számunkra mérgező, az az ő egészségükre, fizikai, mentális és érzelmi állapotukra is kedvezőtlenül hat. Kutatások tömkelege igazolja az aktív és passzív dohányzás káros hatásait az emberi szervezetre, a dohányfüst belélegzése pedig komoly kockázatot jelent kedvenceinkre nézve is, mivel több, mint 250 káros vegyületet tartalmaz, és ebből legalább 50 rákkeltő hatással bír. Nemcsak a kilélegzett, hanem a cigarettából, szivarból párolgó füst belélegzése is súlyos problémák kialakulásához vezethet:

• légzőszervi betegségek
• allergia
• asztma
• hörghurut
• tüdőszövet elváltozásai, fibrózis
• orr, orrmelléküreg- és tüdőrák
• szembetegségek
• limfóma (a nyirokrendszer daganatos megbetegedése)
• pszichés problémák: depresszió, szorongás, letargia…

A passzív dohányfüstből származó nikotin káros hatással van a kutyák és macskák idegrendszerére egyaránt. A környezetben található dohányfüstből is számos rákkeltő összetevő juthat be szervezetükbe, mely potenciálisan veszélyes kedvenceink egészségére. Az asztmával küzdő vagy allergiához köthető tüdőproblémával rendelkező kutyák esetében például sokkal nehezebb a betegség kontrollálása, mivel a dohányfüst hatására az évszakosan jelentkező tünetek egész éven át fennállhatnak. Még egy kicsattanó egészségnek örvendő kutya szaglását is megterheli, hihetetlenül érzékeny orruk igen nehezen viseli a füst kellemetlen szagát.

Az orr- és orrmelléküreg daganatai magasabb előfordulási aránnyal bírtak a dohányos háztartásban élő kutyáknál, derült ki a Coloradoi Állami Egyetemen végzett tanulmányból. Elsősorban a hosszú orrú kutyafajták (pl. németjuhászok, retrievek) egyedeiben és keverékeikben alakultak ki, mivel esetükben a nyálkahártya nagyobb felülete teret ad a káros molekulák megtapadásának. Szomorú, hogy az orrot érintő ráktípusok túlélési ideje átlagosan legfeljebb egy év.

A rövid és közepesen hosszú orrú kutyáknál (pl. bulldogok, boxerek) ezzel szemben a tüdőrákot találták jellemzőbbnek, mivel a dohányfüstből eredő rákkeltő molekulák könnyebben lejutnak a légutakba és a tüdőbe a rövidebb orrjáratokon át.

A tüdőrák kialakulásának esélyét 60%-kal magasabbra becsülték a dohányosokkal együtt élő kutyáknál, mint „nemdohányzó” társaiknál. Tipikus tünetei a krónikus köhögés, fáradtság, bágyadtság, tüsszögés, zihálás, sípoló légvétel, orrvérzés, az orrkörnyék bedagadása, súlycsökkenés. 

A harmadlagos dohányzás veszélyei

A Harvard Orvosi Egyetem tanulmánya szerint a passzív dohányzáson túl további kockázatokat jelent az úgynevezett harmadlagos dohányzás, mely a füstből származó, nehezen lebomló részecskék megtapadását és tartós jelenlétét igazolta a dohányosok környezetében. A ruházathoz, lakberendezési tárgyakhoz, bútorokhoz, szőnyegekhez, függönyökhöz tapadó molekulák a dohányfüst távozása után is megmaradnak, ennek szaga érezhető az autó belső terében is, bármennyit is szellőztetünk.

Nem elég, hogy a kutya belélegzi a füsttel telített levegőt, minden egyes alkalommal, amikor ráfekszik a kanapéra, fekhelyére vagy kényelmesen összekucorodik dohányos gazdája ölében, kültakarója felveszi a letapadt füstmolekulákat. Ha megnyalogatja mancsait vagy bundáját, könnyedén lenyelheti e mérgező részecskéket, melyek a gazdi kezének vagy arcának megnyalásával is ugyanígy bejuthatnak szervezetébe. A rákkeltő karcinogének a háziporban is felgyülemlenek, a harmadlagos dohányzás tehát azért is olyan káros kedvenceink szempontjából, mivel ők jóval több időt töltenek otthon, a veszélyes molekulahalmazban.

A kisgyermekek és a kedvenceink különösen érzékenyek erre a káros utóhatásra, a hosszantartó kitettség súlyos fizikai és mentális egészségi problémák kialakulásához vezethet, többek között: allergia, immunrendszeri gyengeség, fertőzésekre való fokozott hajlam, légúti megbetegedések, daganatos megbetegedések, idegrendszeri károsodások, hangulatingadozás, depresszió, szorongás, stb. hogy a teljesség igénye nélkül néhány példát említsünk.

Gondoljunk csak bele: mi ugyan megmossuk kezünket, arcunkat naponta több alkalommal is, kisállatunk esetében azonban hetek, akár hónapok telhetnek el egy-egy fürdetés között. A káros vegyületek lerakódnak szőrükön és bőrükön, idővel pedig nagy mennyiségben felhalmozódnak. Különösen veszélyes ez a macskákra, akik tisztaságmániájuk révén naponta többször is gondosan megmosdatják bundájukat, elősegítve a rákkeltő karcinogének megtelepedését szájnyálkahártyájukon.

A Tufts Állatorvostudományi Egyetem tanulmánya összefüggésbe hozta a passzív dohányzást macskák szájüregi daganatának fokozott megjelenésével. A dohányos háztartásban élő egyedek, melyek környezetében is kimutatható volt a dohányfüst jelenléte több mint 5 éven át, nagyobb százalékban lettek daganatosak. A Minnesotai Egyetem tanulmányában a dohányosokkal együtt élő macskák vizeletében nikotin és egyéb mérgező származékokat mutattak ki. Továbbá kétszer akkora eséllyel alakul ki náluk rosszindulatú limfóma, mint a nemdohányzó háztartásokban élő macskáknál. A nyirokmirigyekben képződő daganatok tüneteinek felismerése gyakran nem könnyű - étvágytalanság, fogyás, légzési problémák, köhögés, hányás, hasmenés, bágyadtság jelentkezése esetén azonban e lehetőséget sem szabad kizárni! 12 hónapon belül 4-ből 3 macska sajnos életét veszti e rák miatt.

A dohányzás áldozatai között szerepelnek egyébként a kedvtelésből tartott madarak is. Finom légzőrendszerük gyakorlatilag minden, a levegő útján terjedő szennyezőanyagra hiperérzékeny, emiatt számukra halálos kimenetellel is járhat a dohányfüstnek való tartós kitettség. A tüdőgyulladás, tüdőrák, szem-, bőr- és szívproblémák mellett a termékenységi zavarok sem ritkák. Ha a kalitkából kiengedett madár letelepedik dohányos gazdája nikotinmolekulákkal borított kezére, nyakára, idővel gyulladásos bőrbetegség (dermatitisz) alakulhat ki nála, melynek következtében tollait is kitépheti. Fokozott figyelemmel kell eljárni a madarak körül, természetesen a legjobb, amit tehetünk, ha füstmentes környezetben tartjuk őket.

A nikotinmérgezés veszélye

A nikotin toxikus szintje kutyák és macskák esetében is 1,0-2,0 mg nikotin/testtömegkilogramm, vagyis testsúlykilogrammonként már 10 mg nikotin elfogyasztása is halálos kimenetellel bírhat. Egy szál cigarettában 15-25 mg nikotin található márkától függően, a csikkben pedig meglepően magas koncentrációban van jelen (4-8 mg) - akár egy szál cigaretta nikotintartalmának 25%-a is! A legkisebb mennyiség megemésztése is káros!

A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy egy 10-12 kg-os kutyának elég 4-5 szál cigaretta elrágcsálása, egy 25 kg-osnak pedig csupán fél doboznyi is elég ahhoz, hogy életveszélyes állapotba kerüljön! A karcinogének belélegzése mellett ugyanis előfordulhat, hogy kedvencünk kiváncsiságában vagy mohóságában megkóstolja a cigarettát, szivart, az eldobott csikket vagy a leszokást segítő egyéb termékeket. A nikotintartalmú rágógumik és tapaszok, az e-cigaretta és annak utántöltő patronja is ellenállhatatlannak tűnhet finom illatanyagainak köszönhetően. Legalább ennyire káros, ha a kutya olyan vízből iszik, melyben oldott formában található a nikotin (kiázott benne egy vagy több csikk). Hánytatással eltávolítható a szervezetből az elfogyasztott nikotin egy része, a szisztémás és akár halálos nikotinmérgezés megelőzése érdekében azonban ajánlatos azonnal felkeresni állatorvosunkat!

A nikotinmérgezés tünetei

• remegés, rángás, rohamok
• nyálzás
• összeszűkült pupillák
• szapora szívverés
• viselkedésváltozás, ingerlékenység, izgatottság
• hallucináció (látás, hallás terén egyaránt)
• hányás, hasmenés

Mit tehetünk kedvencünk védelme érdekében?

Ismereteink birtokában kijelenthetjük, hogy kedvenceink számára a legeslegjobb, amit tehetünk az, ha megóvjuk őket a dohányfüsttől. A széleskörű tájékoztatás és a leszokást segítő programok megléte azonban még nem vezet automatikusan a kezdő lépés megtételéhez, hiszen egy erőteljes függőségről van szó. A szokások megtörése és végleges megszüntetése hosszabb időbe is telhet, saját és környezetünk, így imádott négy- és kétlábúink egészsége azonban elegendő motivációt nyújthat arra, hogy búcsút intsünk e káros szenvedélynek. A leszokáshoz vezető rögös úton pedig több olyan lépést is megtehetünk, melyek segítségével csökkenthetjük a dohányzás okozta károkat kedvencünk számára:

• ha kint, a szabad levegőn gyújtunk rá, megelőzhetjük, hogy a füstrészecskék javarésze beivódjon otthonunk berendezésébe, autónk kárpitjába, ezáltal csökkenthetjük a méregtelítettség szintjét
• minőségi légtisztító berendezés használatával eltávolíthatjuk a dohányfüstből visszamaradt, levegőben keringő toxinokat
• dohányzást követően alaposan mossuk meg arcunkat, kezeinket, öblítsük ki szájunkat, mossunk fogat, és váltsunk ruhát, mielőtt érintkezésbe kerülnénk kedvencünkkel
• ha kutyánk, macskánk előszeretettel dörgölőzik nyakunkhoz, hajunkhoz, időnként örömmel „megmosdatja” e területeket, ajánlatos dohányzást követően hajat mosni
• a hamutartót mindig ürítsük ki, tartsuk tisztán
• a kertben ne dobáljuk szanaszét a csikkeket, dohányzás után szedjük össze; kérjük meg erre vendégeinket is
• ügyeljünk arra, hogy kedvencünk ne juthasson hozzá szivarhoz, cigarettához, valamint egyéb, nikotintartalmú készítményekhez (rágógumi, tapasz, e-cigaretta és annak utántöltője), sem azok csomagolásában, sem használat után, sem a hulladéktárolóból vagy séta közben az utcán.

Szeretteinknek, így kedvenceinknek is tartozunk annyival, hogy kellően odafigyelünk egészségükre, hiszen megérdemlik! Kíméljük meg őket a dohányfüsttől, ám a legjobb, amit tehetünk az, ha végleg felhagyunk a dohányzással. Végtére is szőrmókod a legjobb barátod, hűséges társad, aki mindig melletted van, szeretete átsegít a nehézségeken, kedvessége felvidít és örömmel tölti be mindennapjaidat. Csupán egy kérdés maradt: ha másért nem is, érte megtennéd?