Praktikák - a bolhairtó nyakörvek

Megveszem, felteszem, slussz. Kb. ez az, amit a gazdák többsége gondol, ha a nyakörv használatáról beszélünk. Alapvetően ilyen sitty-sutty is fel lehet fogni a dolgot, csak akkor nem szabad meglepődni, ha csorba esik a hatékonyságon. A méretre figyeljünk oda. Egy MÉRŐSZALAG jó szolgálatot nyújthat, így pontos adatokkal mehetünk a bolt polcához. Egészen biztos, hogy maradni fog pár centiméternyi darab a nyakörvből. Az automatikus mozdulat ilyenkor a nyisszantás: ollóval nekifutás, de ez pazarlás! Abban a kis részben is ugyanúgy benne van a hatóanyag, úgyhogy legjobb lesz, ha előszedjük a spájz rejtekéből a szikszalagot, a tixót, vagy a klammerozót, és úgy rögzítjük a fityegő „kis semmiséget”.

Amikor kiválasztottuk a nekünk, vagy inkább kutyánknak leginkább megfelelő fajtát, ne felejtsük el megnézni, hogy vízálló-e. Amennyiben igen, azért ne bízzuk el magunkat. Ha sokat úsztatjuk négylábúnkat ildomosabb levenni a nyakörvet a pancsi ideéig, mert azért a huzamosabb áztatást egyik típus sem szereti. Amint megszáradt kedvencünk vissza is rakhatjuk rá a nyakörvet.

Számoljunk azzal, hogy a legtöbb terméknek domináns szaga van, ami idővel (pár nap alatt) elpárolog, de kezdetben zavaró lehet, akár ebünk számára is!

A kérdés, hogy mennyire legyen szoros a nyakörv jogos, és kb. fajtánként változó a rá adott válasz. Az érintkezés egyértelműen fontos, de elszorítani nem szabad kutyusunk nyakát. Meg kell találni az aranyközéputat, ami még kedvencünknek is kényelmes.

Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy vannak négylábúak, akik valamilyen oknál fogva allergiásak lesznek a nyakörvre. Vakaróznak, lerágják magukról – általában ez a pszichés „ki nem állhatom” állapot megnyilvánulása, de valós érzékenység esetén kiütéseket is tapasztalhatunk, a sebesedés mellett. Ilyenkor azonnal vegyük le a nyakörvet, s próbálkozzunk meg másfajta védelemmel!

Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről

kérünk lájkold Facebook oldalunkat!